A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar-török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk. Felidézte, hogy a Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. Mint elmondta, a kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők. Jakováli Hasszán pasa dzsámija. Forrás: A magyar-török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin. Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16-17. századi hódoltságkori élettel. A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft.
A kiállítás három helyiségében nem csupán az oszmán kori Pécsről, de a magyar-török kulturális kapcsolatokról is benyomásokat szerezhetünk - tette hozzá. Felidézte, hogy a Jakováli Hasszán dzsámi a Pécsen megtelepedő mevlevi dervisek központja volt, őket hívják táncoló vagy kerengő derviseknek. Mint elmondta, a kiállításon rövidfilm mutatja be a pécsi derviseket, a diorámában pedig jellemző ruházatuk, hangszereik is megtekinthetők. A magyar-török kulturális kapcsolatokról szól a második tematikai együttes, ahol a látogatók megtudhatják, hogy az izniki török kerámia miként hatott a pécsi Zsolnay porcelánra, hogy melyek a magyar kávékultúra oszmán gyökerei vagy éppen miként jelennek meg a török motívumok az úri hímzésben és az ormánsági református templomok kazettáin. Az Érzékek Termébe lépve az érdeklődő a látás, hallás, ízlelés, tapintás során különleges kapcsolatba kerülhet a 16-17. századi hódoltságkori élettel - tette hozzá Füleky Zsolt. A fenntartó Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési NKft.
Kinyitott Jakováli Hasszán pasa dzsámija Megújult kiállítással nyílik meg újra a nagyközönség előtt Jakováli Hasszán pasa több éve nem látogatható pécsi dzsámija, Magyarország egyetlen minarettel rendelkező és teljes épségben fennmaradt mecsete. címkék: Szulejmán szultán Jakováli Hasszán pasa Gül baba muszlimok minaret Oszmán Birodalom dzsámi Gül Baba türbe dervisek török hódoltság mevlevi dervisek Címkefelhő »
Szulejmán szultán 480 éve foglalta el csellel Buda várát Négyszáznyolcvan éve, 1541. augusztus 29-én, a mohácsi csata után napra pontosan 15 évvel, foglalta el a török csellel Buda várát. A Magyar Királyság fővárosát csak majdnem másfél évszázaddal később, 1686-ban foglalták vissza a Szent Liga seregei. Buda várának elfoglalása eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt, és másfél évszázadra a Habsburg-török nagyhatalmi vetélkedés színterévé vált. Katonai barakk rejtőzött Szulejmán szultán szigetvári türbéje mellett Egy katonai barakk épületének maradványaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Már évek óta keresték az Esterházy Pál által 1664 februárjában készített beszámolóban és stilizált térképen feltüntetett épületet. A türbétől északra fekvő kaszárnya pont azon a helyen került elő, ahol azt a herceg feltüntette egykor a komplexum alrajzában. Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A muszlimok azonban ezt a szót sértőnek, hamisnak és félrevezetőnek érzik, hiszen az iszlám tételei szerint imádni csak Allahot lehet. A vallás központi alakja tehát nem Mohamed próféta. Így a muszlimok szerint a mohamedán elnevezés az iszlám szellemiségével ellentétes dolgot sugall. Az istentisztelet Az istentisztelet az iszlámban nem feltétlenül jelent közösségi eseményt, mint például a keresztények esetében, hanem minden olyan pozitív cselekedetet, amit valaki Isten nevében tesz. A muszlimok naponta ötször imádkoznak, napkeltekor, délben, délután, napnyugtakor és este, Mekka irányába fordulva. Az ima elvégezhető magányosan bármilyen tiszta helyen vagy közösségben az imahelyeken, azaz a mecsetekben. A mecset az iszlám temploma. A szó a magyarba az oszmánból ( mescit [meszdzsit] 'kisebb muszlim templom') került. Végső forrása az arab مسجد [maszdzsid], melynek jelentése 'mecset' vagy ' ima közben földre borulás '. A muszlimok számára a péntek déli ima kiemelt fontosságú, ezt minden muszlim igyekszik a mecsetben elvégezni.