Nőnél gyakrabban jelentkezik pánikroham, mint férfinál. Bár a pánikroham okat korábban a rossz idegállapotra és a stresszre fogták, napjainkban már általánosan elfogadott, hogy ez egy önálló betegség, amely súlyos, de kezelhető. Számos kezelési mód létezik, melyek két fő csoportba oszthatók: gyógyszeres terápia és pszichoterápia, amelyek kombinálhatók egymással. A pánikbetegség okai, diagnózisa A kutatók jelenleg még nem tudják pontosan, mi áll a pánikroham ok hátterében: örökletesség, stressz és bizonyos kábítószerek mind szerepet játszhatnak. A pánikroham kialakulásának valószínűsége nagyobb, ha Önnek van olyan közeli rokona, aki pánikbeteg, esetleg a családban egyéb szorongásos betegség fordul elő gyakrabban. Ez a pánikbetegség 4 legfőbb tünete: nem úri huncutságról van szó - Egészség | Femina. Előfordulhat, hogy valamilyen más betegség áll tünetek hátterében. Keresse fel orvosát, hogy eldöntsék, mi okozza a tüneteket! Kezelőorvosa valószínűleg érdeklődni fog, hogy milyen gyakran és milyen környezetben alakulnak ki a tünetei, illetve milyen jellegűek ezek. Ezután teljes körű fizikális vizsgálatot fog elvégezni, hogy megállapítsa, nincs-e más betegség a tünetek háttérben (pl.
Az agorafóbia szó jelentése félelem olyan helyzetektől, ahonnan nehéz elmenekülni, (például tömegközlekedési eszközök, sorban állás), vagy ahol nincs kéznél azonnali segítség. Ezeket a kliens vagy kerüli, vagy csakis fokozott feszültség megélése mellett viseli el (pl. szédülés vagy hasmenés jelenik meg). Az agorafóbia pánikzavar nélkül is előfordulhat! Milyen gyakorisággal fordul elő? A pánikbetegség tünete a visszatérő, váratlanul előbukkanó rosszullét, a rosszullét vagy első roham utáni egy hónapban pedig az aggódás egy újabb roham bekövetkezése miatt, vagy ennek következményétől (pl. ájulás, szívroham). A pánikroham során a következő tünetekből egy vagy több jelentkezik: szapora szívverés, heves szívdobogás, izzadás, remegés, légszomj, torok elszorulása, mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi diszkomfort, szédülés, félelem az ájulástól, derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztése) vagy deperszonalizáció (mintha elszakadt volna a saját testétől), önkontroll elvesztésétől való félelem, halálfélelem, kipirulás, hidegrázás, érzés zavarok (például bizsergés, zsibbadás, érzéketlenség).
szívbetegség, pajzsmirigy-túlműködés). Ha nincs a tünetekért felelős más egészségügyi problémája, akkor orvosa felállíthatja a pánikbetegség diagnózisát a tünetek jellege és gyakorisága alapján. Milyen tünetekkel jár a pánikbetegség? A pánikroham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart. Sokféle formában jelentkezhet. Előfordul, hogy órákon keresztül, vagy akár egy napig is tart, elvonulása után pedig az elszenvedő fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Az alábbi tünetek jellemzőek: • intenzív, elviselhetetlennek megélt, rossz közérzet; • menekülési késztetés; • kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem; • légszomj (a beteg érezheti úgy, hogy mindjárt megfullad); • a beteg úgy érzi, minden kicsúszik a kezéből; • szapora szívverés; • kipirulás; • izzadás; • reszketés, hidegrázás; • szédülés; • émelygés; • hőhullámok; • görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom; • fejfájás; • gyengeség; • gombócérzés a torokban, nyelési nehezítettség.