Intézményünkben Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről és a szentek életéről, csodás történetükről emlékeztünk meg. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja Jézus fogantatásának ünnepe, legszélesebb értelemben véve termékenység ünnep. Ez az alapja annak a szokásnak, hogy ezen a napon végzik a fák oltását. Továbbá ezen a napon kell palántálni is, mert az új oltáson, palántán áldás lesz. Különböző időjárási megfigyelések is kötődnek ehhez a naphoz. Az Egyház életéből sohasem hiányoztak és ma sem hiányoznak a csodákóink meghallgatthatták Ricci Szent Katalin és Laconi Szent Ignác életét és csodatevését. A jelenlévők megosztották ismereteiket és gondolataikat egymással. Nyugalommal teli és lelki feltöltődéssel zárult ez a napsugaras délelőtt.
Kézikönyvtár Magyar néprajz VII. NÉPSZOKÁS • NÉPHIT • NÉPI VALLÁSOSSÁG SZOKÁSOK JELES NAPOK – ÜNNEPI SZOKÁSOK MÁRCIUS MÁRCIUS 25. GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY NAPJA Teljes szövegű keresés A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját. Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik. Szeged népe szerint a szemzett fából nem jó másnak adni, mert ezzel a termést odaadnák. Időjárásjóslás ehhez a naphoz is kapcsolódott. Gyimes-völgyben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható. Az Ipoly menti falvakban a következő regulát ismerik: "Gyümölcsoltó hidege téli hónapnak megölője".
Bár ezekben a napokban elővigyázatosságból a legtöbben otthon tartózkodunk, a napfény, a tavasz és az ébredő természet bizonyára mindannyiunk figyelmét felkelti és mindannyiunknak feltöltődést jelent. Március 25. most ugyan szokatlan hideggel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év mégis ebben az időpontban köszönt különleges fordulópontot: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja van. Gyümölcsoltó Boldogasszony háttértörténete A Biblia szerint az Úr ezen a napon küldte el Gábor nevű angyalát Názáretbe, a Dávid házából való szűzhöz, Máriához. A hírvivő, miután köszöntötte Máriát, ezt mondta neki: "Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. " Mária megkérdezte az angyalt: "Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek? " Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: "A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. " A 'gyümölcsoltó' szó szimbolikája tehát egyértelmű: Március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.
Kárhozat vár arra, aki egy frissen beoltott facsemetéből akár csak egy kis ágat is lemetsz. A Zala megyei Söjtörön ezen a napon szemzett rózsafára az egyházi olvasót is ráakasztják, hogy biztosan megfoganjon a gyümölcsoltvány. Nemesbükön a szőlő ültetvény négy sarkában metszik meg a tőkéket, hogy jó termés legyen. Akad néhány boros terület, ahol vörösbort és pattogatott kukoricát fogyasztanak a borosgazdák, ezzel szimbolizálva a rügyek kipattanását és az elegendő szőlőből kinyert nedű gyarapodását. Mi történik azzal, aki mégis levág egy gyümölcságat a frissen oltott fáról? Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához fűződik egy monda, ezzel igazolva azt, hogy az ünneprontókat utoléri a kárhozat. A legenda szerint a Nagykanizsán található Inkey-család barokk kápolnáját éppen egy haragos, a hagyományt nem tisztelő báró emlékére építették. Inkey báró mit sem törődve a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével ezen a napon vágatta ki a birtok legszebb gyümölcsfáit. Amikor az első fa kivágása történt egy hatalmas hangyasereg bújt elő, akik a fa gyökérzeténél szorgoskodtak.
A hangyák azon nyomban ellepték a báró végtagjait, hiába menekült a szobájába nem tudta magáról leseperni a rajt. A báró belehalt a szenvedéseibe, a koporsóban is csak a csontjai maradtak a hangyatámadás után. Az Inkey-család a báró tettének emlékére emeltette a kápolnát engesztelésként és mementóként, hogy mások ne járjanak így. A Göcseji Tündérkert az őshonos gyümölcsfák megőrzéséért Zala megye egyik büszkesége a Göcsej nyugati szélén, Pórszombaton a Medves-hegyen található csodálatos őshonos gyümölcsfa ültetvény. Köszönhetően Kovács Gyula gyümölcsésznek, aki évtizedek óta menti a hazai fajtákat, foglalkozik a fák néprajzával és tanítja a hozzáfordulókat a gyümölcsfák gondozására, metszésére és a tavaszi időszakban az oltás fortélyaira is. Főképp alma és körtefák találhatók itt, amik a zalai vidéken jól termőnek számítanak, gazdag termést adva a legváltozatosabb fajtákból, csak a Göcsej vidékéről 400 fajtát őrizve az utókornak. Pórszombat környékén közel tíz hektáron összesen tizenkét Tündérkertben 3500 régi magyar gyümölcsfajtát sikerült eddig megőrizni.