Saját iskolaéveinkre visszagondolván, bizonyára valamennyiünknek vannak emlékei olyan tanulókról, akikről azt tapasztaltuk, hogy nem tud megfelelni az iskolai elvárások rendszerének és az együttműködési folyamatok során az osztály perifériájára került, érzékeltük, hogy más, mint a legtöbben, időnként kifejezetten furcsán, a többségtől eltérően viselkedett. Minden tanulónak lehetnek olyan időszakai, amikor nehézséget jelent számára az osztályközösségben való működés, csak nehezen vagy egyáltalán nem tud részt venni a közösség életében. Találkozhatunk azzal is, hogy egy diák nehezen tud szót érteni kortársaival vagy nevelőivel, tanáraival és ennél fogva egyedül, magányosnak és/vagy kirekesztettnek érzi magát. Felvi.hu. Személyiségünk egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeit áttekintve, általánosságban alaptételként leszögezhetjük, hogy azokban az esetekben, amikor az egyén egészséges fejlődéséhez szükséges külső és/vagy belső feltételrendszer csorbát szenved, illetőleg az esetleges károsító bio-pszicho-szociális tényezők tartósan jelen vannak a tanuló életében vagy életének egy bizonyos szakaszában, nagy a valószínűsége annak, hogy az iskolai jelenléte is hosszabb időre nehézségekkel telítődik ( Felleginé, 2004).
MILYEN FŐBB TARTALMI ELEMEI VANNAK A KÉPZÉSNEK? A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylők köre A diszfunkciók okai, következményei Szemléletváltás, módszertan, terápiás lehetőségek Fejlesztési terv tartalmi elemei, összeállítása Fejlesztési súlypontok MIÉRT AJÁNLJUK A KÉPZÉST? A résztvevők képessé válnak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek problémaorientált, adekvát fejlesztésére. Beilleszkedsi tanulási magatartási nehézséggel küzdő . A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megismerik azokat a lehetőségeket, melyekkel segíthetik őket a mindennapi tevékenységeik során.
A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek: * jó kommunikációs és konfliktuskezelő képesség; * nyitottság, komplex gondolkodás, rendszerszemlélet; * tolerancia és empátia a másság iránt; * kooperatív képesség a szakmai tevékenységben és az emberi kapcsolatokban; * jó szakmai ismeret és önismeret; * pedagógiai tudatosság és önművelési igény; * analizálási és szintetizálási képesség; * kapcsolatépítésre és -teremtésre való hajlam; * együttműködési képesség; * pszichológiai érzék. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: Az együttnevelő pedagógus speciális elméleti és módszertani ismeretei révén elősegíti a készségek, képességek fejlesztését a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (BTM) küzdő óvodás és iskolás gyermekeknél, emellett részt vesz a tehetséges gyermekek felismerésében és a tehetséggondozásban. Az együttnevelő pedagógus kompetenciája a legalább normál intelligenciájú gyermekekre terjed ki, akik ép érzékszervekkel rendelkeznek és beilleszkedési, tanulás és magatartási nehézségeik elsősorban mikrokörnyezeti ártalmakkal magyarázhatók.
A kiadványt ITT RENDELHETI MEG. Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés
A szakdolgozat kreditértéke
BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL, SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNNYEL KÜZDŐ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS MÓDSZERTANA 30 órás pedagógus-továbbképzés kontakt vagy online kontakt (távolléti) képzési formában MI A KÉPZÉS CÉLJA? A cél az, hogy a résztvevők legyenek tisztában a beilleszkedés tanulási, magatartási problémáival, a sajátos nevelési igényű gyermekek sajátosságaival és legyenek képesek a szakértői vélemény alapján az egyéni fejlesztési terv komplex elkészítésére, a fejlesztési ütem szukcesszív tervezésére. A hátrányos helyzetből adódó problémákat legyenek képesek pontosan értelmezni, kezelni, és a fejlesztendő részterületek súlypontjainak értelmezését követően az adekvát fejlesztőeszközöket kiválasztani. Hasznos tudnivalók a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM-es) tanulókat érintő közoktatási jogszabályváltozásokról | Raabe.hu. KIKNEK AJÁNLJUK A KÉPZÉST? Azoknak a pedagógusoknak, akik beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel foglalkoznak, valamint az integrációs lehetőségek következtében csoportjaikban, osztályaikban, munkájuk során kapcsolatba kerülnek sajátos nevelési igényű gyermekekkel és szeretnék pedagógiai módszereiket korszerű ismeretek birtokában felfrissíteni, kibővíteni.
A 2011. köznevelési törvény 4. § 25. pontjának meghatározása alapján: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakérői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A köznevelési törvény (2011. 4. § 3. ) meghatározása alapján: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.