Gábor Jenő (1893-1968) festőművész párizsi utazásáról szóló naplójának szövege és a festményei láthatók azon a kiállításon, amely október 9-től látogatható a pécsi Modern Magyar Képtárban - közölte a szervező Janus Pannonius Múzeum (JPM) az MTI-vel. A JPM és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magánkollekciókból származó – a neves alkotó életművének egyik legjelentősebb korszakát bemutató – alkotások a közlemény szerint sajátos módon illusztrálják Gábor Jenő (1893-1968) naplójának szövegét. Mint írták, a kiállítás arra is rávilágít, hogy az utazás mint a hagyományos festői életrajzok momentuma a 20. században már nem csupán az egységes akadémikus ábrázolási technika meghatározó távoli, egzotikus témák keresését jelentette, hanem újabb ábrázolási módszerek, stílusirányzatok megismerését is. Walter Gábor festőművész festményei | Aranyhíd Galéria. A kommünikében felidézték: Gábor Jenő Párizsban együtt talált rá a modern nagyváros életének különleges jeleneteire és a mindezeket megjelenítő modern képzőművészeti törekvésekre. A párizsi képeken egy pécsi turista egzotikumot kereső nézőpontjából látja az érdeklődő a várost: a jellegzetes utcák, épületek, a Szajna hídjai, a Bois de Boulogne parkja, vagy a Le Havre-i kikötő és strand éppúgy része ennek a tekintetnek, ahogy az opera nézőtere vagy – legfőbb témaként – a mulatók és szórakozóhelyek világa – írták a közleményben.
Gábor "Ftacsik" Jenő ( Pécs, 1893. május 23. – Pécs, 1968. szeptember 1. ) magyar festő, grafikus. Életpályája Képzőművészeti tanulmányait 1911 és 1915 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Edvi Illés Aladár és Zemplényi Tivadar voltak. A főiskola elvégzése után rajztanárként dolgozott Gyergyószentmiklóson, Liptószentmiklóson, Körmöcbányán és Szakolcán. 1919 -ben Pécsre költözött, ott ismerkedett meg az akkori Bauhaus stílus képviselőivel is. ( Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Weininger Andor) Műveiben ennek hatása érződik e korszakában. A festészet mellett a pécsi főreáliskolában majd a Széchenyi István Gyakorló Gimnáziumban rajztanár volt. Első képein inkább a tájábrázolás ( Pécs környéki tájképek), az emberi testek (aktok) a dominánsak, stílusuk expresszív-kubisztikus jellegű. 1926 -ban Párizsban, 1931 -ben Berlinben járt tanulmányúton. Ez utóbbi tanulmányútja hatását a kollázssorozata mutatja. 1937 -ben újra Párizsban járt tanulmányúton. Ez a korszak művészetének gazdag korszaka volt, a francia útjára festményeiben a gazdag színvilág emlékeztet.
- Ismeri a szervezetek, mint céltudatos rendszerek működési elveit. - Ismeri a műszaki, gazdálkodási és menedzsment jellegű tevékenységeket és azok összefüggéseit. - Ismeri a termelő és szolgáltató vállalkozások alapításához és működésük menedzseléséhez, fejlesztéséhez szükséges elméletet és módszertant. - Ismeri a minőségügyre, a környezetvédelemre, a fogyasztóvédelemre, a termékfelelősségre, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó műszaki, gazdasági és jogi szabályozás előírásait. - Birtokában van a kutatáshoz, illetve a tudományos munkához szükséges széles körben alkalmazható problémamegoldó technikáknak. - Ismeri a főbb kvantitatív elemzési módszereket, valamint az ezekhez szükséges operációkutatási, matematikai programozási, valószínűségelméleti és matematikai statisztikai alapokat. b) képességei - A műszaki szakterületen képes a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására. Alsó végtagi arteries elzáródás Mi az az etf