A most épülő új laboratórium és annak teljes infrastruktúrája Magyarország fertőző betegségekkel szembeni járványügyi biztonságának megőrzését és fejlesztését szolgálja. Rendkívüli események, veszélyhelyzetek (például bioterrorizmus) esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a korszerű diagnosztika szerepe kulcsfontosságú - emelték ki. A fejlesztéssel kialakítják az új Nemzeti Biztonsági Laboratórium épületét és annak informatikai rendszerét, valamint a laboratórium működtetéséhez szükséges új eszközöket szereznek be - olvasható a közleményben.
A 2024 végéig tartó, összességében másfél milliárd forintos költségvetésű projektben az intézménybiztonság, a településbiztonság és a határbiztonság kutatását végzik majd a szakemberek. A három alprojektet két horizontális kutatási terület fogja át. Az egyik a kiberbiztonság, amellyel kapcsolatban jelentős a kutatási tapasztalat az NKE-n, a másik az 5G rendszer, amelyhez szervesen illeszthető a mesterséges intelligencia is. A laboratórium a kormányzati, közigazgatási, rendvédelmi és katonai intézmények proaktív képességeinek fejlesztését szolgálja, a piaci igényekhez alkalmazkodva. Tevékenysége kiterjed többek között a közbiztonsági és katasztrófavédelmi új technológiák kifejlesztésére és akár piaci bevezetésére is. A BTNL – projekt bemutatkozó online konferenciáján Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: minden támogatást megadnak ahhoz, hogy nemzetközi értelemben is sikeres kutatómunka folyjon a nemzeti laboratóriumokban, amelyek számát már idén tovább szeretnék növelni.
Ez alkalmat adott, hogy az egyetem eddigi útját, küldetését, lehetséges jövőjét megvizsgálják. Kifejtette, hogy az elmúlt időszakban több programot indítottak az NKE-n. Ezek között van olyan, amely a köznevelésből kikerülő hallgatók műveltségének, tájékozottságának fejlesztését szolgálja. A diplomaszerzés utánra is több, egyedi tudást biztosító programot indítottak, mint például a Nemzetek Európája karrierprogram. Elindítottak továbbá egy tehetséggondozási programot Ludovika Collegium néven. Az egyetem másik alaptevékenysége a kutatás, amelyben szintén új utakat kell keresni – emelte ki a rektor, hozzátéve: ez a feladata az egyetem tíz önálló kutatóintézetet felölelő Eötvös József Kutatóközpontjának. Koltay András kiemelten fontosnak nevezte továbbá az olyan egyedi kutatási projekteket, amelyekkel a nemzeti laboratóriumok foglalkoznak. A rektor örömét fejezte ki, hogy az NKE Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratóriuma a belbiztonságra fókuszál. Megjegyezte azt is, hogy egy ilyen projekt kiváló lehetőséget jelent a vállalati kapcsolatépítésre is.
Az ebédlőterem végéhez a Sibillák csúcsíves boltozatú szentélyét csatoltatta, ahol valamennyi Sibillát megszámlálhatjuk. Az ebédlőteremben nemcsak sorban valamennyi magyar király, hanem szittya őseik is láthatók. Továbbá csináltatott melegvizű és hideg fürdőket, meg kettős kertet, melyet tornácokkal ékesített, felül pedig folyosóval koronázott. Ezek között pedig a sziklánál kerek tornyot emelt, melyet különféle termekre és szobákra osztottak, fent pedig változatos ablakok díszítettek, s amelyben kápolnáról is gondoskodott. Majdnem mindig itt lakott maga is, mert ez a Duna fölé emelkedvén, kellemes kilátást és a kertektől eredő gyönyörűséget nyújtott, a hely pedig bölcselkedésre és szemlélődésre felettébb alkalmas. Vármúzeum - Esztergom Városa. " Estei Hyppolit (1487-1497) érseksége idején, majd az özvegy királyné, Beatrix beköltözésekor tovább folyik a reneszánsz palota építkezése, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. A mohácsi vész után alapvetően megváltozik az esztergomi vár jellege: ha eddig a reneszánsz székhely kialakítása volt a cél, most az erődítési munkák válnak egyre sürgetőbbé.
1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek. 1822-ben, a ma is álló bazilika építése kapcsán a vár jelentős részét elbontották. 1934-38 között kezdődött meg a palota feltárása és helyre állítása, a kápolna és a lakótorony jelenleg is látható részei ez időszakban kerültek restaurálásra. Az ásatás Lepold Antal kanonok és Gerevich Tibor professzor irányításával folyt, s a még napjainkban is példamutatónak számító helyreállítást a Műemlékek Országos Bizottságának építésze, Lux Géza végezte. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor. A helyre állított királyi palota épületében 1967 óta működik az esztergomi Vármúzeum Az újabb helyreállítások 1996-ban kezdődtek, s a Millennium évében nyitotta meg kapuját a kibővített múzeum. 2009-től a lakótorony tetején kialakított kilátó is látogatható. A múzeum állandó kiállítása a Várhegy történetét mutatja be az őskortól a XVII. Esztergomi királyi palota teljes. századig. A Vármúzeum állandó és időszaki kiállításokkal várja látogatóit. Állandó kiállítások: Esztergom Évszázadai - az esztergomi várhegy és a vár története Vas és arany - díszfegyverek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Dénártól a Forintig - Fejezetek a magyar pénzverés történetéből Kőtár - Lapidarium Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig Belépőjegyek: Felnőtt belépőjegy: 920 Ft 6-26 éves korig: 460 Ft 62-70 év között: (2 fő 18 éven aluli gyerekkel érkező két hozzátartozó kísérő belépőjegyének ára 460 Ft) Fotójegy: 1500 Ft Videójegy: Cím: 2500 Esztergom Szent István tér 1.
A Fehér-torony kilátójából páratlan panoráma nyílik a környékre.
A prímási palota kertjében található Damkó József szobrászművész alkotása 1934 -ből, Prohászka Ottokár püspök 60 cm magas mellszobra, mely eredetileg a szeminárium előtt állt. Története [ szerkesztés] Közvetlenül a Vízivárosi plébániatemplom (vagy Szent Ignác-templom) mellett, a Mindszenty hercegprímás tere 2. szám alatt található, historizáló Prímási palotát Simor János érsek emeltette egy régi jezsuita kolostor és gimnázium (A későbbii bencés gimnázium) helyén, amit 1687 -ben építtetett Széchényi György, esztergomi érsek. A palota ennek az épületnek az alapjaira épült Lippert József tervei alapján 1881 – 1883 között, ugyanis ekkor dőlt el, hogy az egyházi központ nem a bazilika mellett, hanem a Vízivárosban lesz. A Várhegy nem bírta volna el a főszékesegyház melletti hatalmas érseki palotát. A munkálatok 1881. március 14 -én kezdődtek meg, a zárókő letétele 1883. január 21 -én történt. Esztergomi királyi palota. Felszentelésére 1883. január 23 -án került sor. " A hercegprimás uj palotáját mult vasárnap szentelték fel.