Mások szerint egy korábbi szoborról van szó, s ez lenne az Esterházy Pál által is emlegetett (1696) pásztói Mária-kegyszobor. A mai templom és ferences kolostor a XVIII. század közepén épült. A XIX. Mátraverebély Szentkút Nemzeti Kegyhely, Mátraverebély Temploma - Szentkút Nemzeti Kegyhely &Raquo; Közel És Távol. század közepén készült el a gyóntató udvar, s annak Nepomuki Szent János kápolnája, amely ma a Szenvedő Krisztus kápolna. Ebben tartották egykor azt a rengeteg mankót, amit a meggyógyultak hagytak itt gyógyulásuk után köszönetük jeléül Máriának. A templom oldalbejáratánál máig márvány hálatáblák százai tanúskodnak Mária szűnni nem akaró segítségéről, közbenjárásáról. Évente sok tízezres tömeg kereste és keresi fel a Szentkutat nemcsak a Mária-ünnepeken, hanem vasárnapokon is. VI. Pál pápa a templomot 1970-ben basilica minor rangra emelte. Magyar Kurír Kép: Palkó Julián
A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1 / 4 Mátraverebély-Szentkút, a Mária-jelenések és csodás gyógyulások színtere FOTÓ: Dornics Szilvi 1210-ben a szentkúti zarándokok sokasága miatt építette a Vereb család az első kegytemplomot, melynek 1258-ban már búcsú kiváltsága volt. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta. Zarándokház - Látnivaló - Novohrad-Nógrád Geopark. 1705-ben épült fel Szentkúton az első kőkápolna. 1710-ben XI. Kelemen pápa már ehhez a kápolnához kötötte a teljes búcsú elnyerését. Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.
Az eredeti templom alapja a főhajó padlóburkolatában látható. Szentkút A temető és a templom közötti cserjés, bokros, majd erdős ösvényen haladunk felfelé. Itt vezet a Mária-út is a keresztig felfelé, azután kis ösvény lefelé, majd széles kocsiúton érjük el a Mátraverebély – Szentkutat. Először a templomot pillantjuk meg, majd mellette a ferences rendházat és a zarándokok szálláshelyét. Ottjártunkkor a szabadtéri oltárnál misét tartanak a zarándokoknak, egy pap elmagyarázza az oltár mozaikkal kirakott képeit. Százezrek látogatják a gyógyító magyar falut: lehet, hogy emiatt most még többen fogják! - Utazás | Femina. Mi is meghallgatjuk, majd merítünk a szentkút vizéből. Szentkút és a Szent László hasadék csodái Hazánk legismertebb Mária-kegyhelye már a középkorban is híres búcsújáróhely volt. Úgy tartják, a Szűzanya először egy néma pásztorfiúnak jelent meg egy tölgyfa koronájában. Arra kérte a fiút, hogy a fa gyökerén ásson egy kutat, és igyon annak a vizéből. A pásztorfiú kiásta a kutat és ivott a vízből, amely visszaadta a hangját. Azóta sokan zarándokoltak el Szentkútra, hogy Mária segítségével gyógyulást találjanak.
Fotó: Merényi Zita Eredetileg gépészmérnöknek tanult, és csak az egyetemi diploma megszerzése után két évvel kezdte meg a ferences noviciátust. Hosszú istenkeresés eredménye volt ez, vagy hirtelen, egyik pillanatról a másikra vált világossá az Ön számára, hogy az Úr szólítja? – A szüleim pedagógusok voltak. Nem kaptam hitbeli nevelést, a rendszeres szentségi életre nevelés a hatvanas-hetvenes években nem volt egyszerű. Érettségi után Miskolcra kerültem az egyetemre, s itt kezdtem el hittanra járni. A megtérésem nem revelációszerű volt, folyamatosan zajlott a lelkemben, a hivatástudatom lassan érlelődött. Az, hogy ferences szerzetes szeretnék lenni, az egyetem elvégzése után két évvel vált egyértelművé a számomra. S miért pont ferences lett? – Vidéken nőttem fel, így különösen magragadott Assisi Szent Ferenc lelkülete, az, ahogyan a természethez és az emberekhez viszonyult. Nagy hatással volt rám Franco Zeffirelli Napfivér, Holdnővér című filmje, emellett több könyvet is olvastam Ferencről.
Annak, hogy mennyit költ vagy nem költ itt, nincs különösebb jelentősége. Igényes kegytárgyakat kínálunk az idelátogató zarándokoknak, az ételeink pedig olcsók, de finomak. A lelkiség és az esetleges anyagi haszon nem zárja ki egymást, de nem az utóbbi a lényeg. A kegyhelyünkön össze sem hasonlítható az adományokból, illetve az üzleti tevékenységből befolyt összegek mértéke, az utóbbi ugyanis csupán tört része az előbbinek. Vannak-e visszajelzések azzal kapcsolatban, hogy az idelátogató zarándokok közül egyesek megtértek vagy éppen visszataláltak Istenhez? – Egy kegyhely küldetése az, hogy aki ott jár, egy kicsivel közelebb kerüljön a Jóistenhez. A megtérésen azt értjük, amikor valaki hirtelen rátalál Istenre. Az apró lépéseket nem szoktuk megtérésnek nevezni, pedig nyugodtan lehetne. Konkrét ismereteink vannak arról, amikor egyesek a kegyhelyünkön átélt lelki élmény hatására váltak hívővé, vagy találták meg újra a hitüket. Több olyan munkatársunk is van, aki korábban nem gyakorolta a vallását, vagy meg sem volt keresztelve.
A fiú ivott a vízből, és érezte, hogy meggyógyult, nyelve megoldódott. A boldog apa mélyíteni kezdte a forrást, és így jött létre a szent kút. A csoda hírére zarándokok sokasága kereste fel a helyet. 1210-ben templomot építettek Mátraverebélyen, ahonnan körmenetben vonultak a hívek a völgyben lévő forráshoz. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány, Szentkúton történt csodás gyógyulást, és azok valódiságát elfogadta. 1970-ben VI. Pál pápa a kegytemplomot "basilica minor" címmel tüntette ki. 2006-ban, a Nagyboldogasszony-napi búcsún Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a búcsújáróhelyet nemzeti kegyhellyé nyilvánította. 2016-ban pedig a római Santa Maria Maggiore-bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Szentkút számára Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít. A zarándokhely egyre népszerűbb, napjainkban évente mintegy kétszázezren érkeznek Szentkútra. Orosz Lóránt, a mátraverebély-szentkúti ferences rendház főnöke (ferences szóhasználat szerint gvárdián, vagyis őr) büszke a kegyhelyre: A szent hely és a környező cserháti dombok szépsége megkönnyíti a kiengesztelődést az Istennel, az emberekkel és önmagunkkal.
A második világháború után kiépülő állampárti diktatúra idején elűzték innen a ferenceseket, a kolostort államosították és szociális otthonként használták. A Kisebb Testvérek 1989-ben visszatértek, megújították a templom külsejét, visszavásárolták egykori földjeiket. 2006-ban Erdő Péter bíboros, prímás Szentkutat, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. 2016-ban a római Santa Maria Maggiore Bazilika affiliálta a kegyhelyet, ami Magyarországon egyedülálló búcsúkiváltságokat biztosít Szentkút számára. 2013-ban Áder János államfő vatikáni látogatása során egy üveg vizet ajándékozott Ferenc pápának a mátraverebélyi forrásból. A nemzeti kegyhelyen rendszeresen hallhatunk katekéziseket az Eucharisztiáról, ami segít a szeptemberi eucharisztikus kongresszus lelki felkészülésében. Részletek ITT. Június 27-én Szent László ünnepén Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök itt celebrál szentmisét. Forrás és fotó: