Kapcsolat: Székhely: Magyarország 2700 Cegléd, Malom tér 3. Tel: 06701976382 E-mail: Web: Magunkról: A Ceglédi Szakképzési Centrum az iskolarendszerű oktatás mellett kiemelt feladatának tartja a tanulás lehetőségének egész életpályára való kiterjesztését, melynek egyik formája a felnőttképzés. Célunk iskoláink környezetében olyan magas színvonalú, gyakorlatias képzés felkínálása, mely korszerű, a továbbtanulást, munkavállalást, illetve az egyéni vállalkozást elősegítő új képesítések megszerzését teszik lehetővé. Képzéseinkkel a térség gazdálkodó szervezeteit, ipari, szolgáltatóipari és mezőgazdasági vállalkozásait, vállalkozóit és magánembereket kívánjuk támogatni oly módon, hogy képzéseink résztvevőinek bővüljön munkavállalási lehetősége, illetve javuljon munkájuk minősége. Képzéseinket a megrendelői igények maximális figyelembevételével, igényes eszközparkkal, tagintézményeink bevonásával és felkészült oktatókkal valósítjuk meg. Ennek megvalósulása érdekében minőségbiztosítási rendszert működtetünk, melynek keretében minőségpolitikánkat, stratégiánkat és képzési tevékenységünket – külső és belső partnereink véleményét különösen figyelembe véve – folyamatosan figyelemmel kísérjük, rendszeresen felülvizsgáljuk, tényszerű adatok, visszajelzések alapján értékeljük, és tervszerűen fejlesztjük.
Az önkormányzati Ipari Park 2. 15, 5 hektárjának értékesítése indulhat meg hamarabb, ugyanakkor bíznak az Ipari Park 3. fejlesztésre benyújtott pályázat eredményességében is. A pályázatból többek között megépülhet az úgynevezett nyugati feltáró út és újabb területek válnak értékesebbé. Az önkormányzati cég vezetője hangsúlyozta, hogy a fejlesztések célja többek között az, hogy a ceglédieknek helyben teremthessenek a vállalkozások munkalehetőségeket. Berényi Csaba, a Ceglédi Városfejlesztési Kft. innovációs és technológiai tanácsadója az okosváros fejlesztések módszerét mutatta be, amelynek során fontosnak tartja, hogy Ceglédre szabott megoldások szülessenek nem pedig teljes mértékben más városoktól átvett fejlesztési elemek. A megújult szakképzési rendszerről beszélt Buncsák Gábor, a Ceglédi Szakképzési Centrum főigazgatója. A szakképzett munkaerő megléte egy városban létfontosságú a munkaadóknak. Ezt szem előtt tartva a Szakképzési Centrum több rugalmas lehetőséget is kínál a vállalkozásoknak tanulók foglalkoztatására, amelyre adókedvezményeket is igénybe vehetnek.
A jövőben több területen, többek között az oktatás, a szakképzés, a vizsgáztatás, tudomány és a pályázatok terén is együttműködik a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem, a Ceglédi Vasutas Sportegyesület (CVSE), valamint a Ceglédi Szakképzési Centrum (CSZC). Az erről szóló megállapodást április 20-án, csütörtökön írták alá a felek az egyetem Róma termében. A TF részéről dr. habil. Sterbenz Tamás rektor és dr. Genzwein Ferenc kancellár, a CVSE képviseletében Horváth József elnök, míg a CSZC-től Buncsák Gábor főigazgató és dr. Ferenczi Norbert kancellár látta el kézjegyével az iratot. A megállapodás számos fontos elemet tartalmaz. A felek egyrészt törekednek a szinergiák feltárására és a rendelkezésre álló erőforrások egyesítésére az oktatási és tudományos területeken végzett tevékenységekben, kiemelten kezelve a tanítási gyakorlat megszervezésének, a technikumi szintű sportágazatos képzés beindításának, a felnőttek szakmai oktatása és képzése vonatkozásában történő együttműködés összehangolásának, valamint Cegléd városában zajló felsőoktatási tevékenység kialakításának területeit.
Akkreditációt nyert el a Ceglédi Szakképzési Centrum, amelynek keretében sokkal egyszerűbben és sokkal nagyobb számban tudják biztosítani a diákok és a pedagógusok számára az Erasmus Plusz mobilitási támogatást. Vagyis több tanuló és a tanár utazhat külföldre, továbbá a csomag részeként szakértői utak előkészítésére és szakértői látogatásokra is lehetőség lesz.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy bizakodva nézünk a jövőbe nemcsak azért, mert a szakmunkásképzés területén közel 130 éves tapasztalattal rendelkezünk és az eredményeink magukért beszélnek, hanem azért is, mert az országnak nagy szüksége van az ilyen típusú iskolákra, a kétkezi munka becsületének visszaállításában. Fernengel Katalin igazgató
Asset 4 Asset 1 Kik lettek az Év Fiatal Magyar Borászai? Bodri Orsolya, a szekszárdi Bodri Pincészet borásztanonca és ifjabb Figula Mihály, a balatonfüredi Figula Pincészet borásza lett megosztva 2011-ben az Év Fiatal Magyar Borásza a közönség szavazatai alapján. A harmadik alkalommal megszervezett internetes szavazáson a fogyasztók 85 borászt jelöltek a díjra. Ezután kezdődött a voksolás, amellyel kiválasztották a legjobbakat. Bodri Orsolya és ifjabb Figula Mihály azonos szavazatot kapott a borkedvelő közönségtől. Bodri Orsolya családja öt generáció óta foglalkozik borászkodással. Bár a fiatal lány 2007 óta aktív tagja a pincészetnek, eddig inkább a marketingmunkában vett részt. Nemrég viszont beült az iskolapadba: szőlész-borász szakra jár. Ifjabb Figula Mihály apai örökségét gondozza Balatonfüreden és a környező települések határában található dombokon. Apja halála óta édesanyjával dolgoznak huszonöt hektár saját és öt hektár bérelt ültetvényükön. A Figula Pincészet az egyik legkiválóbb fehérboros pincészetként ismert.
Harminc hektár fölött ez szinte lehetetlen. Ekkora területrõl azonban tény, hogy nem lehet kijutni külföldre és igazából a kereskedelembe sem. A gasztronómia és néhány borszaküzlet felszippantja a termést. Ami viszont elõny, hogy így az igényesebb fogyasztói réteghez jutnak el a boraink. Éppen ennek feloldására kezdtük el építgetni Rádpusztán az Ikon Pincészetet. Ott az összes termés elérheti a 600 ezer palackot úgy, hogy ez nem megy a minõség rovására. – Az Év borásza címnek van a legnagyobb reklámértéke az összes hazai boros elismerés közül. Drágábbak lesznek a boraik? – Biztosan nem. Ezer és 12 ezer forint közötti áron lehet kapni a borainkat. Vagyis eddig is volt drága borunk, de olcsó is, és ez nem fog ettõl sem megváltozni. – Akkor Konyári János már hivatalosan is sztárborász? – Atyaisten, dehogy! Még a szót is utálom. – Mit szeretne, mit mondjanak? – Azt, hogy jó borász vagyok. Ennyit. – Milyen a jó borász? – Aki jóízû bort készít. Jó bort készíteni óriási érzés. – Milyen a jó bor?
Cégvilág A vörösborok lellei mesterét a megérzései vezetik, most éppen legszívesebben opált bányászna Ausztráliában. Szerinte van tíz magyar bor, amelyet világhírűvé lehetne tenni. 2008. 12. 28 | Szerző: AS Network - Fábos Erika 2008. 28 | Szerző: AS Network - Fábos Erika A borkészítés filozófiája Konyári Jánosnak csupán annyi, hogy jó bort akar csinálni. Ebben legtöbbször a megérzéseire hallgat. A lellei borászt választották idén az Év bortermelőjévé. – Azt mondják, az lehet az Év bortermelője, aki valami emlékezeteset alkot. – Én inkább azt remélem, hogy ebben benne van a pályafutásom egésze, hiszen 1974 óta foglalkozom borral. Bár minden bizonnyal sokat nyomott a latban, hogy jó néhány nagy vörösborral sikerült kijönnünk itt a Balatonnál. – Tényleg, miért vörös borokkal foglalkozik a Konyári pincészet a fehérboros Balatonnál? – Ez egy megérzés volt, amit az élet igazolt. A balatoni borászok többsége valóban a fehérre esküszik, viszont a feljegyzések szerint régen is volt itt jó vörösbor és a fiam, Dani is kezdetektől a vörösbor pártján állt.
Azt hiszem, sokan nagyon boldogok lennének, ha Károly eddigi tudásának csak töredékével rendelkeznének. Dúzsi Tamás családjával együttműködve alkot szebbnél szebb borokat, főleg a rosé bor készítésével tűnik ki borász társai közül. Ahogy ő fogalmaz: "Az a jó rosé, amelynél egy pohár elfogyasztása után az ember nem tud szabadulni a gondolattól, hogy meg kellene inni még egyet. " A szekszárdi szőlőbirtokokat kerékpárral járja, ami nem csoda, hiszen sokáig versenyszerűen kerékpározott. A saját pincéjében tartott borkóstolókon pedig fejből idézi Babits Jónás könyvének bármelyik sorát, hozzájárulva a lélek fejlődéséhez is. Az esten a rosé mellett kiváló vörösborait is megkóstolhatta a közönség. Gálné Dignisz Éva folyamatosan tör felfelé családi vállalkozásával. A gazdaság nemrég 10 ha területtel bővült, most már nem csak a Kunsági borvidéken, hanem a Balaton-felvidéken is teremnek a tőkék. Boruk 80%-a a pincénél kerül értékesítésre, kis mennyiségben szállítanak Franciaországba és Németországba is.