Az elmúlt években sajnos a Lázár kastély birtokosi perei révén is az újságok oldalaira került, 2014 elején pedig bizonytalan időre bezárta kapuit. A hírek szerint a tulajdonosok szándéka szerint is megmarad kulturális rendeltetése alapítvány formájában. Addig azonban a szárhegyi alkotótáborok során összegyűlt ezernél is több műalkotás egy részét a kastélyból a Schola vendégházba kénytelenek átszállítani. Gyakorlati tudnivalók A kastély 2014 elejétől ideiglenesen zárva tart a látogatók elől! Természetesen kívülről meg lehet nézni a szép épületet. Megközelítés: Gyergyószentmiklóstól (Gheorgheni) 5 km-re a 12-es úton található Gyergyószárhegy (Lăzarea). Gyergyószárhegy – Lázár kastély | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Látnivalók a környéken Parajd, Sóbánya Só szerencsét! – a székely só vidéke Székelyföld egyik legkülönlegesebb látványossága a parajdi sóbánya és a falu melletti holdbéli tá... Csíksomlyó, Kegytemplom Könnyező Mária-kegyszobor, a magyarság legnagyobb búcsújáróhelye A Csíkszereda melletti Csíksomlyó a Kárpát-medence legismertebb zarán... Csíkrákosi erődtemplom Különös ábrák az ősi székely gyülekezőhely templomtornyán Csíkszék egyik legrégebbi Árpád-korból való műemléke a Csíkrákosi erődtemplo... Keress bennünket a Facebookon!
Anno Domini Millesimo Septingentesimo Trigesimo Primo 19 die Septembris. " Lázár István mint királybíró és a gyergyói lovasság vezetője, II. Rákóczi György főembereként egy évig bújtatta a török elől III. Mihnea munténiai vajdát. Elkísérte a fejedelmet a katasztrofális lengyel hadjáratra is. Később belekeveredett a Béldi-féle összeesküvésbe, a fogarasi várbörtönben hunyt el 1679-ben. 1658 szeptember 6-án Szárhegy mellett győzte le a Gábor diák vezette székely lakosság a betörő tatárokat és moldvaiakat. Gyergyószárhegy lazar kastély. A Tatárdombon a szájhagyomány szerint 500 támadót földeltek el, míg magyar részről csupán 15 halott volt. A Rákóczi szabadságharcban gróf Lázár Ferenc a kuruc oldalon generálisként vett részt. 1706-ban és 1707-ben a csészári csapatok kifosztják és felgyúlytják a kastélyt. Csak az 1711-es amnesztia után tér haza Lázár, aki a súlyosan megrongálódott kastély keleti részét felhasználva építette fel az Asszonyok háza néven ismert épületet (alaprajza a galériában). 1748-ban tűzvész pusztított, amelynek helyreállítási költségeit részben a székely rendek fizették.
Gazdát cserélt a többségi tulajdonrész Éppen két évvel ezelőtt, 2016 márciusában Lipthay Antal a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajándékozta a Lázár-kastély ráeső tulajdonrészét. Böjte Csaba akkor el is fogadta az adományt, a pereskedés miatt azonban még mindig nem lehetett megnyitni az épületet. Jogerős döntés született a gyergyószárhegyi Lázár-kastély tulajdonjogi perében. A megyei tanács hálából az alapítványnak szóló ajándékozásért Hargita Megyéért díjjal tüntette ki Lipthay Antalt 2016 augusztusában. A most lezárult perben már az új tulajdonos, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány állt szemben a Berczely és a Vormair családdal. A felperes a Szent Ferenc Alapítvány volt, de végül az alperes kapta meg a kastélyt. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint azért születhetett meg ez a döntés, mert a törvényszék az egyenes ági örökösöket részesítette előnyben, nem pedig az alapítványt. A megyei tanács most párbeszédet kezdeményezne Borboly Csaba megyeitanács-elnök a Maszol kérdésére válaszolva elmondta, annak ellenére, hogy más eredményben reménykedtek, tudomásul veszik a Marosvásárhelyi Törvényszék megfellebbezhetetlen döntését.
A gyergyószárhegyi Lázár-kastély, az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, a falu központjától 200 méterre látható. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel. Története [ szerkesztés] A mai épületegyüttes elődje a 15. századi András udvarház, melynek legkorábbi lakótornyát 1450 -ben készítették. A nemesi lakot a 16. és 17. század folyamán többször is átépítették. Az egyik ilyen felújítást 1532 -ben, Lázár János végeztette, melyet a boltíves előszoba falán lévő 1532 -es évszám is igazol. A hagyomány szerint abban az épületben töltötte gyermekkorát az 1590-es években Bethlen Gábor erdélyi fejedelem. Lázár-kastély (Gyergyószárhegy) - Wikipédia. A legnagyobb építkezést a 17. század első felében végezték, akkor alakították át az épületet reneszánsz stílusúvá. Építtetője Lázár István Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája volt, aki az Erdélyben meghonosodott új divat szellemében újíttatta fel a kastélyállt. 1629 - 1631 között készült el a majdnem szabályos téglalap alakú, 100x75 méteres védőöv, a homlokzati oldalon pártázatos oromdíszekkel, ugyanakkor készültek a főhomlokzat olaszbástyás saroktornyai.
"Nagyon szerettük volna, ha Böjte atya hasznosítani tudta volna ezt a kastélyt, amely nemcsak kiállítótérként és kulturális intézményként működött volna, hanem akár a Dévai Szent Ferenc Alapítvány rendszerében lévő gyermekek számára turisztikai gyakorlóműhelyeként is. De hát, ki tudja, lehet, hogy még ez is megtörténhet, mivel nem ismerjük sem a Vormair, sem a Berczely család elképzeléseit. Azt viszont tudjuk, hogy a 2013 óta zárt épületben jelentős károk keletkeztek, sürgős beavatkozásokra lenne szükség, de sajnos lejártak azok a pályázati lehetőségek, amelyekkel uniós pénzeket lehetett volna ebből a célból lehívni" – ismertette álláspontját Borbolya Csaba. Mint mondta, bízik abban, hogy a tulajdonosok elvégeztetik a munkálatokat. Az megyei önkormányzat már jelezte a megyei műemlékvédelmi igazgatóságnak, hogy az épületet a szárhegyi emberek szabad idejükben, saját pénzből, saját eszközökkel építették újjá, és ez a Gyergyói-medence egyik leglátogatottabb helyszíne volt. Ebből kiindulva továbbra is követik a kastély sorsát, és arra számítanak, hogy a tulajdonosokkal együttműködhetnek.
1974 óta a kastélyban alkotótáborokat rendeznek, az ott készült képzőművészeti alkotások egy részét az újjáépített Tanácsteremben állítják ki. A helyreállítást az 1980-as évek elején ismét megkezdték, a már felújított bástyákban múzeumot rendeztek be. A kastélyban a közelmúltig Hargita Megye Tanácsának egyik alintézménye, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ működött. 2014 januárja óta az örökösök közti jogvita miatt "átmenetileg" lakat került az épületre, jelenleg látogatható. Leírása [ szerkesztés] A 17. századi erdélyi építészet egyik legszebb alkotása, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély pártázatos reneszánsz épület Székelyföld legvonzóbb főúri hajléka volt. Boltíves előszobájában 1532 -ből származó gót betűs felirat olvasható Cristus Maria 1532. A nagy területet elfoglaló várkastély a hegy lejtőjén, négyszög alakban épült, szögletein egy-egy négyszögű bástyával, a déli falának közepén kiugró emeletes, kapubástyának is nevezett boltíves bejárattal. A bejárat két oldalát pártázatos díszesen tagolt, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal.
1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni János (itt temették el 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1707-ben Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Ezután Lázár Ferenc állíttatta helyre. 1748-ban újra leégett, de ismét helyreállították, végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. 1872. május 22-én a kolostor is újra leégett, de újjáépítették. A faluban Erdély egyik legértékesebb reneszánsz kastélya, a Gyergyói-medence legfontosabb és egyben egyetlen római-katolikus kolostora és kolostortemploma, egyetlen középkori plébánia temploma található, amleynek szentélye ma is őrzi a gótikus stílusjegyeket, művésztábora és szobortelepe van, valamint méltán híres a szárhegyi káposzta, amit Szárhegyikumnak is nevezhetünk, hiszen messze földön ismerik.
A gyémántszemcsék szegmensen belüli kötésére fémporokat használnak, amelyek különböző összetevőkből állnak. Bronz vagy réz hozzáadásával puhább kötés, volframkarbamid, vagy keményfém hozzáadásával keményebb kötés hozható létre. A kötést mindig a megmunkálandó anyagnak megfelelően kell kiválasztani. Kemény kötés szükséges az abrazív (erősen koptató) anyagokhoz, mint például a friss beton vagy az aszfalt, puhább kötés a kemény anyagokhoz, például az öreg, megfelelően tömörített vasalt beton vagy a márvány vágásához. Milyen anyagra milyen tárcsát válasszunk? A leggyakoribb építőipari anyagok vágásához a vegyes felhasználásra ajánlott tárcsák jelentik a legjobb megoldást. Diatech Kft. | Tárcsaválasztás: vágandó anyag, árkategória, vágási minődésg. Az "univerzális" gyémánt vágótárcsák szegmensei különböző anyagok egymás utáni vágására vannak kifejlesztve, ha így használjuk, a tárcsa fel is éleződik az anyagváltások során. Figyeljünk oda, hogy vegyes felhasználásra ajánlott gyémánttárcsával huzamosabb ideig ne vágjunk egyfajta anyagot, mert bizonyos idő elteltével erősen romlik a vágási teljesítmény, ilyenkor a szerszámot fel kell élezni.
Ügyeljünk rá, hogy elektromos vezetékek, élő vízvezetékek, földkábelek, gázvezetékek ne kerüljenek a munkavégzés útjába.
A kemény anyagok vágására fejlesztett gyémánt vágótárcsákkal gazdaságosan csak kemény anyagokat tudunk vágni, puhább anyagban jelentősen romlik a vágási teljesítményük, erőteljesen csökken az élettartamuk. Mire figyeljünk vágás közben? A vágókorong átmérőjét a fogásmélység függvényében válasszuk meg. A gyémánt vágótárcsát csak az arra megfelelő teljesítményű, fordulatú géphez használjuk. Gyémánt vágótárcsával a samott tégla vágása sem jelent gondot! | Duna-Holz. A gyémánt vágótárcsák különböző anyagok vágására, a maró- és csiszolótárcsák különböző anyagok marására, csiszolására alkalmasak. Amennyiben nem a megfelelő szerszámot (vágó-, csiszoló- fúró-) választunk a megmunkálandó anyaghoz, úgy annak élettartama drasztikusan csökkenhet, illetve a szerszám működésképtelenné válhat. Szárazvágó tárcsák esetében használjunk porelszívást. Nagy keresztmetszetű anyagokat több munkalépésben vágjunk. A kerületi sebességet a megmunkálandó anyag keménységének, koptató hatásának függvényében kell megválasztani. A kerületi sebesség az előtolási sebességgel együtt befolyásolja a vágási teljesítményt, és a gyémántszerszám élettartamát.
Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
Ügyeljünk a gépgyártó előírásainak betartására is. A javasolt kerületi sebességek: 20-25 m/s homogén és kemény anyagokra (pl. : kvarc, korund, porcelán, üveg), 25-40 m/s közép kemény és nyíltpórusú anyagokra (pl. : diabáz, gránit, szienit, dionit, samott) és 30-50 m/s puha és koptató anyagokra (pl. : homokkő, pala, tufa, konglomerát, kagylós mészkő, márvány, műkő, beton stb. ). Száraz vágás során a max. előírt 80 m/s kerületi sebességet nem szabad túllépni. A száraz vágótárcsák használata során hűtési szüneteket kell beiktatni. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. (20 másodperces vágás után 10 másodperc szünetet tartsunk. ) A vízhűtéses munkavégzéshez készült gyémánt vágótárcsákat elegendő mennyiségű hűtővízzel kell ellátni, melynek folyamatosságát munka közben ellenőrizni kell. A hűtővíz hozzávezetést úgy kell elrendezni, hogy a víz a vágókorongról a vágatba kerüljön, így az abrazív vágási iszapot öblíteni tudja. Nagyon fontos, hogy vízhűtést igénylő gyémánt vágótárcsával semmiképp ne vágjunk hűtővíz hozzávezetés nélkül - száraz vágókorongot viszont felszerelhetünk arra alkalmas, vizes gépre, így a tárcsa élettartama növekszik.
Megrendeléssel kapcsolatban, és egyéb kérdéseivel keressen bennünket a 06-30-9964382-es telefonszámon, vagy a e-mail címünkön!