Elkészítés: A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A tojásokat egészben felverjük, majd tovább kavarjuk az 1 bögre porcukorral és az olvasztott vajjal. Hozzáadjuk a tejet és a sütőporral elkevert réteslisztet is. A tésztát a kivajazott tepsibe simítjuk, megszórjuk fél bögre kókuszreszelékkel, majd a fél bögre porcukorral. Előmelegített sütőbe tesszük és megsütjük. Bögrés tészta receptek magyarul. (Magas a süti, tehát tűpróbával ellenőrizzük, vagy ha alacsonyabbat akartok, akkor tegyétek nagyobb tepsibe. ) A megsült forró sütire az 1 bögre tejszínt rálocsoljuk, amit a tészta magába szív. A kihűlt tésztát a végén megszórjuk porcukorral, és kókuszreszelékkel, majd felkockázzuk.
Érdemes a klasszikus vanília sodóval tálalni az elkészült tésztát.
A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme. A program keretében 2011-ben hazai forrásból közel 1 milliárd forint támogatás jutott a tanyás térségek fejlesztésére, a gazdálkodás feltételeinek javítására. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A pályázatok közül 201 nyert állami támogatást: 70-en a települési és térségi fejlesztésekre, 131-en pedig a tanyagazdaságok fejlesztésére. A Tanyafejlesztési Program hozzájárul a szórvány településekhez kötődő életforma és az ott működő tájgazdálkodás megőrzéséhez és fellendítéséhez. "A tanya – mint hagyományos gazdálkodási, települési és létforma – a magyar társadalmi, településszerkezeti- és gazdaságtörténeti örökség több évszázados múltra visszatekintő része. A KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint az alföldi megyékben a lakosság 5, 5%-a, vagyis több, mint 220 ezer ember él külterületen.
Ennek keretében a VÁTI és az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete megbízást kapott a tanyás térségek helyzetének javítására, kiemelten a tanyavillamosítási feladatokra vonatkozó átfogó fejlesztési program kidolgozására és az ahhoz kapcsolódó felmérésre. A vizsgáltba bevont homokhátsági települések felmérése szerint 5 év alatt a tanyák 12%-a megszűnt, és a létező, még álló tanyák 23%-a lakatlan. A meglévő tanyák háromnegyede ugyanakkor még lakó és/vagy gazdasági funkciót tölt be, ezek negyedét azonban idős, vagy szociális hátrányokkal jellemezhető emberek lakják. A működő tanyák 35%-án folyik gazdálkodás; ez az érték a 65%-ot is eléri, ha az önellátó gazdálkodást is ide soroljuk. A tanyavilág egyértelműen legprosperálóbb ága a vendéglátó tanyák köre: a tanyai turizmus (és vele szoros kapcsolatban a lovasturizmus) Magyarország idegenforgalmi kínálatának egyik legvonzóbb, unikális szegmense. A Tanyafejlesztési Program A 2011. szeptember 1-jével megnyíló Tanyafejlesztési Program a tavasszal véleményezésre közétett Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme.
2016. 11. 02. Az államtitkár kiemelte: a tanyák és tanyás térségek védelmére és fejlesztésére a Földművelésügyi Minisztérium 2011-ben kidolgozta a teljes egészében nemzeti forrásból finanszírozott Tanyafejlesztési Programot, amelyre 2016-ban hatodik alkalommal nyílt lehetőség pályázatot benyújtani. Az előző három évhez hasonlóan idén is az egész Alföldről, szám szerint 724 településéről lehetett pályázni. Fotó: Francz Ilona/FM V. Németh Zsolt elmondta, hogy az idei Program három célterület – települési, térségi fejlesztések; tanyagazdaságok fejlesztése és tanyagazdaságok indító támogatása; illetve a tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztések – keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatást. 253 db tanyafejlesztési projekt nyert el támogatást összesen közel 730 millió Ft értékben. A nyerteseknek 2017. április 30-ig kell megvalósítaniuk a pályázataikban vállalt fejlesztéseket. Kiemelte, hogy "a Tanyafejlesztési Programot a jövő évben is meghirdeti a Földművelésügyi Minisztérium közel 1 milliárd Ft keretösszeggel".