Miután jól kisétáltuk magunkat, busszal megyünk a Bledi-tóhoz, ahol többféle program közül tudsz választani: A Bledi-tó és környéke valóságos festői környezet, ahol a tavat körülölelő hegyek és erdők, valamint a tó fölé tornyosuló vár teszik idillivé a tájat. A bledi várból a tóra nyíló kilátás páratlan és leírhatatlan. A több mint ezeréves ódon várépület 1011 körül épült. A vár nyomdájában ismerkedj meg a hagyományos, kézi nyomtatással, majd a borospincében zárd le pecsétviasszal az üvegbe töltött bort. Bled, a legszebb kilátás a tóra » KirándulásTippek. A várkastély minden nap nyitva van, a belépő 11 euro (diákkal 7 euro, 14 év alatt 5 euro). Nyáron a várkastély hangulatát fokozza a gróf látogatása, valamint az íjászversenyek. Ha Bledben jársz, egy dolgot mindenképpen ki kell próbálnod: kóstold meg az aranyszínűre sült ropogós vajas tésztán az ízletes vaníliakrémet, a tetején tejszínnel, újabb réteg ropogós tésztával és finoman hintett porcukorral – azaz, a híres bledi krémest. Pletnával szeld a vizeket a tavon! A tavon számos lehetőség közül választhatsz, hogy átjuss a szigetre, ám ennek hagyományos módja a pletna, ami a helyi mesteremberek által készített laposfenekű, vászontetővel beárnyékolt fa gondolákat jelenti.
Ugyanazon az ösvényen visszaereszkedünk az elágazáshoz, majd jobbra fordulva, a Velika Osojnica (jelzőtábla) irányába folytatjuk túránkat. Újabb 10 perc mérsékelt emelkedő után egy pihenőhelynél kereszteződéshez érünk, a Mala és a Velika Osojnica közti nyeregben. A jobbra vezető ösvény kapaszkodik fel a Velika Osojnica (756 m) sűrű bükkössel fedett csúcsára, melynek nyugati oldaláról, egy pad mellől minimális kilátás nyílik a Pokljuka platójára. Szlovénia legszebb tájain. Ez a kitérő abszolút kihagyható, menjünk inkább a bal oldali úton egyenesen a Mala Osojnicára. Kellemes erdei úton, árnyas bükkerdőben érjük el a Mala Osojnica (686 m) csúcsának keleti oldalán kialakított kilátópontot, ahonnan álomszép panoráma nyílik az egész Bledi-tóra, a Száva völgyére és mögötte a Karavankák vonulatára. Nehezen tudunk elszakadni a képeslapokra illő látványtól, pihenhetünk is egyet a padokon, majd induljunk tovább, lefelé, a korláttal biztosított, köves ösvényen. Egy éles jobb kanyar után hosszú, kissé ijesztő, meredek, 88 acélfokból álló lépcsősor következik, kissé sajnálkozva nézzük a felfelé igyekvő, ziháló, izzadó túrázókat, amint könnyedén szökellünk le a végeláthatatlannak tűnő lépcsőkön.
Nyáron a gróf is ellátogat néha a kastélyba, és menő íjászversenyeket is tartanak. Ha Bledben jársz, és édesszájú vagy, semmiképp ne hagyd ki az aranyszínűre sült ropogós vajas tésztán az ízletes vaníliakrémet, a tetején tejszínnel, újabb réteg ropogós tésztával és finoman hintett porcukorral – azaz, a híres bledi kRémest. Pletnával szeld a vizeket a tavon! Többféleképpen is átjuthatsz a tavon a szigetre, de a hagyományos mód a pletna, ami a helyi mesteremberek által készített laposfenekű, vászontetővel beárnyékolt fa gondolákat jelenti. 1590 körül említették először helyi források ezt a hajót, amelyet a pletnár kezel. A pletnárság nemzedékről nemzedékre öröklődik, azaz előfordul, hogy évszázadokig a családban marad. A pletnárokat több helyszínen – többek között az Evezőközpontban, a Park szálloda alatt vagy az Egészség Parkban – is megtalálod – kérj tőlük egy fuvart, ringatózz a gondolában a tavon, és élvezd lélegzetállító látványt. Jó időben adj az érzésnek: irány a bobpálya! Kis adrenalinbombára vágysz?
Egy közös séta után lesz időd korzózni a folyóparton, beszerezni egy szép mágnest, vagy csak figyelni a város lakóit, velük piacolni, esetleg a város egyetlen "felhőkarcolójának" tetején kávézni egyet. A kora délutáni órákban busszal indulunk Lendvára, ahol először felmegyünk a Vinarium toronyba, ahonnan egyszerre látod be a Szlovénia, Magyarország, Horvátország és Ausztria területét. A torony után pedig lazítással zárjuk a kirándulást – irány a Cuk borház, ahol borozunk egy jót a négy ország látképével. Hazaindulás: miután megkóstoltuk a legfinomabb borokat, 19:00 óra között hazafelé vesszük az irányt (a pontos időpontot utaskísérőd fogja elmondani). Jó ha tudod, hogy a programváltozás jogát fenntartjuk, ugyanakkor mindig arra törekszünk, hogy az élményed a legteljesebb legyen. Hazaérkezés: 2. nap, késő este. Ez függ a forgalomtól is.
Emellett sok minden más jelenik meg a fájdalomélményben, ami formálhatja azt. Az orvosi kezelés egy részére, a fiziológiai részére hathat, azonban sokszor azért nem érhető el a megfelelő kezelés, mert az összes többi rész nincs megfelelően, vagy nincs egyáltalán kezelve. A fájdalom témakörben az jelenti a gondot, ha csak a fizikai részre koncentrálunk. A fájdalom az egyik legmegterhelőbb élmény, amit átélhetünk a saját testünkkel kapcsolatban, és ez sokféle lehet – krónikus betegségtől az akut fájdalomig. Tényleg megterhelő együtt élni a fájdalommal, hiszen ez, ezekben az esetekben az életünk fókuszába kerül. Ezért társul sok negatív élmény, érzés, emlék ehhez az érzéshez. Hiszen a krónikus fájdalom esetén – amely visszatérő, korlátozhat a mozgásban, a munkában, esetleg azt éli meg a beteg, hogy a gyógyszer nem hatott megfelelően - összességében nehéz helyzeteket éltünk át. Szúró alhasi fájdalom. Így ha ez a sok minden egyszerre bekapcsol, ez együtt adja a fájdalom élményt. Ezért érezhetjük egy -egy betegségben, hogy olykor elviselhetetlen az állapot, mert annyira elárasztja az egyént maga a fájdalom – hangsúlyozza a pszichológus.
Ha megtapasztalja, hogy a tanult technikák ( mindfulness, egyéb relaxáció) segítenek, megtanulhatja kezelni a fájdalom érzését. Hangsúlyoznám – emeli ki Gajdos Panna -, hogy a pszichológusi munka során sosem szerződünk arra, hogy a tünetet elmúlik, hiszen, mint fentebb említettem, a fájdalom élménye igen összetett, hanem abban segítünk, hogy a megküzdés, az életminőség jobb legyen. Hosszabb távon is segítünk olyan relaxációs technikákat elsajátítani, amelyek fenntarthatják a jobb állapotot. Fontos látni, hogy hosszabb távon bekapcsolható a pszichoterápia az egyén kezelésébe például a személyiségnek, korábbi tapasztalatoknak, tárasas támogatások megélésének függvényében, ahol azzal is érdemes foglalkozni, hogy milyen korábbi konfliktusok, visszatérő minták vannak jelen az életében, és hogyan hatnak, hogyan járulnak hozzá ahhoz, ahogy a páciens együtt él a kialakult betegségével. (Szerző: Schranz Edit)
Az már egy következő lépés, amikor azzal kezdünk el foglalkozni a beteggel, hogy a megélt fájdalmában a lelki tényezőknek milyen szerepe lehet. Valóban megterhelő a betegnek, hogy a pszichológiai munka egy hosszabb folyamat, nem úgy működik, mint egy gyógyszer, vagy egy orvosi kezelés és valóban nehéz ebben a szenvedésben kitartani a munka során, ezért szoktunk azzal kezdeni ezekben az esetekben, hogy igyekszünk a kontrollt visszaállítani a beteg számára a betegsége felett, vagyis a tehetetlenség élményt igyekszünk csökkenteni, amely a katasztrofizációban megjelenik – mondja Gajdos Panna egészségpszichológus. A beteg erősítésében sokat segít, ha ebből a tehetetlenséget sugalló állapotból kimozdul. Megpróbálunk a beszűkült állapotról, magáról a folyamatról beszélni, mert ezekhez az élményekhez általában tudnak kapcsolódni a betegek így idővel elérhető, hogy a testi fájdalomra fókuszálásról saját maga tanulja meg elterelni a figyelmét. Bármi, ami kicsit kinyitja ebből az állapotból – már segíti a változást.
Fájdalom katasztrofizáció Ez a szó az egészségpszichológiában az egyik központi fogalom. Ezt egy nem adaptív megküzdéses válaszként szokták definiálni. Amelynek kognitív, gondolati érzelmi és viselkedéses aspektusai is vannak. Három faktorral jellemezzük – rumináció: ami azt jelenti, hogy folyamatosan a fájdalommal kapcsolatos gondolataink vannak jelen, akkor is, ha küzdünk ellenük – ezek a betörő, rossz gondolatok arról szólnak, hogy mikor múlik el, mennyire nehéz elviselni és azzal foglalkozunk, hogy mi történt az előző, fájdalommal teli epizódban. A második a felnagyítás, ami a fájdalom élmény erősödését jelenti. A harmadik az úgynevezett reménytelenség, amikor azt éljük meg, hogy ki vagyunk téve ennek a küzdelemmel teli érzésnek, amit nem tudunk kontrollálni. Ezt az élményt erősíti az a tapasztalat például, hogy a betegségre, fájdalomra kapott gyógyszer sem használt megfelelően. A fájdalom esetén az egyén észleli az érzést, közben jönnek az említett betörő gondolatok, a fájdalom jellegétől függően az egyén tud munkát vállalni, de folyamatosan jelen van az életében a fájdalom érzése – magyarázza Gajdos Panna.
Kérdés: Feleségem hónapok óta a vakbél környékén hirtelen fellépő, szúró, erős fájdalmat érez, amely kb. 5-10 másodpercig tart. Ezek a fájdalmak egyre gyakrabban jelentkeztek. Háziorvosi javaslatra nőgyógyászati kivizsgálásra ment. Ultrahang negatív, petefészek-gyulladás, ciszta nincs. A sima belgyógyászati hasi ultrahang szintén negatív. A fájdalom már napi szinten kb. 15-20-szor jelentkezik. Mit tanácsol, mi lehet a probléma? Válaszát köszönöm! 2011-05-11 00:22:01 | alhasi fájdalom, bélgyulladás
Ennek következtében felnagyitódik a fájdalom élmény és ismét az lesz a tapasztalat, hogy nem tudja kontrollálni. Ez kialakítja az úgynevezett katasztrofizáló kört, amely által beszűkül a beteg figyelme a testre és a fájdalomra, amely méginkább mélyíti azt az élményt és a szenvedést, különösen, ha a beteg a konkrét bezárkózás jeleit is mutatja a külvilág felé. Ezt jelenti a hosszabb betegszabadság, a tervezett programok lemondása, elkerülése annak a tevékenységnek, amit egyébként szeret végezni. Kérdőíves kutatások eredményeinek leírásai szerint - amelyek a fájdalom katasztrofizációt vizsgálták - maga a fájdalomélmény erősebb kapcsolatban van a katasztrofizációs élménnyel, mint azzal a fiziológiai állapottal, amelyben a beteg van. Ezért is figyelemfelhívó ezen kutatások elemzésének az orvosi kezelések sikerességére vonatkozó leírása – emeli ki a pszichológus -, mert ezek arról szólnak, hogy maga a fájdalom katasztrofizáció gátolhatja az orvosi kezelések sikerességét. Van-e határa a fizikai fájdalomnak?
"A beteg fájdalmát és szenvedésének mértékét soha nem kérdőjelezi meg a szakember, hiszen a beteg valós szenvedést él át. " A fájdalom nagyon komplex, összetett érzés, sokkal összetettebb, mint ahogy arról általában gondolkodunk, és ez különösen igaz a krónikus fájdalomra. A fájdalom élménye azonban csökkenthető. Hogyan, mikor, milyen módszerrel, milyen fájdalmak esetén? - erről beszélgettünk a Panoráma Poliklinika egészségpszichológusával, Gajdos Pannával. A fájdalom összetett élménye A nocicepciónak (neurális érzékelésnek) nevezett folyamat arról szól, hogy a fájdalomingert észleli az agy, az idegsejtek jeleznek. A fájdalom élmény azonban nem egyenlő a nocicepcióval – magyarázza azt a komplex érzést, amit a mindennapokban a fájdalom szóval fejezünk ki Gajdos Panna egészségpszichológus. A fájdalomélményről beszélünk akkor, amikor arra kérjük a pácienst, hogy jelölje, 1-10-ig mennyire erős a fájdalma, de az is ebbe a körbe tartozik, hogy az egyén hogyan számol be a fájdalmáról, vagy hogyan él vele - ez a fájdalom élménynek a köre, és ennek csak egy része a fiziológiai rész, amikor egy ingert észlel az agy.