A történelem vége és az utolsó ember leírása 1989-ben, az amerikai külügyminisztérium ifjú munkatársaként adta közre Francis Fukuyama A történelem vége? című, mindössze néhány oldalas tanulmányát, és ezzel egy csapásra világhírű lett. Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ minden valamirevaló történésze és politikatudósa kifejtette véleményét az "endizmus"-vitában. Majd Fukuyama könyvben is megírta az elméletét, s kiderült, hogy filozófiailag alaposan végiggondolt, mély elemzés alapján jutott el a következtetéshez, miszerint a liberális demokrácia "az emberiség ideológiai fejlődésének a végpontja", "a kormányzás végső formája, s mint ilyen az egyetemes történelem vége lehet". Azóta bármi történik a világban – terroristák rombolják le a Világkereskedelmi Központot, újabb háború tör ki valahol, valamilyen forradalom megdönt egy rendszert –, az újságírók szinte reflexből emlegetik Fukuyama óriási tévedését, aki naivan azt gondolta 1989-ben, hogy véget ért a történelem. Fukuyama legkomolyabb bírálója persze Samuel P. Huntington volt, aki szerint a jövő nem a liberális demokrácia diadalát hozza, hanem a civilizációk összecsapásait.
1989-ben, az amerikai külügyminisztérium ifjú munkatársaként adta közre Francis Fukuyama "A történelem vége? " című, mindössze néhány oldalas tanulmányát, és ezzel egy csapásra világhírű lett. Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ minden valamirevaló történésze és politikatudósa kifejtette véleményét az "endizmus"-vitában. Tovább
A korszellem is alaposan megváltozott a kilencvenes évek óta, de talán éppen ezért érdemes elolvasni, újraolvasni, vagy végre rendesen áttanulmányozni Fukuyama könyvét... A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
A világeseményeket elnézve és átélve mintha Huntington állna nyerésre... Sőt a "liberalizmus" mára a világ sok helyén, sokak számára szitokszóvá változott. Alaposan megváltozott a korszellem a kilencvenes évek óta - de talán éppen ezért érdemes újraolvasni (vagy végre rendesen elolvasni) Fukuyama könyvét. Hogy jobban megértsük, mit veszíthet az ember, ha nem tudja megőrizni a liberális demokrácia értékeit.
Cikkek ezreiben vitatkoztak vele, a világ számos történésze és politikatudósa fejtette ki róla a véleményét. Kiderült, hogy Fukuyama filozófiailag alaposan végiggondolt, mély elemzés alapján jutott el a következtetéshez, miszerint a liberális demokrácia "az emberiség fejlődésének végpontja, a kormányzás végső formája, s mint ilyen, az egyetemes történelem vége lehet. " Fukuyama elméletének alapja a hegeli úr–szolga viszony, amely szerint a történelem folyamatát az emberek közti, elismertségért folytatott harc határozza meg, és amelynek végpontja egy olyan társadalmi környezetet megteremtő államforma, amelyik kielégíti az emberiség "legmélyebb és legalapvetőbb igényeit".
A világeseményeket elnézve és átélve mintha Huntington állna nyerésre… Sőt a "liberalizmus" mára a világ sok helyén, sokak számára szitokszóvá változott. Alaposan megváltozott a korszellem a kilencvenes évek óta – de talán éppen ezért érdemes újraolvasni (vagy végre rendesen elolvasni) Fukuyama könyvét. Hogy jobban megértsük, mit veszíthet az ember, ha nem tudja megőrizni a liberális demokrácia értékeit.
2018. február 05. Mesebeli Kastély A békés megyei Szabadkígyóson található mesebeli Wenckheim-kastély csodájára már 1879 óta járnak, amióta a kastély elkészült. Ha útnak indulsz Békéscsabáról és Gyuláról Szabadkígyós negyed óra alatt megközelíthető autóval vagy autóbusszal. Érdemes lesz pár órát rászánnod, ugyanis számtalan látnivaló vár rád! " A szabadkígyósi kastélyt az 1870-es évek egyik leggazdagabb földesúri családja, a Wenckheimek építették. Gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina Ybl Miklóst bízták meg a kastély terveinek elkészítésével, kéréseiket azonban nem mindennapi módon fogalmazták meg. Az úrnő egyik kérése volt, hogy kastélyon ne legyen túl sok minden egyforma, de azért az épület harmonikusan mutasson. Történelmi kastélyt adtak át Békés megyében - Portfolio.hu. Emellett a grófnő azt akarta, hogy Ybl olyan kastélyt tervezzen, aminek annyi ablaka van, ahány nap az évben, annyi szobája, ahány hét, annyi bejárata, ahány hónap és annyi épületrés ze, ahány évszak. Az eredmény az egész világon egyedülálló lett. A már-már mesebeli feladványnak tűnő kérés nem fogott ki Ybl Miklóson, aki a kor egyik legmodernebb és legszebb kastélyát alkotta meg 365 ablakkal, 52 szobával, 12 bejárattal és 4 épületszárnnyal.
Március 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastély. Szombaton adták át a megújult Wenckheim-kastélyt. Az 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült eklektikus, neoreneszánsz stílusú kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretein belül újult meg, a NÖF koordinációjában. A kastély épületét gróf Wenckheim Frigyes és felesége, gróf Wenckheim Krisztina megbízásából építették. Békés megyei kastélyok. A műemlék épületet több mint hárommilliárd forintból újították fel, három év alatt. A Békéscsabától tíz kilométerre található páratlan szépségű kastély március 20-tól várja a látogatókat. Az M1 Ma reggel című műsorának vendége volt a kastélymegnyitó kapcsán Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Virág Zsolt miniszteri biztos. A projekt fő célja a kastély turisztikai célú hasznosítása volt, a különleges jellemzők megtartásával. Megújult a – romantikus, német reneszánsz stílusban épített – kastély főépületének teljes homlokzata, földszinti reprezentatív térsora, a pince egy része, a főlépcsőház és a kilátótorony.
A kortársak szerint a 19. század második felének egyik legszebb kastélya volt. Krisztina grófnő 1872-ben ment feleségül közeli rokonához, Wenckheim Frigyeshez, és mivel nem sikerült megvenni a gyulai Almásy-kastélyt, úgy döntöttek, hogy kígyósi birtokukon új rezidenciát emelnek. A tervek elkészítését Ybl Miklósra bízták. Az építésznek olyan előképei voltak, mint a heidelbergi vár, a nürnbergi Pellerhaus és a francia 16. századi kastélyok. Wenckheim Krisztina a hagyomány szerint azt kérte tőle, hogy a kastélyon ne legyen semmi egyforma, de mégis harmonikus legyen. A kastély tornya negyven méteres magasságba nyúlik, a tetején kilátóterasszal. A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel. Békés megyei kirándulások – Lökösháza, Bréda-kastély | Élő Értékek. Az épület körül gázlámpák világítottak. A közelmúltban tartott helyszínbejárás során a kívül-belül újjászületett épületben helyet kapó "Vendégségben Wenckheiméknél" című kiállítás utolsó simításait is ellenőrizték. Az élményalapú kiállítás célja, hogy különböző tevékenységek által maguk a látogatók is bevonásra kerüljenek, a hiteles – levéltári kutatásokon alapuló – ismeretanyag közérthető módon kerüljön átadásra az érdekességek mentén.
A felújítási munkálatok folynak, de a bürokrácia útvesztői itt is jelentősen lelassítják a munkálatokat, mert kizárólag restaurátorok tehetik azt. Pedig lenne jó pár olyan állagmegóvási tennivaló, amelyre van ugyan pénz, de mégsem végezhetik el az előbbi okok miatt. A földszinti termek megtekintése után megcsodáltuk a kápolnát is (a főépület keleti szárnyán találjuk) amiben eredeti szószék és megcsonkított márvány oltár magasodik, de így is fenséges látvány. A kupola gyönyörű stukkókkal díszített, az üvegablak pedig emeli a fényét. Mellette üvegház állott, melynek ma már csak az alapjait láthatjuk. Zichy-kastély (Somogyhárságy-Kishárságy) - A múlt emlékei. Az emeletre felsétálva elénk tárult a lépcsőház, ahol az emeleten az eredeti, bábos fakorláttal szegélyezett folyosó vezeti a látogatót. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületben volt a konyha, az emeleten a vasaló- és cselédszobák. A főépületet nyitott folyosó kapcsolja a melléképülethez. Ezen átsétálva bementünk a régi, cselédek lakta épületbe, de ez a rész is olyan szépséges, mintha a kastélyban lennénk.
A romok közé bemenni azért veszélyes, kell egy kis bátorság, mert mindenhol omladozik a vakolat, szakad a födém. Mindezek ellenére érdemes megnézni, egy jót kirándulni ide. Nemrégen egy 30 milliós támogatásnak köszönhetően a kastély parkját megcsinálták, a tavat kitisztították, rendbe szedték. Újraépítették a gyalogutakat, új padokat tettek ki, az arborétum szerű parkban táblák tájékoztatnak a különleges növényekről. A kastélyhoz az autóparkolótól kb 3-400 métert kellene sétálni, az autó letétele és elindulás után a parkoló után egy kisebb vadaspark félében a gyerekek őzikéket etethetnek. Ameddig autóval el tudunk jutni, ott büfék, kulturált illemhelyek találhatóak, ajánlott kirándulóhely családosoknak. Kastélytúránk utolsó állomását egy nagy tábla hirdeti a főút mellett, utána jobbra kell kanyarodni és máris egy fákkal borított angol parkba érkezünk. A szabadkígyósi Wenckheim-kastély előtt franciakertet alakítottak ki buxusokból és nyesett tiszafákból, körülötte pedig tájképi kert terül el.
Mi is a kastély, mit takar ez a szó?, néhány gondolat a teljesség igénye nélkül: Reprezentatív épület, művészi alkotás, látványos nagyméretű lakhely-élettér, történelmi műemlék, az arisztokrácia társasági életének egykori helyszíne, turisztikai látványosság, " nemzeti vagyonleltári tárgy-épület", harmónikus szépség, …stb. A látványos külső mellett, érdekes és fontos a belső tér, a berendezés, a művészi díszítés, a nemes anyag, a park, a díszes bejárat a környezet, a fekvés, a kapcsolódó történelmi események sora – ezzel együtt kell elképzelni az arisztokrácia egykori világát befogadó – kicsit misztikus építészeti remekműveket. Döntően az elmúlt 50-60 évben a megye sajnos elveszítette a kastély és kúria állományának több mint felét – szomorú tény ez, csak néhány példát említek az eltűnt reprezentatív épületek sorából:. Póstelek, Csorvás, Kunágota, Biharugra Szentetornya, Dombegyház, ( lépünk kell mert azonnal elvész-összedől Gerla, Kiscsákó, Fancsikapuszta, Lőkösháza, Csákópuszta ma még álló építészeti emlékünk) Azért a megyei +legek közé tartozik Szabadkígyós, Fáspuszta, Szarvas, Kárászmegyer, Babómajor, talán Gyula, Kétegyháza.