A második bécsi döntés pillanatai 2010. augusztus 30. 09:32 Múlt-kor, MTI A süketek párbeszéde A romániai Turnu-Severinben 1940. augusztus 16-24. között megtartott magyar-román tárgyalások a "süketek párbeszédének" minden jegyét magukon viselték a számtalan "szóbeli jegyzékkel" és "emlékeztetővel". Érlelődött az a felismerés, hogy a magyar-román vitát csak a tengelyhatalmak döntőbíráskodása, vagy egy katonai akció oldhatja meg. Hitler azt várta, hogy a két ország közötti feszültség robbanáspontig jusson, de a robbanást megelőzően olyan döntőbíráskodásra kerüljön sor, amely a tengelyhatalmak révén rákényszeríti a német akaratot a két országra. Ribbentrop és Ciano augusztus 29-én már Bécsben fogadta Telekit és Csákyt. A német külügyminiszter kijelentette előttük: az Angliával élet-halál harcot vívó tengelyhatalmak elvárhatják a baráti országoktól, hogy "kívánságaikat igazítsák hozzá ehhez a nagy célhoz", és hogy "az élelmiszer- és kőolajellátásban ne legyen fennakadás". A bécsi Belvedere-palotában Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter által augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországnak ítélte, ugyanakkor szavatolta a megmaradt román területek integritását.
Fortepan 5, 211 × 3, 445; 6. 18 MB 5, 088 × 3, 412; 6. 14 MB 4, 759 × 3, 415; 9. 07 MB 5, 424 × 3, 556; 7. 21 MB 5, 411 × 3, 404; 7. 64 MB 3, 538 × 5, 434; 9. 9 MB 5, 128 × 3, 496; 7. 2 MB 5, 401 × 3, 401; 8. 33 MB 5, 362 × 3, 484; 10. 03 MB 3, 426 × 5, 336; 10. 71 MB 5, 423 × 3, 548; 10. 74 MB 3, 568 × 5, 251; 5. 74 MB Fő tér (piata Centrala, ekkor Horthy Miklós tér) az evangélikus templom előtt a magyar csapatok bevonulása idején. Fortepan 5, 060 × 3, 514; 7. 79 MB 3, 396 × 5, 267; 8. 29 MB Erdély, Nagydemeter 1940, csoportkép a magyar csapatok bevonulása idején - Fortepan 5, 216 × 3, 468; 6. 65 MB Colorful, flag, swastica, posture Fortepan 5, 220 × 3, 514; 8. 16 MB Colorful, armband Fortepan 5, 037 × 3, 512; 8. 69 MB A Károly (Carol) vonal egyik erődje. Fortepan 8, 659 × 5, 528; 18. 59 MB Deák tér (Piata Libertatii), jobbra a Hám János utca (Strada Horea), a magyar csapatok bevonulása idején. Fortepan 4, 880 × 4, 874; 11.
Teleki Pál és Adolf Hitler. A háttérben Ciano olasz és Csáky magyar külügyminiszter, valamint a japán nagykövet Másnap a magyar minisztertanács kimondta, hogy amennyiben Románia eleget tesz a szovjet követeléseknek, akkor Magyarország kikényszeríti a Romániával szembeni területi igények teljesítését. Németország attól tartott, hogy egy Románia elleni magyar-szovjet támadás esetén leáll a Ploieştiből érkező kőolajimport, emellett Hitler a Vörös Hadsereg esetleges balkáni megjelenéséért sem lelkesedett. Így történt, hogy a Wilhelmstraße rávette a román vezetést a magyar-román tárgyalások megkezdésére. A román-magyar tárgyalások 1940. augusztus 16-án kezdődtek Szörényvárott. Bár a húsz éven át hangoztatott ideológia alapján Magyarország hivatalos politikai célja az 1918-ig Magyarországhoz tartozott területek hiánytalan visszaszerzése volt – azaz az Anschluß után Magyarországnak elvileg területi követelése volt a náci Németországgal szemben is –, a Szörényvárra utazó magyar küldöttség a trianoni békével Romániához csatolt 102 181 négyzetkilométernek csak bő kétharmadát kérte vissza.
Az erdei kisvasúthálózat országos szinten is Zala megyében a legnagyobb: a keskeny nyomtávú pálya csaknem százkilenc kilométeres hosszúságban kígyózik. A Lenti környéki erdők kuriózumának számít a kisvasút. Felfrissülési lehetőség és festői környezet várja az utazókat, s ha egy képzeletbeli szálra felfűzzük mindazt a látnivalót, aminek megközelítésére a legideálisabb a kisvasút, meglehetősen hosszú sort kapunk: a lenti termálfürdő, a zajdai vadaspark, a csömödéri horgásztavak, a szécsiszigeti Szapáry-kastély, aztán a pákai Öveges-emlékszoba, a bázakerettyei termál, az olajipari múzeum és a kistolmácsi tó; a természetbarátoknak pedig minden bizonnyal kikapcsolódást jelent a budafai arborétum, amely kerékpárral is kitűnően megközelíthető.
A kisvasút gerincvonala a következő településeket érinti: Lenti, Iklódbördőce, Csömödér, Páka, Kányavár, Lasztonya, Bázakerettye, Kistolmács. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Göcseji fenyőrégiót, a Kerka völgyét, illetve a Göcseji bükktájat. A vonatos kirándulás alkalmával gyakran látható szarvas, őz, vaddisznó, egerészölyv, és más ritka, védett madarak is olykor felbukkannak. Lentiben, az Erdei Kisvasút végállomásán megtekinthető a "GÖCSEJ KINCSEI, AZ ERDŐ ÉS A FA" erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti kiállítás. A tárlat célja a göcseji fa- és fűrészipar történetének ismertetése, bepillantás nyújtása a helyi vadgazdálkodásba, valamint az erdei kisvasút kapcsán vasúttörténeti áttekintés bemutatása. We use cookies on our website to give you the most relevant experience by remembering your preferences and repeat visits. Csömödéri erdei kisvasút. By clicking "Accept All", you consent to the use of ALL the cookies. However, you may visit "Cookie Settings" to provide a controlled consent.
Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti- Zajda és a Csömödér- Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti- Szilvágyi és a Csömödér- Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll. A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. Lenti kisvasút - Lenti. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet.
A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 kilométer hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Jelentős mennyiségű faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljuttatja a kitermelt fát. A személyszállító vonatok Lenti és Kistolmács között haladva 32 kilometer hosszban összekötik a térség kirándulóhelyeit. A kisvasút menetrendszerűen májustól szeptemberig közlekedik, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítunk különvonatot. Erdei kisvasút (Lenti–Csömödér–Kistolmács) - funiQ. A hidegebb hónapokban fűthető zárt szerelvények állnak az utasok rendelkezésére. A kisvonaton kerékpár szállítására is lehetőséget biztosítunk. 2004 óta néhány újdonsággal is szolgálunk; minden második szombaton nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon, melyet az Erdélyből származó, Ábel névre keresztelt nosztalgia gőzmozdony húz. Külön megrendelésre a gőzmozdonyt és a szalonkocsit ettől eltérő időpontban is az utasok rendelkezésére tudjuk bocsátani, amennyiben nincsen tűzgyújtási tilalom.
A vonathoz kapcsolódva, illetve magán a vonaton működik 2015 óta a Zakatoló Erdei Iskola. Az iskolás vagy óvodás csoportok a vonathoz csatolt oktatókocsiban határozó könyvek, mikroszkópok, bogárnéző tégelyek, távcsövek segítségével tanulmányozhatják a természetet a megállókban. Erdei kisvasút a kistolmácsi állomáson Fotó: MTDMSz/Cartographia © A kisvasút állomásai: Lenti – Iklódbördőce – Csömödér – Páka – Kányavár – Bázakerettye – Kistolmács