Vagy elnyeri, akár a legcsekélyebb mértékben is csodálatunkat riasztó őszintesége? Ezekre a kérdésekre az előadásokat követő beszélgetések során egymásnak kell megfelelniük az osztályteremben maradt diákoknak és tanároknak. Új 0. német nyelvi, iskolaelőkészítő osztályok már 5 éves kortól (x) | Nők Lapja. A válaszok segítséget adhatnak mindnyájuknak a másik oldal, és saját helyzetük jobb megértéséhez. Előadja: Klamm tanár.............. Scherer Péter m. v. Fordító, dramaturg: Kovács Kristóf A rendező munkatársa: Hajsz Andrea Rendező: Novák János
A második nap "kihelyezett" workshoppal kezdődött, vendégeink dr. Csókáné Török Orsolya tanárnővel megtekintették a Zsinagógát, ahol német nyelvű vezetés keretében megismerkedhettek a zsidó hagyományokkal és a magyarországi zsidóság hajdani és jelenlegi életével. Utána ellátogattak az ország második legnagyobb bazilikájába, kupolájából megnézték gyönyörű fővárosunkat. A workshop az iskola épületében folytatódott tovább, a tanári team részt vett Szilvásy Nóra tanárnő vezetésével a 9. e osztály németóráján, melynek témája a világvallások, ezen belül az iszlám volt. Enwer Elias kilencedikes diákunk érdekes prezentációja mindannyiunk figyelmét lekötötte, mesélt a vallásáról és a családi hagyományaikról. Utána diáktársai és a tanárok kérdéseire válaszolt. Német tanár budapest. A török projektkoordinátor tanárnő párhuzamot vont az arab és török iszlám között, beszélt a vallás gyakorlásának országonkénti különbségeiről is, miáltal egy érdekes eszmecserére került sor. A szombati programok ismét külső helyszínen zajlottak.
Eleinte csak tájékozódtam, nézelődtem, tanultam, ittam magamba a tudást - kezdi a történetet Harcz Endre, akinek azóta az ország legnagyobb datolyaszilva-ültetvénye van a testvérével, Harcz Balázzsal a Gerecse-hegyen, Muraföldén. Az első 170 oltványt még 2014-ben ültettük el, majd az évek során bővítettük az ültetvényt, ami ma már 1000 fát számlál 1, 7 hektáron. A testvérem, Balázs és én vagyunk a tulajdonosai, de a párom is nagyon sokat segített abban, hogy mindez megvalósulhasson, és a mai napig mindenben támogat és segít a kertészetemben, nagyon sokat köszönhetek neki, 2017-ben ugyanis létrehoztam a saját kertészetemet. 15 éves gyümölcstermesztési tapasztalattal a hátam mögött úgy gondolom, hogy a pontos, használható szaktanács ugyanolyan fontos, mint a jó szaporítóanyag. Igyekszem mindenkinek azt a tudást átadni, amit én megszereztem - osztja meg velünk Harcz Endre. Szedd magad akció A datolyaszilva A datolyaszilva a hangavirágúak rendjébe és az ébenfafélék családjába tartozó ősi kultúrnövényfaj, magyar neve megtévesztő, mert növénytani szempontból semmi köze a szilvához, így aki oltással próbálkozna, beletörik a bicskája.
Sokan hosszú órákat utaztak azért, hogy magyar termelőtől vásárolhassák meg ezt a vitaminokban gazdag gyümölcsöt. – Nagyon finom, egészséges, az egész család szereti. S most itt volt ez a lehetőség, és szerettünk volna szedni. Egy darabig még hagyjuk érni. Sokkal finomabb, egészségesebb, mint amit a boltban veszünk, mert ez talán nincs annyira permetezve és nem külföldről érkezik, hanem magyar termék – vélekedett Béli Ferencné. A különböző kertészeti és közösségi oldalakon is nagy népszerűségnek örvendő Harcz Endre elmondta: egyre nagyobb sikernek örvend Magyarországon a káki, aminek egyik fő oka lehet, hogy a gyümölcs utóérő, így a téli hónapokban is megfelelő vitaminellátást nyújthat fogyasztóinak. Pár gyors gondolat Harcz Endrétől egy, az érési szezonban gyorsan fogyó egzotikus gyümölcsről. Az indián banán az annónafélék családjába tartozó gyümölcsfaj, Észak-Amerikából származik, az ott élő indiánok kedvelt gyümölcse volt. Gyümölcse trópusi ízvilágú, a banán, a mangó az ananász ízére hasonlít, rendkívül finom gyümölcs.
A növények és az időjárás kapcsolatáról rengeteg tévhit van a köztudatban. Ezek eloszlatására is figyelmet kell fordítani. Harcz Endrét megkérdeztük, hogy a klímaváltozással járó hőmérséklet-emelkedés segíti-e a mediterrán növények elterjedését hazánkban. Ő a klímaváltozást inkább hátránynak tartja ebből a szempontból. – A klímaváltozás elsősorban szélsőséges időjárási eseményekben nyilvánul meg. Említhetem például a súlyos tavaszi fagyokat, amik "odavágnak" a növényeknek. A globális felmelegedés okozta elterjedés nézőpont kérdése. Harminc vagy ötven éve is voltak mediterrán növények, gyümölcsök hazánkban, csak nem ilyen mennyiségben. Tudok ötven esztendős datolyaszilváról, százéves fügéről, amelyek beértek, termettek. Összefoglalva, én azt mondom, hogy inkább a klímaváltozás hátrányairól beszélhetünk, semmint az előnyeiről. Harcz Endre szerint fontos, hogy a mediterrán gyümölcsök egyre ismertebbé váltak az utóbbi évtizedekben. – Régebben is akadt néhány, amit ismertek és fogyasztottak is a magyar emberek.
Egyre népszerűbb a hazai kertészek körében Murafölde "Bálint-gazdájaként" is elhíresült Harcz Endre, aki tavaly mutatkozott be hetilapunk hasábjain a különleges, egzotikus gyümölcsöket kedvelő olvasóknak. A Hobbikert Magazin hasábjain rekordszámú érdeklődésre – na meg persze megosztásokra – tett szert a dél-zalai fiatalember a téli hónapokban. Cipőt a cipésztől, egzotikus déligyümölcsöt Harcz Endrétől – nagyjából ez a gondolat fogalmazódik meg bennünk, ha a kertek szerelmeseinek szóló szaklapban az egzotikus déligyümölcsök datolyaszilva, füge, kivi, indián-banán – termesztésének Kárpát-medencei tudnivalói után érdeklődünk. Endre a téli hónapokban sem hagyja tanácsok nélkül olvasóit, amint az az írásai megosztásainak többezres számából is látszik. Aki a mostani, februári hidegben egy kicsit szeretne – legalább gondolatban – a tavaszi-nyári kertben kalandozni, az érdekes cikkeket olvashat Harcz Endrétől a kivi házikertben való termesztéséről, vagy például a füge téli fagyvédelméről és szakszerű takarásáról, de akár tájékozódhat a fiatalember tollából arról is, hogy érdemes-e panaszkodnunk az idei, eléggé enyhe tél miatt.
A fiatalok ma vagy a városban kapnak valamilyen munkát, vagy még inkább külföldre mennek, akár mosogatni is. Így aztán mindenképpen elkerülnek innen, a környék lassan kihal, elgazosodik, dzsungellé válik. Pedig ugyanazt a pénzt megkereshetnék úgy, hogy itthon maradnak, és tesznek valamit a környezetükért. Az első kérdés, amelyet a leggyakrabban intéznek hozzá, hogy el lehet-e adni ezeket a gyümölcsöket. Erre rendszerint azt a választ adja, hogy a mai marketinglehetőségek közepette szinte lehetetlen nem megtalálni azokat a csatornákat, amelyeken az egészséges gyümölcs eladható. Mindig vannak érdeklődők külföldről és belföldről, magánszemélyektől és viszonteladóktól, feldolgozóktól egyaránt. Persze nem zárja le a kérdést ennyivel. Harcz Endre pontosan tudja, hogy a vállalkozó kedv elsősorban az információ hiánya miatt nincs meg, és lehetőségeihez mérten minden segítséget megad, hogy a helyzet ezen a téren megváltozzon. Nem félti másoktól a "vadászterületét", ellenkezőleg, igyekszik másokat is buzdítani, hogy a dél-zalai dombok, a Muravidék környéke életben maradjon.