Nav állásfoglalás kérés határideje Elektronikusan Postaládánkból: NAV-állásfoglalás | Lazarét Víziközmű Társulat Hivatalos NAV álláspont a legújabb áfa ügyben Nav állásfoglalás kérésének menete Ha lehet esetleg állásfoglalást kérni, mi ennek a módja? A kérdés lényege: végezhet vagy vállalhat? Energetikai tanúsítvány elmaradásának szankciója. (Előzmény:) Állásfoglalás kérése - 2013-02-20 79 Kb Magyar Mária válaszlevele - 2013-03-28 462 Kb 305/2011 EU rendelet és a hazai tervezett "Termékrendelet", szabványok kapcsolata 2013. április 26. Tervezett termékrendelet - előadás 2013-04-16 1181 Kb Cser Eszter kérdései (forrás:) 2013. Nav állásfoglalás kérése epapíron. március 27. Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság 1903 Budapest, Pf. 314. Tárgy: Tájékoztatás kérése az új hatályos építésügyi jogszabályokkal kapcsolatban Tisztelt Dr. Szaló Péter Úr! Cser Eszter okleveles építészmérnök vagyok, és a 2013 január elsejétől érvényes építésüggyel kapcsolatos jogszabályok értelmezésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban, kérem, segítse munkámat!
A kérdés lényege: végezhet vagy vállalhat? Energetikai tanúsítvány elmaradásának szankciója. (Előzmény:) Állásfoglalás kérése - 2013-02-20 79 Kb Magyar Mária válaszlevele - 2013-03-28 462 Kb 305/2011 EU rendelet és a hazai tervezett "Termékrendelet", szabványok kapcsolata 2013. április 26. Tervezett termékrendelet - előadás 2013-04-16 1181 Kb Cser Eszter kérdései (forrás:) 2013. március 27. Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság 1903 Budapest, Pf. 314. Tárgy: Tájékoztatás kérése az új hatályos építésügyi jogszabályokkal kapcsolatban Tisztelt Dr. Szaló Péter Úr! Cser Eszter okleveles építészmérnök vagyok, és a 2013 január elsejétől érvényes építésüggyel kapcsolatos jogszabályok értelmezésével, használatával, alkalmazásával kapcsolatban, kérem, segítse munkámat! Fémkereskedelmi törvény - NAV állásfoglalás - Köztisztasági Egyesülés. A héten több kerület építéshatósági ügyintézőjével egyeztettem, és ezeken a megbeszéléseken több dologban nem értettünk egyet. A hatályos jogszabályok áttanulmányozása után is több tisztázandó kérdést maradt.
chevron_right Vigyázzon, hogyan kérdez a NAV-tól! Így kaphat rossz tanácsot hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2014. 03. 27., 06:13 Frissítve: 2014. 27., 06:46 Hogyan ne kérdezzünk az adóhatóságtól? – ezt példázza az alább ismertetendő, megtörtént eset. Az adózó, mivel bizonytalan volt a helyes adóügyi megítélésben, ezért megkérdezte az illetékes adóhatóságtól, jól gondolja-e, hogy akkor, amikor raktározási szolgáltatást nyújt különféle vállalkozásoknak, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (Áfa tv. ) a teljesítés helyére vonatkozó rendelkezései közül nem az általánost (37. Nav Állásfoglalás Kérése. § (1) bekezdése), hanem az ingatlanhoz kapcsolt különös szabályt (39. §) kell alkalmaznia. A megkeresés pusztán ennyit tartalmazott. Az adóhatóság válaszában – mindennemű indokolást nélkülözve – mindössze annyit tett, hogy megerősítette a kérdésbe foglalt ügyféli vélekedést.
Ennek az elvárásnak az adóhatóság gyakorlata eddig is megfelelt, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy a magyar nemzetgazdaságnak – az Európai Unió által egyébként hozzávetőleg öt milliárd euró értékűre becsült – kárt okozó áfa-visszaéléseket következetesen, a jogszabályoknak megfelelő módon, ugyanakkor a törvény teljes szigorával, és – amennyiben annak feltételei fennállnak – akár büntetőjogi eszközökkel is visszaszorítsa. Konkrét adóügyekben kérdésével, kérésével, az illetékességgel rendelkező megyei adóigazgatóság ügyfélszolgálati irodáit személyesen, vagy írásban szíveskedjen megkeresni. Felhívjuk figyelmét, hogy a válaszadás ideje megegyezik a szokásos ügyintézési határidővel. Kérjük, hogy a kötelezően kitöltendő adatok mindegyikét valós adatokkal szíveskedjék kitölteni, ellenkező esetben megkeresésére nem áll módunkban válaszolni. Kizárólag nem magyar állampolgárságú érdeklődőktől a webmesterhez küldött leveleket is elfogadjuk. Követhető ez a megoldás?
Öregségi nyugdíjra akkor jogosult a magánszemély, ha elérte a születési évére vonatkozó nyugdíjkorhatárt, valamint rendelkezik az előírt szolgálati idővel. Öregségi nyugdíjat férfiak és nők is igényelhetnek, amennyiben betöltötték a nyugdíjkorhatárt és rendelkeznek legalább 15 év szolgálati idővel. Öregségi nyugdíj ugyanakkor a nők számára akkor is megállapítható, ha a rendelkeznek 40 évnyi jogosultsági idővel. Ezt a nyugdíjformát korkedvezményes nyugdíjnak is nevezik, ugyanis nem feltétel a nyugdíjkorhatár betöltése. A következőkben a szolgálati és a jogosultsági idő közötti különbséget mutatjuk be. Szolgálati idő Szolgálati időnek azt az időszakot nevezzük, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulékfizetésre kötelezett volt, vagy amikor megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett, valamint ide tartoznak a törvényben meghatározott nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel nem járó időszakok is. Szolgálati időnek minősül: biztosított magánszemély biztosítottsággal járó időtartama, mely idő alatt nyugdíjjárulék fizetésre volt kötelezett (pl.
A gyakorlatban valószínűleg inkább a nagymamák segítenek ily módon a családi munkamegosztásban, a szülő mielőbbi visszatéréséhez a munkába, de a nagypapák előtt is nyitva áll ez a lehetőség. Bizonyos gyermekellátások igénybevételének előfeltétele fizetés nélküli szabadság igénylése. A gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás igénybevételéhez kérelemre kötelező a munkáltató részéről fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a gyermeknevelési támogatáshoz (közismert nevén a főállású anyasághoz) pedig adható ez a szabadság. A fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illeti meg. A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez az összes szolgálati idő mellett az ellátásra jogosító keresőtevékenységgel, vagy gyermekneveléssel szerzett időszaknak nagy jelentősége van.
Eszerint szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet kívánja szolgálati időként elismertetni. Ez a szabály azonban eleve nem alkalmazható a nők 40 évi jogosultsági idejére és nem csak azért, mert szolgálati idő és nem jogosultsági idő szerzéséről van szó. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny. ) 18. § (2a) – (2d) bekezdései értelmében öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
A női munkavállalók körében igen népszerű a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíj lehetősége. Szakértőnk, dr. Futó Gábor válaszából megtudhatja, hogy megszerezhető-e megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal a jogosultsági időből hiányzó rész. Szakértőnk válasza szerint: sajnos nem! A nyugdíjjogosultság szerzése céljából köthető megállapodás jogintézményét a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint-e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) 34. §-a tartalmazza. E szerint az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas és a) aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, illetőleg akire a biztosítás a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerint sem terjed ki, továbbá b) akinek a biztosítási kötelezettsége szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
Összes cikk: 1. cikk / 23 Megállapodás szolgálati idő szerzésére Kérdés: Hogyan szerezhet szolgálati időt az a személy, aki jelenleg nem dolgozik, de nem szeretné elvesztegetni ezt az időszakot? Részlet a válaszából: […] A lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél az öregségi nyugdíj megállapításához szolgálati idő, vagy szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében megállapodást lehet kögállapodást az a 18. életévét... […] 2. cikk / 23 Szolgálati idő megvásárlása Kérdés: Hogyan szerezhet szolgálati időt az az 1958-ban született nő, aki jelenleg nem dolgozik, és jelenleg csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik, mert hosszú időt töltött külföldön az ott dolgozó férjével? Részlet a válaszából: […] A lakóhely szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervénél az öregségi nyugdíj megállapításához szolgálati idő, vagy szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése érdekében megállapodást lehet kötni. Megállapodást az a 18.
Fogalmak Biztosított A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény tételesen meghatározza, hogy melyek azok a foglalkoztatásra, kereső tevékenységre irányuló jogviszonyok, amelyek a törvény erejénél fogva egyidejűleg biztosítási – járulékfizetési – kötelezettséget is jelentenek. E törvény szerint biztosított tehát például a munkaviszonyban álló személy, a szövetkezet tagja, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás tagja, a bedolgozó, a mezőgazdasági őstermelő, ha tevékenysége megfelel a törvényben meghatározott követelményeknek. A biztosított személyek az előírt járulékfizetés ellenében a társadalombiztosítás valamennyi szolgáltatására jogot szereznek. Szolgálati idő A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony azon időszaka, amelyre az előírt járulékot megfizették. Vannak olyan időtartamok is, amelyek nem biztosítási kötelezettség alapján minősülnek szolgálati időnek, ilyen az 1998. előtt nappali tagozaton folytatott, felsőfokú tanulmányok időtartama, vagy a sorkatonai, tartalékos katonai szolgálat időtartama.