Adatbázis adatok Kétárbócos vitorlás. 1955-ben a Balatonfüredi Hajógyárban épült. Eredeti állapotában legnagyobb hossza 15, 95 m, legnagyobb szélessége 3, 73 m, főgépének teljesítménye: 95 kW, utasbefogadó képessége 31 fő. Tulajdonosa a Balatoni Hajózási Rt., 2003-tól nem üzemel, a cég a hajót értékesíti. 2007. májusában a Z-102 bárkára bakokra helyezve leúsztatják a kiliti sólyatérre, ahol a hajófeneket homokfújják és lefestik, majd utána megindulnak a belső-külső felújítási munkálatok (2007. Balatoni vitorlás képek. 05. 25. ).
Balatoni látkép vitorlással. Balaton, látkép, életkép, vitorlás, vitorlázás, sport Lake Balaton, sailing boat, sport, view, genre photo
A balatoni viharoknak sajátos hangulata van. Bár ilyenkor minden sötétbe borul, feltámad a szél, a villámlás és dörgés pedig intenzívebb, mint bárhol, mégis magával ragadja az embert az égiháború szépsége. Ilyenkor nincs is jobb, mint visszahúzódni a szobába, és az ablakon keresztül figyelni, hogyan változik meg a legtöbbször napfényben, mozdulatlannak látott táj. Vihar a Balatonon Ezt a különleges atmoszférát kapta lencsevégre az MTI fotósa, Varga György. A vihar kedd este érkezett meg a tó északi partjához, a képek Balatonfenyves felől készültek. Képek - Balaton Kapitány. Hátborzongatóan gyönyörűek!
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. Index - Külföld - Határvita miatt van konfliktus Horvátország és Szlovénia között. A hágai Nemzetközi Bíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, s ezzel Ljubljana kijáratot kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott szlovén területeket viszont a bíróság horvát fennhatóság alá rendelt. Szlovénia üdvözölte a döntést, Horvátország azonban nem tekinti kötelező érvényűnek. A hágai bíróság szerint jogos Szlovénia követelése a szlovén-horvát határvitában Patthelyzet a szlovén-horvát határvitában Az Európai Bizottság újra felajánlja közvetítését a két ország közötti párbeszédhez annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok részesülhessenek az uniós tagság nyújtotta előnyökből – mondta. Végezetül arra szólította fel a két országot, hogy álljanak konstruktívan a párbeszédhez és tegyenek meg mindent a mihamarabbi rendezés érdekében.
Szlovénia beperli a szomszédos Horvátországot, mert Zágráb egy éve nem hajlandó alkalmazni a nemzetközi döntőbírósági döntést a Pirani-öböl körüli határvita ügyében - jelentette be Miro Cerar szlovén kormányfő hétfőn. Szlovénia és Horvátország között 1991-ben - miután a két ország kivált Jugoszláviából - tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalta. A problémát az okozta, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudtak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérték. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kellett volna meghúzni, így viszont a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kellene áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre. Elfajuló horvát–szlovén határvita. A vita főként a halászokat érinti, mert mindkét ország büntetést ró ki a másik országból érkező halászokra azt állítva, hogy illegálisan lépték át a határt. Az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság egy évvel ezelőtt Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben a határvitát illetően, és a testület kimondta, módosítani kell a határokat, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.
A horvát kormány erre hajlandó is lett volna, Ljubljana azonban követelte, vállalják azt is, hogy e dokumentumokat azon a nemzetközi egyeztető fórumon sem használják fel, amely elé a határ kijelölésének ügye a jövőben Zágráb szándéka szerint kerülhet. Ez utóbbi követelés tejesítését a Sanader-kormány határozottan visszautasította. Az egyébként is euroszkeptikus horvát lakosság köreiben az uniós tagsággal szembeni ellenszenv tovább nő, a legutóbbi felmérések szerint már 38%-uk ellenzi a csatlakozást és csak 23%-uk nyilatkozott egyértelműen mellette. Persze ezúttal is napvilágot láttak különféle összeesküvés-elméletek, és valóban nem lehet kizárni, hogy a szlovén vétóban egyes, Horvátország uniós tagságának hátráltatásában érdekelt csoportok tevékenysége is közrejátszik. Annyi azonban bizonyos, hogy a vita megoldását nem segíti a szlovén tengerpartot felszabadító partizáncsapatok nemzeti hovatartozásának firtatása és a másik fél hibás lépéseinek állandó ismételgetése sem. Mindkét fél részéről több kompromisszumkészségre lenne szükség.
Bíztatóak az egyre elmérgesedő viszony jobbításán fáradozó civil kezdeményezések. 2008 júniusában például a két ország 6 neves történésze, köztük Peter Vodopivec és Neven Budak hívta fel nyilatkozatában a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. A Terra Recognita Alapítvány oldala Határvita a történelmi előzmények tükrében Olaszok és megszállók A belső határoktól Jugoszlávia felbomlásáig