A nagy szenvedély s az áhítatos életvágy szólal meg a Léda-zsoltárokban. Valódi szerelem fűzte az asszonyhoz: Léda igazi társ volt. Lázadás is volt ez a szerelem: Ady nyíltan vállalta a megbotránkozást kiváltó, "házasságtörő" kapcsolatot. Léda férjes asszony volt, ráadásul zsidó nő, idősebb is a költőnél. Benne rejlett ebben a szerelemben a menekülés vágya is Ez az újszerű érzés a szürkeségtől való szabadulás illúziójába ringatta. Léda is, Ady is túl sokat várt ettől az érzéstől. A szerelem fő motívumai jelennek meg a Héja-nász az avaron című költeményben. Nem boldogságot, sugallnak a jelképek, hanem nyugtalanságot, örökös mozgást, fájdalmat, céltalanságot. A szerelmesek szimbóluma a r agadozó héjapár; a n ász: dúló csókos ütközet. Ady szerelmi költészete zanza. Bántó hanghatások kísérik a versben: sírás, csattogás A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember kapcsolatáról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe.
Szomorú, baljós hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban című versében is. Kétféle szerelem ellentétére épül a mű Az egyik oldalon ott áll a "víg terem" tavaszi-nyári színeivel és hangulatával. A boldogsággal szemben megjelenik a t estet öltött boldogtalanság "egy fekete pár", s úrrá lett a r ettenet. A zene elhal csönd kíséri az idegeneket. A fiatalok dideregve rebbennek szét A vers azt érzékelteti, hogy a boldogság mögött ott lappang a boldogtalanság. A Léda-regénynek az elbocsátó, szép üzenet vet véget 1912-ben. Leszed róla minden díszt Mit egykor rárakott, kimondja, hogy szerelme már rég nem volt igaz, már régóta csak neki címezte az ékes Lédazsoltárokat. A versek csupán kegyes csalásként szóltak hozzá. Ez nem csak az asszony megtagadás, hanem a s zerelemé is. Ady Endre Szerelmi Költészete -. A mikor Léda ezt a v erset nem próbálkozott többé Adynál, teljesen eltűnt a költő látószögéből. Második nagy szerelme Boncza Berta /Csinszka/, akivel még Lédával való együttlétük alatt is levelezett.
Ady Endre Szerelmi költészete A Léda-szerelem – Ady 1903-ban ismerkedik meg Nagyváradon Dióssy Ödönné Brüll Adéllal. – Adynál idősebb férjes asszony volt. – Kapcsolatukat az állandó konfliktus és az azt követő egymásra találás jellemezte ("megszépítő messzeség") – Egyenrangú társa volt Adynak. Ady Endre szerelmi költészete -. – A Léda szerelme szenvedélyesen érzéki, viaskodó jellegű, nagy mámorok és keserűségek jellemzik, mivel túl sokat vártak egymástól – Kapcsolatuk és költészete pont az ellentéte a harmonikus Csinszka szerelemnek – Kapcsolatuk 1912-ben ért véget. Léda hatása Adyra és költészetére – Segített rátalálni Ady igazi költői hangjára, felhívta figyelmét a modern művészetekre – szerelmi költészetének ihletője – Jellemző a szecessziós stílus (a hiábavalóság érzete, halálhangulat) a Léda-versekre.
(Ma már ez a típus még elavultabb, mint a szőke kislány. ) A szerelem, mellyel a férfi e felé a nőtípus felé fordul, szintén más, mint a régi szerelem: az idilli, gyengéd és felemelő érzés helyét a vad, kegyetlen és leküzdhetetlen szenvedély foglalja el – egy új érzés, melyben ugyanannyi a gyűlölet, mint a szeretet, "Mindenki öl, aki szeret", mondja az akkoriban legdivatosabb költő, Oscar Wilde. A szerelem végzet. Ezt az attitűdöt Ady készen kapta az aszketikus Baudelairetől, és csatlakozik a nyugati költők nagy táborához, kik, mint ő, a szerelmet gyógyíthatatlan betegségnek érzik, vétkes szenvedélynek, mint az ópiumot, ellene küzdeni mindhiába. Ha összehasonlítjuk Ady szerelmes verseit pl. Petőfiével, az első, ami feltűnik, Ady verseinek komorsága. Minden nyájasság hiányzik ezekből a versekből, 1 rekvizitum: Szükséges kellék. Ady szerelmi költészete érettségi tétel. 1/7 valami sötét, vallásias atmoszférába kerültünk, ahol véres előre-elrendelések teljesülnek. A szerelmesek sosem mosolyognak egymásra, szerelmük örök harc, "héja-nász az avaron".