Szerző: Veszprémy László Bernát Elhunyt Fidel Castro, a kubai kommunista forradalom "hőse" – azaz koncentrációs táborok létesítője, a nyugati világ és Izrael, nagy ellensége, az autokrata diktátor. Egyes politikusok gyászolják, míg mások – okkal – elítélik Castro örökségét. Minket most a kubai diktátor Izraellel és az arabokkal kapcsolatos viszonya érdekel, ugyanis megannyi oldalról igyekeznek fehérre mosni a kubai forradalmár vörös tetteit. Justin Trudeau kanadai liberális miniszterelnök mély gyászáról biztosította "Kuba népét" "legendás forradalmáruk" – azaz elnyomójuk – "elvesztése" okán. Ez különösebben nem meglepő egy olyan politikustól, akinek kormánya közvetetett módon 25 millió kanadai dollárral támogatott a Hamászhoz köthető csoportokat és akinek testvére becenevét személyesen a kubai diktátortól kapta, mikor az kisbabaként karjaiban tartotta őt a sajtófotósok előtt. A hasonlóan szélsőbaloldali és iszlamista húrokat pengető – ez a kettő egyesek fejében valahogy összefér – Al-Dzsazíra angol nyelvű arab televízió szintúgy a "palesztin szabadság" ügye mellett elkötelezett vezetőként emlékezett meg Fidel Castróról, boldogan közölve újra a kubai diktátor közös fotóját Jasszer Arafattal (utóbbi nem volt nehéz, tekintve, hogy Arafat nyolcszor járt Castro Kubájában).
Gyakran még a szombati barcheszt is macesszel kell helyettesíteniük, mert élesztőből is sokszor mutatkozik hiány. A kevés vallásos kubai zsidók egyike Jacob Berezniak, aki a havannai Adath Israel ortodox zsinagóga elnöke és kóser mészáros is egyben. Berezniak egy 72 km-re fekvő vágóhidat keres fel időnként, hogy ott legalább 60 szarvasmarhát vágjon le és dolgozzon fel az előírásoknak megfelelően. A legnagyobb problémát azonban a közösség létszámának folyamatos apadása okozza. Berezniak elmondta, hogy a mohél (körülmetélő) feladatát is el tudná látni, azonban erre nincs lehetősége, mert nincsenek gyerekek a főleg idős emberekből álló hitközségben. A közösséghez 127 család, összesen 300 ember tartozik. Számukra Berezniak ingyen biztosít kóser szombati étkezést. A fővárosban működik még egy reformzsinagóga, illetve két vidéki településen, Santa Clarában és Cienfuegosban pislákol némi zsidó élet. A forradalom előtt még egészen más volt a helyzet. 15 000 zsidó élt a szigeten, ám a legtöbben kivándoroltak Fidel Castro 1959-es hatalomra kerülése után.
ZSIDÓNAK LENNI CASTRO FÖLDJÉN - Video America Youtube Világ: Fidel Castro megvédte a zsidókat | Lansky és a háború [ szerkesztés] Az 1930-as években Lansky és bűnszervezete kilépett a "normál" üzletmenetből és náci szimpatizánsok gyűléseit verték szét. Maga Lansky így emlékezett vissza arra, hogyan esett neki 14 társával egy náci gyűlésnek Yorkville -ben, Manhattan németek lakta részében: "A színpadot szvasztika és Hitler képe díszítette. A szónokok locsogni kezdtek. Csak tizenöten voltunk, de akcióba lendültünk. Párjukat az ablakon dobtuk ki… A legtöbb náci pánikba esett és kirohant. Mi utánuk és elláttuk bajukat… Meg akartuk mutatni nekik, hogy a zsidók nem mindig dőlnek hátra, elfogadva a sértéseket. " [3] Lansky a második világháború idején a Tengerészeti Hírszerző Iroda Alvilág-operációjának fő segítője volt. Ebben a kormány bűnözők segítségével kutatta fel a német kémeket és szabotőröket. Siegel és a Flamingo [ szerkesztés] Az 1940-es években Lansky barátja és szövetségese, Bugsy Siegel rávette a maffiavezéreket, köztük Lanskyt, hogy forgassanak be jelentős pénzeket Las Vegasban a Flamingo kaszinó és hotel létrehozásába.
Fidel Castro volt kubai elnök egy amerikai havilapnak adott interjújában védelmébe vette "a muzulmánoknál történelmileg jóval többet rágalmazott" zsidókat. Castro arra kérte a magazint, továbbítsa az üzenetét Mahmúd Ahmadizsenád iráni elnöknek. "Azt gondolom, a zsidóknál többet semmilyen népet nem rágalmaztak. Még a muzulmánokat se" - mondta Fidel Castro a The Atlantic újságírójának, akivel három napon át több beszélgetést folytatott. A 84 éves kubai politikus szerint az iráni kormánynak meg kell értenie, hogy "a zsidókat elűzték a földjükről, azután világban mindenhol üldözték és bántották őket, mivel ők az a nép, amely megölte Istent. A zsidóknak sokkal nehezebb sorsa volt, mint nekünk. Semmit nem lehet a holokauszthoz hasonlítani. " A riporter azt is megkérdezte Castrótól, hogy elmondaná-e mindezt az iráni elnöknek is, aki beszédeiben gyakran támadja Izraelt és a cionizmust, és aki azt is kijelentette, a holokauszt csupán egy mítosz. "Azért mondtam mindezt el Önnek, hogy mindezt nyilvánosságra hozza" - válaszolta a kubai forradalom atyja.
"Egyszer – meséli Hessy – a nagynénje elment a boltba, hogy az 1935 májusában tartott első születésnapjára szülinapi üdvözlőlapot vegyen, és egy olyan lapot talált, amelyen Hessy babaképe volt. "A nagynéném egy szót sem szólt többet, de megvásárolta a képeslapot, amelyet a szüleim az évek során végig magukkal vittek. " Sok évvel később Hessyt megkérdezték, mit mondana ma annak a fotósnak, aki beküldte a képét a pályázatra. Azt válaszolta, hogy "azt mondanám neki: "Jó neked, hogy volt bátorságod". "Most már tudok nevetni rajta" – mondta. "De ha a nácik tudták volna, hogy ki vagyok valójában, már nem élnék. " 1938-ban Hessy apját, Jacobot rövid időre letartóztatta az SS koholt adóvádakkal. Ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy Németország többé nem biztonságos számára és családja számára, és elhatározta, hogy azonnal elhagyja az országot. Fogta a családját, és Lettországba, a hazájába költözött. Rövid tartózkodás után Párizsba költöztek. Franciaország 1940 júniusában a német hadsereg kezére került, és Hessy családját a dél-franciaországi "zone libre"-be (szabad zóna) csempészték.
A havannai születésű, zsidó származású és erősen antikommunista amerikai republikánus politikusnő, Ileana Ros-Lehtinen helyesen mondta ki, hogy " [Castro] Izrael ellensége volt, és csak azért, mert 50 évnyi Izrael-ellenes uszítást követően kimondott valamit, amit minden normális ember kimondana [még nem kell elhinni azt]. Ő csak egy vénember, aki már azt sem tudja hol áll". Azonban nem csak Ros-Lehtinen szavai utalnak arra, hogy Castrónak más véleménye is volt Izraellel szemben. Castro négy évvel fenti nyilatkozata után a hivatalos kubai kommunista lapba cikket írt A gázai palesztin holokauszt címmel, melyben ezt a kérdést tette fel: " Miért hiszi azt az izraeli kormány, hogy a világ tűrni fogja azt a véres népirtást, amely a palesztin néppel szemben folyik napjainkban? " Jóbarátok. Fidel és Arafat. Forrás: internet Ennél a cikknél is egyértelműbb azonban a méltatások azon sora, melyet az angol nyelvű arab sajtó közölt Castróról. Vegyük először az Al-Dzsazíra Castro-képét: a cikk kiemelte, hogy Castro 1974-ben Kuba legmagasabb szintű állami kitüntetésével jutalmazta Jasszer Arafatot, s hogy a kubai rádió méltatta a palesztin terrorista-vezető " küzdelmét az imperializmus, a gyarmatosítás ellen ", illetve hogy " nagy tetteket vitt végbe a békéért és az emberiség haladásáért".