A Föld szerkezete - YouTube
Mindez a légkör legalsó vékony rétegére, a troposzférára érvényes. A közepes szélességeken, kb. 12 km-es magasságban a hűlés megáll és a hőmérséklet egy darabig szinte változatlan marad. Ez a zóna a troposzféra felső határa, tropopauzának nevezzük. A tropopauza magassága feljebb helyezkedik el nyáron, mint télen, és jelentősen függ a földrajzi szélességtől is. Az Egyenlítő környékén magassága mintegy 18 km-re, míg a sarkoknál csupán 8 km-re tehető. A troposzféra a légkör teljes tömegének körülbelül 80% -át teszi ki, szinte az összes vízgőz és porrészecske megtalálható itt. Szinte minden időjárási jelenség és a felhőképződés is ebben a rétegben történik. A Föld szerkezete - Érettségid.hu. A troposzféra két fő részre bontható. Az alsó rész a planetáris határréteg, amely a felszíntől körülbelül 100-3000 m magasságig terjed, a felső rész pedig ezen réteg feletti szabad légkör. lead kép: Felfelé haladva a troposzféra után a sztratoszféra következik, melyben a hőmérséklet függőleges irányú növekedése észlelhető. A növekvő hőmérséklet az itteni viszonylag nagy ózon-koncentrációnak köszönhető.
Az olasz nemzeti kutatási tanács szakértői úgy vélték, a következő 25-30 évben a gleccser elpusztul, térfogatának nagy részét már elveszítette. - A Dolomitokban, ahol a szerencsétlenség történt, az egész tél aszályos volt, nagyon kevés hó esett. Ehhez adódnak a régiószerte szokatlanul magas nyári hőmérsékletek, mindezek hatására gyorsan olvad a gleccserek jege. A Föld légkörének szerkezete - Köpönyeg. A leszakadt darab egy függő gleccser része volt, melynek jégsziklái (szérakjai) különösen ingataggá válhatnak olyan körülmények között, mint amilyenek jelenleg a Dolomitokban uralkodnak - mondta Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem gleccserkutató központjának igazgatója. A cikk az ajánló után folytatódik - A Marmolada-gleccser összeomlása olyan természeti katasztrófa, mely közvetlen összefüggésben van a globális felmelegedéssel. A nagy magasságban fekvő gleccserek - köztük a Marmolada - gyakran meredekek, és stabilitásuk feltétele a nulla fok alatti hideg. A klímaváltozás azonba egyre több olvadékvizet hoz, amely hőt bocsát ki, ez felmelegíti a jeget, vagy ami még rosszabb: felemeli a sziklamederből a gleccsert, és hirtelen összeomlást okoz - magyarázta Poul Christoffersen gleccserkutató, a Cambridge-i Egyetem professzora.
Hozzátette, hogy a katasztrofális gleccseromlások egyre gyakoribbak lesznek. Jacques Mourey, a svájci Lausanne-i Egyetem tudósa az éghajlatváltozás sportokra és a hegyi turizmusra gyakorolt hatását kutatja. - Lehetséges, hogy a hőhullám váltotta ki a jégcsuszamlást, de az éghajlatváltozás hosszabb távú hatása már annyira meggyengíthette a gleccsert, hogy a nyomás alatt összeomlott - magyarázta Mourey. Amikor a gleccser olvad, az olvadékvíz a gleccser legaljáig folyik, itt a jég megcsúszik, ez okozza a lavinát - tette hozzá. A gleccser beomlott felső részén van egy nagy hasadék, melynek léte azt mutatja, hogy a felső rész nem volt összekapcsolva az alsó résszel. Ha nem lett volna hasadék, valószínűleg semmi sem történt volna - mondta Mourey. - Ahogy egyre melegebb lesz, a jég gyengül. Ha veszek egy -8 fokos jeget, sokkal nehezebb lesz megtörni, mint a nulla fokosat. A hegyek egyre gyengülő szerkezete miatt egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve a hegymászók - mutatott rá. Ember a természetben - 6. osztály | Sulinet Tudásbázis. Fotók: Getty Images Ennyit változott az Északi-sarkvidék - 7 döbbenetes NASA-fotó Elgondolkodtató NASA-fotók a klímaváltozásról.
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben