Kevéssé ismert, hogy Nagy Imre a Szovjetunióban letelepedve igen szoros munkakapcsolatba került Kun Bélával. Kun a saját emberének tartotta Nagyot, s bevonta a konkurens magyar emigránsok elleni politikai csatározásokba. Kun felhasználta Nagyot a Szerényi Sándorral és az annak kádereivel vívott hatalmi harcában. Végül Szerényi veszített, aminek az lett a következménye, hogy 1933-tól tizennégy évet húzott le a Gulagon. Kun Bélát 1936-ban leváltották a KMP-ben viselt tisztségeiből. A félreállított és a Társadalomtudományi és Közgazdasági Könyvkiadó igazgatójaként dolgozó Kunt 1937. június 29-én letartóztatták. Egyes adatok szerint 1938 augusztusában kivégezték, egy másik verzió szerint 1939 novemberében, egy moszkvai börtönben halt meg. Nagy imre élete online. (A sors különös fintora, hogy a pártbelharcban alulmaradt Szerényi 1947-ben kiszabadult, majd hazatért Magyarországra, ahol 102 éves korában halt meg. ) Nagynak is meggyűlt a baja a nagy intrikus Kunnal; a volt Tanácsköztársaság-vezető feljelentésére Nagyot 1936. január 8-án kizárták a KMP-ből, február elején pedig a Mezőgazdasági Intézetnél betöltött szerény állásából is kirúgták.
1916-ban géppuskás őrvezetővé léptették elő. Galíciában orosz fogságba esett, ahol hamar megtalálta az utat a bolsevikokhoz: 1918 márciusában belépett a Vörös Gárdába, három hónappal később pedig Szibéria Külföldi Munkásainak Kommunista Pártjába. Edvard Radzinszkij író Az utolsó cár című könyvében azt írta Nagyról, hogy a "legenda szerint" részt vett II. Miklós és családja 1918-as jekatyerinburgi kivégzésében. Charles Gati amerikai történész ezt azonban kategorikusan cáfolja; mint írja, személyesen beszélt Radzinszkijjal, aki nem tudta megjelölni, milyen forrásból származik az értesülése. Gati szerint a jekatyerinburgi szerepvállalást Moszkvában találták ki 1956 után. Bizonyíték mindenesetre sem erre, sem Radzinszkij állítására nincs. == DIA Könyv ==. Rainer M. János történész szerint viszont Nagy Imre 1918-ban a Bajkál-tó déli részén, a mongol határtól 250 kilométerre fekvő, Jekatyerinburgtól 2800 kilométerre keletre található Irkutszkban bukkant föl pártmunkásként. Hogy ez konkrétan mit is takar, arról semmit nem tudni.
1861-ben uradalmi ügyész volt Magyaróvárt és azon évben kinevezték dunántúli kerületi táblai jegyzőnek Kőszegre, ahol 1862-ben táblai ülnök lett. 1863-ban a dunántúli történetkedvelők társulatának egyik kezdeményezője és létrehozója volt. 1867-ben Kőszeg városa díszpolgárrá választotta. 1869. május 10-én lett királyi táblai rendes bíró Pesten, 1870-ben a Királyi Kúriánál kisegítő bíró és ezen év május 25-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta (1886. május 6-án lett rendes tag). 1872-ben a belügyminisztérium az Országos Levéltár felállítására összehívott ankét tagjául választotta, 1874-ben pedig az igazságügyi miniszter kiküldte a dunántúli bíróságok ügymenetelének hivatalos megvizsgálására. 1875-ben magyar királyi kúriai rendes bíró lett. Nagy imre élete 1. 1878-ban az Országos Levéltár hivatalos tiszti vizsgáinál vizsgabiztos és 1880-ban a Somogy megyei régészeti és történeti társulat tiszteletbeli tagja lett. 1887-ben pedig Bars megye törvényhatósága (1889-ben Hont vármegye) megkeresésére a történelmi társulat a megye idegen hangzású községneveinek visszamagyarosítására alakult bizottság elnökéül választotta.
MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003 A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Pallas-Révai, Budapest, 1893–1904 Révai nagy lexikona. Nagy Imre élete és halála [antikvár]. Bp., Révai, 1911– Új magyar életrajzi lexikon. Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 21369151 OSZK: 000000021294 NEKTÁR: 404604 PIM: PIM113712 LCCN: n94048732 ISNI: 0000 0000 7820 3239 GND: 172411416 SUDOC: 19289403X BNF: cb102042826
Akaratán kívül is a vezetéssel elégedetlen párton belüli és kívüli ellenzék zászlaja lett, amiből logikusan következett, hogy az október 23-i események után a tömegek nyomására ismét őt nevezték ki miniszterelnöknek. Október 25-én – tartva magát a pártvezetés akkori állásfoglalásához – még ellenforradalomnak minősítette a budapesti eseményeket, de a valóságos helyzetet megismerve október 28-án nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította mindazt, ami az országban történt, és igazodni kezdett a magyar nép döntő többségének forradalmi követeléseihez. Nagy Imre élete és halhatatlansága. Kormánya feloszlatta az Államvédelmi Hatóságot és tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról. November 1-jén rádióbeszédben nyilvánította ki hazánk semlegességét, és tájékoztatta az ENSZ főtitkárát, hogy Magyarország kilép a szovjet blokk katonai szövetségéből, a Varsói Szerződésből. November 3-án átalakította kormányát, mely már többpárti koalíción alapult. A szovjet csapatok november 4-ei agressziójának hajnalán rádiószózatot intézett az ország népéhez, majd az ellenállás lehetetlenségét látva elfogadta a jugoszlávok ajánlatát, néhány hívével és családtagjaikkal a budapesti jugoszláv követségre menekült.
A legmostohábban az 1953 és 1956 közötti időszak története kapcsán a kommunista magyar írók mozgalmával bánik ez a könyv, a jelentőségénél jóval kisebb terjedelemben foglalkozva vele. Az ok az, hogy Aczél Tamással e mozgalomról külön, terjedelmes könyvet írtam "Tisztító vihar" címmel. A két könyv tulajdonképpen kiegészíti egymást. Párizs, 1958. augusztus Méray Tibor