1. Ismertesse a valuta és a deviza fogalmát! A valuta valamely ország (országcsoport) törvényes fizetési eszköze egy más ország fizetési forgalmában, annak fizikai megjelenési formájában. (kézzel fogható, pl. : bankjegy, érme) A deviza ezzel szemben valamilyen valutára szóló követelést testesít meg, ez egy nemzetközi elszámolásra szolgáló fizetőeszköz. (pl. : bankszámlapénz.. ) 2. Mi a különbség a valuta és a deviza között? A külföldi fizetőeszközöket szoktuk devizának és valutának is hívni. Valutának akkor, amikor kézzel fogható (bankjegy, pénzérme) formában használjuk, devizának akkor, amikor a bankszámlánkon van, vagy amikor bankkártyával fizetünk. 3. Mit értünk konvertibilitás alatt? Konvertibilitásnak nevezzük azt a helyzetet, amikor tetszőleges deviza, vagy valuta szabadon átváltható másik devizára vagy valutára. 4. Mi az árfolyam és milyen fajtáit ismerjük? Rögzített (fix): ha az árfolyamot a jegybank határozza meg, attól eltérni nem lehet csak a törvény keretein belül (kényszerárfolyam) Lebegő: az árfolyamot semmilyen hatósági deklaráció nem köti, csak az adott pénz iránti kereslet és kínálat alakítja ki Kötött: a rögzített és a lebegő árfolyam között helyezkedik el.
bank) a felkínált külföldi fizetési eszközt megvásárolja. Eladási árfolyam: az az ár, amelyen a valuta-, devizaműveletek végzésre jogosult személy a külföldi fizetési eszközt eladja, értékesíti. 5. Írjon példát a közvetlen és a közvetett árfolyamjegyzésre! Közvetett árfolyamjegyzés: a pénzpiacon meghatározott időben kialakult árát rendszeresen feljegyzik, közzéteszik – közvetett árfolyamjegyzés: 100 Ft= 0, 38 Euró – közvetlen árfolyamjegyzés: 1 Euró= 380 Ft 6. Hogyan nevezzük a egy adott ország gazdaságában megjelenő idegen ország készpénzét? Valutának hívjuk az idegen ország készpénzét. Devizának nevezik az idegen ország más ország bankjában elhelyezett bank számlakövetelését. 7. Mit fejez ki a vételi illetve az eladási árfolyam? 8. Hogyan számítható ki a középárfolyam? Középárfolyamnak nevezzük azt az árfolyamot, amely a vételi és az eladási árfolyam számtani átlagaként adódik. Középárfolyam = (vételi ár + eladási ár) / 2 9. Melyek a devizagazdálkodás típusai? 1. Kötött devizagazdálkodás: csak egy szervezet birtokolhat jogszerűen valutát és devizát (devizamonopólium) külföldi fizetőeszközhöz jutás csak az adott szervezettől és az általa rögzített árfolyamon lehetséges (kötött pályás devizarendszer) a külföldi fizetőeszközt fel kell ajánlani vételre, a szervezet által rögzített árfolyamon 2.
Ekkoriban alakult ki az "aranyvaluta" kifejezés azoknak az országoknak a törvényes fizetőeszközére, amelyek vállalták a papírpénzük mindenkori átválthatóságát. Azok az államok, amelyek nem tudták vagy akarták garantálni pénzük átválthatóságát aranyra, általában rendeletileg igyekeztek pénzük értékállóságát – legalább belföldön – biztosítani. Az ilyen pénzeket nevezték külföldön "papírvalutának". Az 1929–33-as nagy gazdasági világválság nyomán világszerte megszűnt a pénzek aranyra való átválthatósága. Az erős gazdasággal rendelkező országok azonban továbbra is biztosították saját pénzeik nemzetközi forgalomképességét azzal, hogy többé-kevésbé szilárd árfolyamokon lehetővé tették annak átválthatóságát más országok pénzére. Ekkor lett használatos a "konvertibilis valuta", azaz átváltható pénz kifejezés ezekre a nemzeti fizetőeszközökre. A közbeszédben az ilyen pénzeket "kemény valutának" is nevezték, ellentétben a "puha valutákkal", amelyek nem, vagy csak illegálisan, bizonytalan árfolyamokon voltak átválthatók.
A hivatalos álláspont szerint Oroszország teljesítette esedékes kötvénytörlesztési kötelezettségeit, az átutalások a szankciók miatt nem érkeznek meg a kedvezményezettekhez. Dmitrij Peszkov, az elnöki hivatal szóvivője hétfőn újságírókkal folytatott telefonbeszélgetés során közölte: Oroszország teljesítette a májusban esedékes kötvénykifizetéseket. Az, hogy az Euroclear elszámolóház az Oroszország elleni nyugati szankciók miatt nem teljesíti az átutalási megbízásokat, az "nem a mi problémánk" – mondta. Vasárnap lejárt a határidő két devizakötvény – 29 millió dollár egy euróban denominált, 2036-ban lejáró államkötvény és 71 millió dollár egy 2026-ban lejáró, dollárban denominált papír kamatainak kifizetésére – 100 millió dollár (95 millió euró) kifizetésére. Oroszországnak május 27-én kellett volna teljesítenie a kifizetéseket, de ez nem történt meg. Ezután 30 napos türelmi idő lépett életbe, amely mostanra lejárt. Ukrajna február 24-i megtámadása óta Oroszországot messzemenő szankciókkal kizárták a globális pénzügyi rendszerből.
Sok kötvénytulajdonos számára azonban nemteljesítésnek minősül, ha nem utalják át időben a számlájukra a tartozást. Putyin elnök múlt hét szerdán rendeletet írt alá az orosz külföldi államadósság törlesztésének módjáról a szankciók közepette. Ennek értelmében az orosz pénzügyi rendszeren belül regisztrált kötvénytulajdonosok rubelben kapják meg az esedékes törlesztési kifizetéseket, azon kötvénytulajdonosok részére pedig, akik számára a kivetett nyugati szankciók akadályozzák az átutalásokat, számlát nyitnak a nemzeti elszámolóház és értéktárnál (National Settlement Depository, NSD), és ott helyezik el letétben a törlesztés összegét. "Az Orosz Föderáció által vállalt eurokötvény-kötelezettségek szigorú betartása érdekében a számlán elhelyezett nominális összeget a valuta aktuális piaci árfolyamán indexálják a tulajdonosokkal való tényleges elszámolás pillanatáig" – közölte a pénzügyminisztérium a múlt héten. Az elszámolóháznál elhelyezett összeghez a hozzáférés érdekében a befektetőknek rubelszámlát kell nyitniuk egy orosz banknál – közölte a távirati iroda.