képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Kérjük, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. E-mail címed:... Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk. A 21. század közművelődési igényei és szükségletei kielégítésére új épület megépítése vált nélkülözhetet lenné. A 2007-ben megépült új könyvtárépület a közel 200 éves megújult Hattyúházzal Kiskunfélegyháza város művelődési és kulturális központja lett, a város főterének, a Petőfi térnek építészeti büszkesége. Móra Ferenc Művelődési Központ Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 1. Tel: (+36 76) 466-843, (+36 20) 500-6281 1996. március 6-án Göncz Árpád, volt köztársasági elnök nyitotta meg ünnepélyes keretek között Kiskunfélegyháza gyönyörűen felújított művelődési központját. Az épület aulája kiállítások megrendezésére ad lehetőséget, míg az emeleten 260 fő nézőközönséget befo- gadó színházterem található. Alkalmanként a régi hagyományokhoz híven bálok, táncos estek színhelye a helyiség. Kamaraterem, öltözők szolgálják a vendégek, előadók igényeit.
Így az apróléptű csemeték megtekinthették a Ciróka Bábszínház, a Magyar Népmese Színház, a Bab Társulat, a Kalimpa Színház, a Barboncás Bábszínház előadásait, de részt vehettek a Luca Napi mulatságon szervezett aprók táncán, a Tojások napján és a Föld Napi játszóházon is. Minden hónapban körülbelül 150-en törhették egyszerre a fejüket a Quiznight – Kocsmakvíz játékos műveltségi vetélkedőn, de havi rendszerességgel tartották meg az ingyenesen látogatható Filmklubot is, amelyet az év vége felé a MÜPA HD sorozat vetítései tettek még tartalmasabbá. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzatával közös szervezésben több városi nagyrendezvényen segítette az intézmény a több ezres közönséget vonzó programok megvalósítását, így a városi farsangot, a Majálist, a Városalapítók Hetét, a Gyermeknapot, a Félegyházi Napokat. Kiemelkedő jelentőséggel bírt a Móra Ferenc Művelődési Központ életében a szeptember 7-én és 8-án megrendezett XX. Kiskunfélegyházi Libafesztivál, amely minden idők legsikeresebb rendezvénye volt az intézménynek.
Épületét ( 1886, műemlék), az egykori Korona Szállót Szentpály József tervezte. Az intézmény az épület jelentős részét elfoglalja. A művelődési központ 1957 -ben költözött be falai közé. A földszinti aula időszaki kiállításoknak ad helyet. Az emeleti nagyterem öltözőkkel, színpaddal, kiszolgáló helyiségekkel alkalmas színházi előadások, konferenciák, koncertek, bálok, esküvők és egyéb rendezvények lebonyolítására. Mellette kamaraterem található. Az épületben stúdió is működik. A művelődési központ működteti a Móra Ferenc Művelődési Központ Ifjúsági és Közösségi Ház at is, ami 2008 -ig önálló épületben, a volt Tiszti klubban (azaz Bányai-ház) volt. A 2010. évi Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) pályázatból megújult a Korona szálló emeleti épületrésze, ahol közösségi tereket alakítottak ki. Az intézmény továbbra is használja a Holló-ház földszinti helyiségét, amelyben uniós pályázati forrásból Karrierirodát működtet. 0 0 0 Méret: px px Videó jelentése. Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl.
Májusban is sok izgalmas program került fel a műsorajánlóba a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ jóvoltából. Előadások, kiállítások és számos színes esemény várja az érdeklődőket, melyekről bővebben Kovács-Csonka Szilvia a létesítmény vezetője ad bővebb tájékoztatást. Kovács-Csonka Szilvia
Adásunk Kiskunfélegyházán és vonzáskörzetében, 70 km-es sugarú körben fogható, ami azt jelenti, hogy a 30. 000 lakosú városunkon túlmenően a jelentős számú környező település polgárai is hallják, és hallgatják adásunkat. Elérhetőségeink
Helyét is kijelölték: a városháza és a Kocsis Sándor-féle ház közötti területen. Az új vendéglő tervezésére és felépítésére pályázatot írtak ki. A meghirdetett pályázati felhívásra többen jelentkeztek. Először, 1884. március 16-án Pártus Gyula (1845-1916) és Lechner Ödön (1845-1914) nyújtott be tervrajzot, amelynek elfogadását a szakmai bizottság támogatta, de a városi közgyűlés a tervet nem tartotta megfelelőnek. 1885. február 2-án Szentpály József is készített egy tervet, amit a közgyűlés elé terjesztettek. Több módosító javaslat és átdolgozás után ezt a tervet fogadta el a város és 1885. szeptember 12-én Szentpályval megkötötték a szerződést az új vendéglő felépítésére. Pártos Gyula vezette az építkezést; a kivitelezők Jiraszek Nándor és Krausz Lipót vállalkozók voltak. A munkát 77 400 forint összegért vállalták el. Az építkezéshez 80 ezer forintos kölcsönt vett fel a város, a Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesülettől. Szükség volt a kölcsön felvételére, hogy az igényeknek megfelelő vendéglőt és szállodát építhessenek.