A pozsonyi csatával kapcsolatban érdekesség, hogy háttérbe szorítása nem elsősorban az államszocialista időszakhoz köthető, ők "csupán" teljesen kiírták azt a történelemoktatásból. A 20. század első felében – beleértve a dualista időszakot is – szintén nem játszott központi szerepet, a Horthy-korszak önazonosításához pedig sokkal inkább dukált a Szent István-i örökség előtérbe helyezése. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lettek volna ismereteik a pozsonyi csatáról, de a 907-es eseményeket egyértelműen a rendszerváltoztatás utáni úgynevezett "nemzeti radikális" közeg fedezte fel magának (újra). A 895-896-os honfoglalás (vagy többek szerint a Kárpát-medencébe való visszatérésünk) új politikai és hadászati viszonyokat teremtett a térségben. A pozsonyi csata 907 | Oktató videók. Az ereje teljében lévő Magyar Nagyfejedelemség fokozatosan tolta ki a határait nyugati irányba, mely szükségszerűen feszültséget teremtett a Keleti Frank Királysággal. Liutpold bajor őrgróf kezdeményezésére 907-ben döntött úgy a királyság, hogy ellencsapást mér a magyarokra és kiszorítja őket a nyugati, egykori frank területekről.
Hogy mi volt a támadók célja, azt az Annalium Boiarum rögzítette. Eszerint IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király elrendelte, hogy "ugros eliminandos esse"…, azaz, "elrendeljük… hogy a magyarok kiirtassanak". The Battle of Pressburg / Pozsonyi csata 907. | Oktató videók. A kor frank és germán Európáját képviselő hercegek, grófok, főurak, főpapok vezette hatalmas sereg célja nem csupán a Kárpát-medencében és annak peremvidékén véleményük szerint arcátlan magabiztossággal berendezkedő magyarság megleckéztetése, hanem lehetőség szerint a kiirtása vagy legalább végleges megtörése, tartós alávetése volt. Ezért szerveztek a szükségesnél nagyobb sereget, mert nem csupán a győzelem kivívása volt a cél, hanem az utána következő bosszúhadjárat is. Ha sikerrel járnak, ma valószínűleg nem beszélhetnénk Magyarországról. Nem számoltak azonban a magyar hadvezetés zsenialitásával és a kor hadi színvonalát meghaladó magyar harcászati képességekkel. A támadó sereg a Duna két partján érkezett Pozsony alá, az ellátmányt, a nehézfegyvereket és páncélos lovagokat pedig a feljegyzések szerint legalább száz hatalmas hajó hozta lefelé a Dunán.
besenyők, kunok); király testőrsége, zsoldosok Német támadások [TK. ] 1051. Vértes (felperzselt föld) 1052. Pozsony (Búvár Kund) Nomád támadások keletről [TK. 130. ] 1068. Kerlés az úzok (besenyők) legyőzése Erdélyben (Salamon király, László leendő király)
Kövess minket: TELEGRAM — VK — TWITTER Míg egyik oldalról a csatát – méltánytalan módon – még említésre sem méltatják, másik oldalról sokszor túlmisztifikálják azt, és a magyarság életének legjelentősebb ütközeteként tartják számon. Tény, hogy a pozsonyi csatának fontos helye van a magyar történelemben, de jelentőségét tekintve – mármint hadászati szempontból – semmivel nem fényesebb győzelem, mint például a nándorfehérvári diadal vagy Eger várának sikeres védelme. 907 pozsonyi csata film. A pozsonyi csata jelentőségét a magyarság sorsának későbbi alakulása adja, melynek egyik fontos stációja pontosan ez a győztes csata volt. Hozzászokhattunk már, hogy történeti emlékezetünk – beleértve magát a történelemnek mint tantárgynak az oktatását is – rendre előtérbe helyezi a vesztes csatáinkat, többször tesz említést róluk, mint a győztesekről. Önmagában ez ténylegesen így van, azonban az évek során – immáron történészként – némiképp sikerült árnyalnom ezt az összességében nem túl vonzó összképet. A magyarság történetében ugyanis a vesztes csaták – lévén Európa védőpajzsaként szolgálunk több mint ezer éve – ugyanakkora jelentőséggel (vagy sokszor még nagyobbal) bírnak, mint a győztesek.
Rázzuk le magunkról az évtizedekig belénk nevelt "kicsi és bűnös nép" téves képzetét. Mert ez az út nem vezet sehová. A valós tényeken alapuló, felemelő és meghatározó győzelmeinket, dicsőségünket kell ünnepelnünk, hiszen így lehet fejlődni és a jövőbe lépni. Rázzuk le a múlt béklyóit! Emlékezzünk hát büszkén a legfényesebb magyar hadtörténelmi eseményre, a pozsonyi csatára! A Bugacon, augusztus 12-14. között megrendezendő Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés ünnepen álljunk ki a legjelentősebb magyar honvédő csatánk emléke mellett. Mutassuk meg együtt, hogy a magyar hagyományőrzők és hagyományéltetők a legnagyobb ünnepeink közé szeretnénk beemelni a pozsonyi csata emlékét! Csakúgy, mint a honalapító Árpád nagyfejedelemnek és a magyar múlthoz ezer szállal köthető Atillának, Isten Ostorának tiszteletét. 907 pozsonyi csata k. A Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés és az Ősök Napja ünnepek emléket állítanak a magyar nemzettudat kiemelkedő hőseinek és hősi küzdelmeinek.
Nyugati sereg pedig egészen 1030-ig nem lépett a magyar fennhatóságú területre (ekkor sem sok sikerrel). A honmegtartó pozsonyi csata – a legfényesebb magyar győzelem - Nemzeti.net. A pozsonyi csata, illetve annak következménye történelmünk megkerülhetetlen része, már csak azért is, mert nélküle nem, vagy nehezebben érthetjük meg, miként volt lehetőségünk viszonylagos békében építkezni a 10. század során, már ami a külső fenyegetettséget illeti. Egyszersmind megmutatja azt is, hogy a magyar történelemnek nincs szüksége légből kapott hazugságokra, vagy kiszínezett, minden valóságot nélkülöző mesékre, hiszen a valóban megtörtént események is bőven adnak okot a büszkeségre. Ábrahám Barnabás – Forrás: Tovább a cikkre »
Liutpold vállalkozására áldását adta az akkori király, Gyermek Lajos, de még maga a pápa is, lévén eleink ekkor még pogányok voltak. Mindezek fényében, ha nem is beszélhetünk feltétlenül "összeurópai összefogásról" a magyarok ellen, a bajorok támadása erős háttérrel és támogatással rendelkezett. A köztudatban ezt "a magyarok kiirtassanak" kijelentésig fajult, ám mindamellett, hogy ennek lehet némi alapja (inkább csak Bajorország esetében), pusztán "csak" eltávolításról beszélhetünk, ahogy azt a témában egyik jártas humanista történetíró, Aventinus is leírja. 907 pozsonyi csata se. Aventinust az utókor is a korszak – így a pozsonyi csata – szakértőjének jellemezte. Mindez persze az égvilágon semmit nem von le a csata jelentőségéből. A Duna mentén 907 júniusában felvonuló bajor erőket (egyes források szerint 100 ezer fő, ám a 30-40 ezer a valószínűsíthetőbb) a magyar hadak tönkreverték. A csata első napján, július 4-én a magyarok felperzselték a Dunán úszó, utánpótlást biztosító hajókat, illetve felőrölték Theotmár salzburgi érsek seregtestét is.
Forrás: A legnagyobb baja a filmnek, hogy eléggé lapos, a történet sokszor leül. A színészek nem rosszak, a díszletek is egész jók, bár a jelmezeknél néha látszódnak a hibák. Ritkán látok izlandi-kanadai koprodukciós filmet.
Erről tanúskodnak a cirill betűs bevésések tucatjai a teraszszint tégláiban; a feliratokat böngészve kiderül, hogy Moszkvától Taskentig jóformán a Szovjetunió egész területéről érkeztek ide állomásozni a katonák. Miután a lőtéren egyre ritkábban gyakorlatoztak, a torony állapota az utóbbi években leromlott. 2021-ben a VERGA Zrt. már kifejezetten turisztikai céllal újította fel egy Európai Uniós pályázat keretében, a Magyar Természetjáró Szövetség közreműködésével. Elvétve, különleges gyakorlatok idején ugyanakkor még ma is igénybe veszi a honvédség – ilyenkor értelemszerűen lezárják –, ezért a teraszáról is látható, a 77-es úttal párhuzamosan vezető középkori (vagy még régebbi) út vonalán nem tanácsos túlmenni. A biztonságos fémlépcsőkön a ráccsal védett kilátóteraszra felmászva tágas körpanorámát élvezhetünk a Veszprém-Nagyvázsonyi-medencére. A Bakony vonulatai közül északnyugat felé a Kab-hegy emelkedik ki a horizontról, míg közelebb az Eduárd-hegy és a Kő-hegy tűnik fel, távolabb pedig a Keszthelyi-hegység sziluettjét is felismerhetjük.
A két útvonal között... Szerző: Lévai Zsuzsa, Szakasz 2 14, 1 km 4:00 óra 185 m 325 m 17, 3 km 1:55 óra 439 m Lendületesen futható, nem túl technikás kör, amelyen hosszának köszönhetően alig vesszük észre a 440 m szintet. Erdő, mező, szőlőhegy, település és... 5, 6 km 3:00 óra 93 m 94 m A Füredi ősz teljesítménytúrák legkisebbeknek szóló távja a közkedvelt Koloska-forrástól indul, bejárja a Koloska-völgyi kirándulóhely... Mutass mindent