Ennek hogyanja a Montessori-pedagógia lényege. Az aktivitáson alapuló tanuláshoz biztosítani kell azokat a fejlesztő eszközöket, melyek illeszkednek az adott érzékeny periódushoz, emellett a gyermekek környezetét is úgy kell kialakítani, hogy az illeszkedjen az aktuális fejlődési szakaszhoz. Fontos, hogy mindez segítse lelki és fizikai fejlődésüket, s lehetőséget adjon arra, hogy szabadságukkal élhessenek. A gyermek szabadsága a választás szabadságát jelenti - tehát a felkínált tevékenységeket és eszközöket, amelyek közül ő választ. A pedagógus és szülő feladata segíteni, hogy a gyermek ezt a jogát megőrizhesse, és élhessen vele. Az így szervezett tanulás során a gyermek megtapasztalja és megtanulja, hogy mire képes és hogy miért mennyit kell tennie - ráadásul mindezt anélkül, hogy azt az érzést keltenénk benne, hogy olyat kell csinálnia, amit nem szeretne. Ez fejleszti önismeretét, erősíti önbizalmát. Alapelvek. 20 irányelv a Montessori módszer követéséhez 1. Átlátható gyerekszoba A módszer szerint fontos, hogy a gyerekek játékának, valamint tanulásának helyszíne könnyen átlátható, szellős, megfelelően rendezett és rendszerezett tér legyen.
További szabály, hogy játszani, foglalkozni kell valamivel, de amint az adott játékra már nincs szükség vagy meguntuk, vissza kell tenni a helyére. A többiek csak így férhetnek hozzá, és a játék mindenkié. Azt kérdezed, létezik-e, hogy ezeket az alapelveket a legkisebbek is megértik? A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy igen, és a gyakorlat is a Montessori nevelést igazolja. Tökéletesen átgondolt a gyermekek "összetétele" is a foglalkozásokon. Általában az ún. hármas korcsoport beosztás a jellemző, ami azt jelenti, hogy a kétéves gyermekekhez három- vagy négyéves gyermekek kerülnek. Montessori pedagógiája | montessorivilaga. A fiatalabbak tanulnak az idősebbektől, az idősebbek pedig kipróbálhatják, milyen felelősebbnek és tapasztaltabbnak lenni egy közösségben. Megkülönböztetni a jót a rossztól vagy ugyanúgy viselkedni otthon és a nyilvánosság előtt. Hogyan neveljünk a gyermekből tisztességes embert? Erről is írtunk már. Segíts, hogy egyedül is képes legyek rá, avagy ki volt Maria Montessori Olasz pedagógus és kutató a 19-20. század fordulójáról, aki saját eljárásával – hogyan tanítsuk a gyermeket szabálykövetésre és rendes viselkedésre, ugyanakkor hogyan hagyjunk számára rengeteg szabadságot – beírta magát az oktatás és a nevelés történetébe.
A Montessori iskolák azt állítják, hogy széles körben lefedik a Nemzeti Oktatási programot. Alkalmazkodás Úgy tűnik, hogy a 6 éves kor előtti gyermekeknek nem okoz gondot a Montessori-pedagógiához való alkalmazkodás, de az idősebb gyermekek számára, akik tapasztalták a klasszikus rendszert, ez bonyolultabb lehet. Kevésbé passzívak, de kevésbé koncentráltak is, nehézségeik lehetnek a hirtelen kapott szabadság kezelésével és az önfegyelem alapelveinek tulajdonításával. És fordítva egy gyermek számára, aki a Montessori-pedagógiából az állami iskolába költözik. 3 kérdés... Charlotte csaj Négy gyermekes anya és Montessori pedagógus. 2011 szeptemberében egy csoport szülővel és csapatával megnyitotta a Montessori iskolát Clayes-sous-Bois-ban (78). További információ: Hány Montessori iskola létezik jelenleg Franciaországban? Charlotte Poussin: Nehéz kimondani. Ma Montessori sajnos nem oltalom alatt álló név, abból az egyszerű okból, hogy Maria Montessori még életében sem tette ezt meg. Montessori nevelési módszer szerinti eredmények. Ennek eredményeként egyes iskolák Montessorinak hívják magukat, miközben a valóságban nem feltétlenül alkalmazzák a Montessori pedagógiát.
A nevelés alapelve: a gyermek aktivitása, azaz hagyjuk a gyermeket önállóan cselekedni, mert az teremt lehetőséget az érzékszervek fejlesztésére, az önálló tapasztalatszerzésre. "Az életnek nem akkor vagyunk a segítségére, ha elnyomjuk megnyilvánulásait, hanem akkor, ha könnyítünk kifejlődésén és megoltalmazzuk a fenyegető veszélyektől [... ] Ezért kell elhárítanunk a gyermek útjából a fejlődés elé gördülő akadályokat, s ezért kell tekintettel lennünk szükségleteire, és biztosítanunk szellemi élete természetes spontán kibontakozását. [... ] Vagyis arra kell törekednünk, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhessen [sic]. " (Németh 1996:55) A nevelési cél tehát a gyermeki öntevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás, és az akadályok elhárítása gyermek fejlődése elől, hogy a gyermek mindent, amire képes önállóan is elvégezhesse. Montessori nevelési módszer módosítása. Jelmondatává is az vált: "Segíts nekem, hogy egyedül dolgozhassak! " Az vallotta, hogy a gyermek rendelkezik azzal a képességgel, hogy személyiségét önmaga építse fel.
Soha nem zavarják meg a kis szőnyegen tevékenykedő társaikat, csak kérés után kapcsolódnak egy-egy gyermek tevékenységébe. A gyermeki munka jellemzője Kisgyermekkorban még nem azért dolgozik egy gyerek, hogy haszna legyen a munkájának. "Az ő célja a dolgozás. " Ebben a korban a munka még játék számára. Olyan tevékenység, amit gyakorol, többször egymásután megismétel, mégsem a "gyümölcsét" élvezi, pl. hogy tiszta az asztal. A mozdulatok öröme az, ami meghatározza mennyi ideig és hányszor fogja az asztalt letörölni. A munkafeladatok gyakorlása közben fejlődik szabadságuk. Montessori nevelési módszer angolul. Nem fáradnak el a munka közben, hanem fejlődnek és gyarapítják energiáikat. A munka egyesíti őket a környezettel, így szabad akarattal, örömmel és érdeklődéssel dolgoznak. " A munka egyesíti a gyermeki lényt a környezettel. Ez a munka azonban csak azoknál a gyerekeknél mutatkozik meg, akik a számukra megfelelő környezetben élnek. " Montessori egyik legfőbb jelmondata: "Segíts, hogy magam csinálhassam! " Az előkészített környezet szerepe Mária Montessori szerint minden cselekedetünk kapcsolatba kerül a környezetünkkel.
Nagy hangsúlyt fektetett a gyermek önállóságra nevelésére, amelyet az ismert mottó is kifejez: "segíts, hogy egyedül is képes legyek rá". Mi az a Montessori módszer? – Miniskandi Home. Ennek a nevelési irányzatnak a további sarokköve például a szellemi és a fizikai tevékenységek összekapcsolása, mint a kézimunka és a tárgyak mozgatása, a zavartalan munkahely, vagy annak önálló kiválasztása, amivel a gyermek foglalkozni szeretne. A való világ dolgait kellene megismerni és felfedezni, nem az elvont vagy az élet összefüggéseiből kiragadott részleteket magolni. És mindenekelőtt azzal kellene a gyermeknek foglalkoznia, ami éppen a legjobban érdekli. A LEGNAGYOBB GONDOSKODÁS A KICSIKNEK
A gazda is megalapozza és óvja növényei környezetét, figyel minden hatásra, ami a természetes növekedésüket jó vagy rossz irányba befolyásolná. 2. Érzékeny periódusok megfigyelése és támogatása. Maria Montessori rámutat, hogy a gyermek első években történő fejlődését szenzitív periódusok váltakozása jellemzi. Miről is van szó pontosan? Arról, hogy egy bizonyos időszakban különösen érdekli valami a gyermeket és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket fáradhatatlanul végzi. Ezek jelentéktelennek tűnhetnek számunkra, de a következménye egy teljesen új képesség elsajátítása lesz. Egy érzékeny periódus végével elmúlik az érdeklődés és ezzel a fáradhatatlan, könnyű tanulás lehetősége. Megjelenik a közömbösség és fáradságos munka. Szenzitív periódusok például: a mozgás, a beszéd, a rend, az olvasás és írás, matematika stb. Ha a szülő felismeri ezeket és kielégíti a gyermek igényeit, akkor ő természetes módon boldogan és fáradhatatlanul fog újabb és újabb képességekre szert tenni. Jó példa erre az írás és olvasás: Maria Montessori rámutatott, hogy a gyermekekben körülbelül 4 éves kortól elindul az érdeklődés az írott jelek és betűk iránt.