Összehordták a nyugaton már rég lefutott, de Magyarországon még általánosan használt térképző elemeket, a "Lépj hát be kedves vendég az híres Győrnek Bécsi kapuján, találj otthonra e falak közt, lelj békességre utadon…" tüzép- és kőbánya-barokk ot, és az univerzális eszközrendszert egy unalmas, vigasztalan masszából álló klisévé formálták. A Bécsi kapu tér sajtóban bemutatott látványtervein pedig a gyökértelenségből fakadó, pszeudo-konzervatív köntösbe bújtatott – valójában szélső balliberális – szemlélet a tömény szív-idiotizmus ban nyilatkozik meg. Ad-e valamit a Bécsi kapu térhez a felújítás, vagy inkább elvesz tőle? – A térkő, az ejakulátorok és a beduinsátrak a Duna-bástyán elkövetett blaszfémia halovány plagizálásai. A térburkolat kápráztató mintázata nem harmonizál, sokkal inkább konkurál az évszázados térfallal (Ott-hát, Altabak-ház, Karmelita templom, Vaskakas étterem, – a még szét rombolt Cziráky Panzió épülete, a Káptalandomb feljárata, a Lapidárium stb) – vagyis a válasz egyértelmű.
Az épület Az épület külső kőszobrászati munkáit Mikola Ferenc készítette, a tető díszes cserepei a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A gazdag belső díszítést Langer Ignác készítette és Klebelsberg elképzeléseinek megfelelően alakították ki. A miniszter a falképek témáit személyesen egyeztette Dudits Andor (1866–1944) festőművésszel, akit 1925–1929 között elvégzett munkájáért állami nagy aranyéremmel jutalmaztak. Az épületet 1945 telén, a főváros ostroma idején számos tüzérségi és bombatalálat érte. Ennek következtében a keleti, Bécsi kapu felőli oldalon egy raktár teljesen elpusztult, a nyugati szárny egy része és a kutatóterem romba dőlt, a torony pedig olyan súlyosan megrongálódott, hogy annak helyreállítása többé nem volt lehetséges. Még be sem fejeződtek az újjáépítési munkálatok, mikor 1956. november 6-án harckocsi–gránát találta el a nyugati szárnyat, aminek következtében egy raktár teljesen kiégett, és a tűz két másik raktárra is átterjedt. A teljes helyreállítás 1961-re fejeződött be.
A torony és az épület Budapest ostroma alatt, 1945 telén olyan sérüléseket szenvedett, hogy a tornyot már nem állították helyre. Az építkezés 1913 őszén kezdődött meg, befejezését és a beköltözést azonban az első világháború (1914–1918) és az azt követő pénzügyi nehézségek lehetetlenné tették. A fordulat Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, 1875. november 13 – Budapest, 1932. október 12. ) kultuszminisztersége idején következett be. Bethlen István kormányának nagyformátumú művelődéspolitikusa minden befolyását latba vetve törekedett az építkezés befejezésének előmozdítására. A levéltár Csánki Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29. ) főigazgatósága alatt, 1923-ban költözhetett be palotájába. Csánki a budapesti egyetemen, 1879-ben szerzett tanári diplomát. 1881-től az Országos Levéltár munkatársa, 1919-től főigazgatója volt. Az 1920-1930-as években a Gyűjteményegyetem alelnöke, az MTA másodelnöke, 1923-tól a Levéltári Közlemények szerkesztője. Történetíróként jelentős történeti földrajzi és helytörténeti művek szerzője.
Mára a Világörökségi cím szinte elérhetetlen távolságba került, de a lehetőség még mindig ott van Győr előtt, csak ehhez aktív, szavukat hallató, és ha kell, cselekvő (lokál)patrióták kellenek. Gallery with ID 12 doesn't exist.