A film sok jelenete játszódik itt, illetve a szintén II. kerületi Napraforgó utcában. Keménykalap és krumpliorr 4/6 Az 1973-ban készült, 1974-ben bemutatott ifjúsági filmsorozata Csukás István azonos című műve alapján. Gyerekrablás a Palánk utcában 5/6 A Kondor család Budapest külvárosi részében él, az elvált édesapa kamionsofőrként dolgozik külföldön. Az édesanya úgy gondolja, hogy a gyermekeknek egy normális apára van szükségük, aki többet tud velük foglalkozni. Ennek nagyon örül az albérlőjük, Károgi Sándor, aki lelkesen pályázik a posztra, és már az esküvő napja is ki van tűzve, amit a lázadó gyermekek jól tönkretesznek. Ezt követően az édesanya üzenetet talál a postaládában, melyben az áll, hogy fiát elrabolták és 20000 forint váltságdíjat követelnek érte. A filmnek címében is szereplő Palánk utca létező utcanév, Rákospalota Újfalu nevű városrészében található. Érdekesség, hogy a film eredeti szövegkönyvében még a regényben szereplő utcaneveket használták (pl. : Kakas utca), ám a forgatás során a stáb elkövetett egy hibát, ami miatt meg kellett változtatni a film címét: az utcanévtáblákat korábban leszedték, az egyik jelenetbe véletlenül mégis belekerült a Palánk utca felirat.
44 éve mutatták be: a Keménykalap és krumpliorr színészei ennyit változtak azóta - Hazai sztár | Femina Az idősebb helyiek még emlékeznek is a háborús veteránra, Bagaméri Mihályra - tehát nem Jácintra, mint a filmben - akit az író megörökített a művében. A gyomai születésű Szilágyi István bújt Lópici Gáspár plakátragasztó bőrébe, neki a mai napig ez a legismertebb szerepe. A sorozat készítőinek nem tetszett a plakátragasztó neve, szerették volna megváltoztatni azt, de hála Istennek Szilágyi István megakadályozta őket ebben. Történet, avagy "Megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri! " Valószínűleg kevés az olyan magyar, aki nem látta legalább tizenhatszor a filmet, de azért a történet röviden: a Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy cirkuszt szerveznek beteg osztálytársnőjüknek. Szereznek egy oroszlánplakátot és ehhez valódi oroszlánbőgést vesznek fel az Állatkertben. Ez idő alatt több kis majomnak nyoma vész. Az őrs tagjai szövetkeznek az ellopott kismajmok felkutatására. Megpróbálják rendbe hozni, amit a rakoncátlan, rendbontó felnőttek elrontottak.
Szerencsére meggyőzhetőek voltak" – mondta el az Indexnek Ráday Mihály, akinek az édesapja, Ráday Imre gyerekorvosként tűnik fel a sorozatban. (Fotó: "Néni, kérem, Bagaméri úrhoz van szerencsém? " A fagylaltos 2013-ban Kisújszálláson, Csukás István szülőhelyén, kapott szobrot. Egy helyi asszony elmondása szerint az eredeti Bagaméri hasonlított Alfonzóhoz, így telitalálat volt a szerepre, amit eredetileg Major Tamásnak szántak, ő azonban visszautasította a lehetőséget, mert nem akart holmi gyerekfilmben szerepelni. (Fotó: Ráday Mihály – aki a mai napig szívesen nézi újra a részeket – így elemezte az Indexnek a sorozat sikerét: "A Keménykalap és krumpliorr a Magyar Televízió történetének valószínűleg legtöbbször eladott filmje lett, Ausztráliában és Kanadában is játszották, igazi világsiker lett. A népszerűségét véleményem szerint egyrészt annak köszönhette, hogy gyerekek és felnőttek számára egyaránt szórakoztató volt, másrészt pedig A. A. Milne Micimackójához és Munro Leaf Ferdinánd, a bikájához hasonlóan tele volt olyan örökre megjegyezhető mondatokkal, amelyek az évek során valódi szállóigékké váltak.
is eljut. Közben azonban drámai fordulat következik be: a két törpe letartóztatja a Balogh családot, amiért őt bántalmazni merték barátjukat A kisfiú persze megmenti a rokonságot a biztos haláltól, majd elindul, hogy legyőzze a hétfejű sárkányt, amely az 'időt' birtokolja. A filmben Öcsi mellett Budapest a másik főszereplő: az 'óragyár' épülete például -ahol Öcsi az 'Időt' keresi - a Petőfi híd budai hídfőnél van a Műegyetem épületénél (a park helyét mára átvette egy bankfiók), illetve a ház, amiben Öcsiék laknak nem más, mint a Pasaréti út 149. A film sok jelenete játszódik itt, illetve a szintén II. kerületi Napraforgó utcában. Keménykalap és krumpliorr 4/6 Az 1973-ban készült, 1974-ben bemutatott ifjúsági filmsorozata Csukás István azonos című műve alapján.
A film sok jelenete játszódik itt, illetve a szintén II. kerületi Napraforgó utcában. Keménykalap és krumpliorr 4/6 Az 1973-ban készült, 1974-ben bemutatott ifjúsági filmsorozata Csukás István azonos című műve alapján. Nagyon szeretem az állatokat. De hát ez az én szakmámban kötelező. – Miért, állatorvos? – Nem. Szűcs vagyok. " A filmben az évtized két ismert magyar gyerekszínésze, Kovács Krisztián és Berkes Gábor is szerepelt, a Bagaméri Elemért alakító Alfonzóról és Lópici Gáspár megformálójáról, Szilágyi Istvánról nem is beszélve, akiknek a neve szintén örökre összeforrt ezzel a sorozattal. Habár az egész ország imádta a bűbájos gyerekszínészeket, későbbi pályájuk nagyon eltérően alakult, többen örökre hátat fordítottak a kameráknak. A Kisrecét alakító Kovács Krisztián valódi gyereksztár volt, aki 1969 és 1982 között összesen 17 filmben szerepelt. A Hahó, Öcsi! forgatása idején mindössze 5, a Keménykalap és krumpliorrban 8 éves volt. Később az ismertséget megelégelve szakított a filmezéssel, majd informatikus lett.
Valószínűleg kevés az olyan magyar, aki nem látta legalább tizenhatszor a filmet, de azért a történet röviden: a Vadliba őrs tagjai elhatározzák, hogy cirkuszt szerveznek beteg osztálytársnőjüknek. Szereznek egy oroszlánplakátot és ehhez valódi oroszlánbőgést vesznek fel az Állatkertben. Ez idő alatt több kis majomnak nyoma vész. Az őrs tagjai szövetkeznek az ellopott kismajmok felkutatására. Megpróbálják rendbe hozni, amit a rakoncátlan, rendbontó felnőttek elrontottak. Minduntalan keresztezi útjukat az álruhás, intrikáló Bagaméri, az elátkozott fagylaltos, aki szeretne hozzáférni a majmokért beígért jutalomhoz. Csukás István az 1970-es években (forrás:) Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen: érettségi után előbb a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de 1956-os szerepvállalása miatt bölcsész tanulmányait sem fejezte be. Ekkoriban jelentek meg első versei és a Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa, 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője volt; azóta pedig szabadfoglalkozású író.
Notice A folytatáshoz be kell jelentkezned. Bejelentkezés a Facebookra Fotó: Tüskevár 20-30 évvel ezelőtt a magyar filmgyártás szinte futószalagon termelte ki a különböző ifjúsági filmeket, amelyek a gyerekek kalandéhség voltak hivatottak csillapítani, de úgy, hogy közben fontos társadalmi üzeneteket is hordoztak. Ezekben az erkölcsi tanulságokkal és útmutatásokkal telepakolt alkotásokban Budapest fontos szerepet kapott, a város terei és utcái nélkül szinte elképzelhetetlen lett volna az izgalom. Összeszedtük a leginkább ikonikus darabokat, és megpróbáltunk felismerni a helyszíneket. Fekete István 1957-ben kiadott regényéből a 60-as évek második felében filmsorozat is készült. A történet viszonylag átlátható: egy nyolcadikos diák, Ladó Gyula Lajos ("Tutajos") és barátja, Pondoray Béla ("Bütyök") egy nyárra Tutajos nagybátyjához kerül, aki az öreg Matula Gergely gondjaira bízza a fiukat, hogy megtanulják mit is jelent a vidéki élet. A sorozat nagy részének nincs köze Budapesthez, az első részben viszont fontos szerepet játszik a XI.