Az 1968-as születésű Kálmán Olga az ATV Egyenes Beszéd című műsorának főszerkesztő-műsorvezetője. Pályáját a Magyar Televízió Nyugat-magyarországi Körzeti Stúdiójában kezdte, majd vezette MTV Híradóját, A Hét című műsort, a Szabadság tér című reggeli programot. Alapító tagja volt a 2000-ben indult InfoRádiónak, majd 2003-tól az ATV-hez került, ahol azóta vezeti az Egyenes Beszéd című műsort. Kálmán Olga főiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte magyar nyelv és irodalom, valamint népművelés szakon. Puzsér: „Kálmán Olga kitörölhetné már Kéri számát a g..be, b..meg” | Magyar Idők. A Házon kívül az RTL Klub 2005 óta sugárzott műsora. A magazin stábjának állandó tagja Boros Krisztina, Moskovics Judit, Serdült Szilvia, Veress Krisztina, Békéssy Olga, Fehér Krisztina és Kruzslicz Dávid riporter, valamint Kováts Mihály felelős szerkesztő. A műsor méltatásában elhangzott: a Házon kívül egy közszolgálati riportmagazin a kereskedelmi csatornán, amelyet hétről hétre több mint félmillió ember néz. A Pulitzer-emlékdíjat 1989-ben a magyar származású Paul A. Fábry és a Magyar Hitelbank Rt.
Mindannyiunkéba. Ez egy álomország? Nem! Egy akaromország. Egy igazi szeretemország. Kálmán Olga új könyvében erről a hazáról beszélget Márki-Zay Péterrel. Beszélgetnek, vitatkoznak egészségügyről, gazdaságról, demokráciáról - és mindenről, ami azt veszélyezteti. Arról, hogy most hol élünk, és hogyan tehetjük mi magunk olyanná Magyarországot, amilyenné igazán szeretnénk.
Álomország leírása Immár két évtizede az átlag magyar hírfogyasztóhoz képest töményebben kapom a politikát, ez a munkaeszközöm. Ezt az előnyt, tudást, hívjuk bárminek is, szeretném most a megértésre felhasználni. Mindannyiunk megértésére. A folyamatok és okok megértésére. Célja volt a menekültekről szóló nemzeti konzultációnak, a plakátkampánynak, a kerítésépítésnek, a törvények szigorításának, de mi? Mit tudtunk meg ezek által, és mi változott ezek hatására? Tudjuk-e azt, hogy ma a világban emberek százezrei, milliói MIÉRT indulnak útnak? Mi az ő céljuk? Hogyan éltek? Hogyan fognak ezek után? És mi lesz a mi eddigi világunkkal, Magyarország, Európa világával? Tudunk, és egyáltalán akarunk együtt élni? És miért kellene együtt élnünk? Igen, mindenkinek igaza van, aki azt állítja, hogy a menekültkérdést meg kell oldani, Európának összefogva kell megtalálnia a válaszokat. Erre én nem vállalkoznék, arra viszont igen, hogy aki megtisztel a könyv elolvasásával, azt kiléptessem a probléma leegyszerűsített világából, hogy sorsokat mutassak meg, az övékét és a miénket.
A 20 legnagyobb árbevételű borászati vállalatból 13 a jelek szerint nem is rendelkezik saját szőlőterülettel. A 2011-es, azaz az utolsó, jelenleg hozzáférhető mérlegadatok összesítése szerint a szőlőbor előállítást főtevékenységként végző magyarországi cégek 92 milliárd forint árbevétel mellett összesen 186 millió forint adózott eredményt értek el – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Index - Gazdaság - Itt a 20 legnagyobb magyar borászat. Az ezt megelőző három évben az ágazat árbevétele 82 és 84 milliárd forint között ingadozott, 2007-ben viszont még 94 milliárd forint volt. Ágazati szakértők szerint az értékesített bor mennyisége valójában nem esett vissza 2008 és 2010 között sem, arról van szó csupán, hogy ebben az időszakban literenkénti tételes jövedéki adó terhelte a bort, ami miatt megnőtt az illegális értékesítés. Ha nem vesszük figyelembe a listavezető, és jelentős részben pezsgőgyártással is foglalkozó Törley eredményét, azt mondhatjuk, hogy az ország legnagyobb borászata a kiskunmajsai Grape-Vine Kft. Az ágazat 20 legnagyobb szereplője közt egyáltalán nem képviselteti magát a Soproni borvidék, vagy Dél-Balaton, egy-egy céggel van csak jelen Tokaj, Badacsony, Villány, Eger, Szekszárd, Neszmély és a Mátrai borvidék, a többi cég az Alföldi borrégióban vagy Budapesten van bejegyezve.
"Egy neves szőlészet-borászat befuttatásának tőke- és időigényét, összességében a rendkívül hosszú megtérülési idejét figyelembe véve nem véletlen, hogy sok piaci szereplő letett a saját ültetvény felvásárlásáról" – véli a KPMG igazgatója. "A borászatban rendkívüli jelentősége van a méretgazdaságosságnak, jelentős mennyiség nélkül ugyanis lehetetlen az áruházak polcaira kerülni. Erre azonban saját ültetvénnyel rendelkező borászat 1 milliárd forintos befektetés nélkül nem lehet képes" – mondja Cserháti Gábor. Cégek árbevétel szerint 2021. A szakma szerencséjére a borászat kiemelt helyen szerepel a 2014-2020-as EU-s támogatási források között is, így a földalapú támogatásokon felül a következő években is több milliárd forint jut majd borászati beruházásokra és gépbeszerzésre. A legnagyobb árbevételű magyarországi borászatok (2011-es adatok alapján) Cég neve Település Árbevétel (ezer forint) Eredmény (ezer forint) Törley Pezsgőpincészet Kft. Budapest 16198819 1614402 GRAPE-VINE Bortermelő és Kereskedelmi Kft. Kiskunmajsa 4209313 223888 Tokaj Kereskedőház Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt Tolcsva 3528991 50261 KISS és TÁRSAI Kereskedelmi, Termelő és Szolgáltató Kft.
Már közel 6000 tisztán hazai érdekeltségű cég árbevétele haladja meg az évi 1 milliárd Ft-ot, ezzel párhuzamosan arányaiban csökken a külföldi érdekeltségű cégek száma hazánkban. Úgy tűnik, hogy az állatorvosi szolgáltatásokra növekvő igény több más szektortól eltérően egyre több céget bír eltartani, legalábbis ez derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. Máris túl vannak a válságon ezek a cégek? Így sikerült a kilábalás. 2015-ben 866 darab vállalkozás jelölte meg főtevékenységeként az állategészségügyi ellátást, számuk mára elérte a 881 darabot. A hazai üveggyártás minimális cégszám csökkenés mellett, nemcsak árbevételt, de dolgozói létszámot is tudott növelni – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. Kezd beérni az Y generáció is, már több mint 170 ezer fiatal cégtulajdonos van hazánkban, és szerepvállalásuk évről évre növekszik. 2015 óta folyamatosan olvad a magyarországi rendezvényszervező cégek száma, ellenben összárbevételük emelkedése évek óta töretlen – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. Tavaly óta megnégyszereződött a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek száma, azonban mind az alkalmazotti létszámuk, mind a 2017-es árbevételük csekélynek mondható – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.
Címke: árbevétel 2013 óta több mint 10 százalékot csökkent a nemzetközi érdekeltségű társas vállalkozások aránya a milliárdos cégek körében hazánkban. Egy év alatt közel 20 százalékkal nőtt az 1 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező családi vállalkozások száma Magyarországon. Folytatódik a szociális szövetkezetek számának csökkenése, valószínűleg a koronavírus járvány gazdasági hatása is ráerősített erre a folyamatra – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. Már 100 ezer felett az 1980 után született Y generációs cégjegyzésre jogosult vállalkozó, lemorzsolódóban az X-esek. Cégek árbevétel szerint a vilag. Egyre több az 1 milliárd Ft éves árbevétel feletti cég hazánkban, de közülük is a tisztán hazai érdekeltségűek száma növekszik a legjobban. A hazai cégbázis tulajdonosai között az 1960 és 1979 között született X generáció képviselői vannak a legtöbben, de a fiatalabb generációk is erősen feljövőben vannak. A 2017-es enyhe visszaesés után 2018-ban jelentősen növekedett a hazai sörgyártók árbevétele – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.
A toplista szűrés alapja az országban elérhető árbevétel, vagy létszám adat. A felsorolt, visszakapott adatkörök nem minden cégnél és országnál érhetők el teljes mértékben. Kérjük, a következő, összegző oldalon ellenőrizze az elérhető cégek számát! Egyes cégek esetileg hiányozhatnak a TOP listákból, amennyiben speciális (akár IFRS) beszámolót készítenek.
"A borász szakma élmezőnye jól láthatóan kettészakadt. Az egyik kategóriában találhatók azok a szereplők, akik ipari mennyiségben állítanak elő alsó- és középkategóriás bort jellemzően nem saját, hanem vásárolt szőlőből. Cégek árbevétel szerint 2020. A másik csoportba azok a nagy pincészetek tartoznak, akik saját szőlőből prémium-, felső- és középkategóriás borokat termelnek, márkát építenek, nevük egyben védjegyükké is válik" – mondja Cserháti Gábor a KPMG igazgatója, aki a listát a föld alapú és ültetvényfejlesztési EU-s támogatásokkal összevetve jutott erre a következtetésre. A TOP20 borászatból 2012-ben összesen 7 vett fel terület alapú agrártámogatást, összesen 253 millió forint értékben, 13-an egyáltalán nem folyamodtak ilyen forrásokért. "Bár elképzelhető, hogy egy-egy borászat külön cégbe szervezi a szőlőtermesztést, és egy másikba a bor készítését, összességében azért az valószínűsíthető, hogy a legnagyobb piaci szereplők között is vannak olyanok, akik nem rendelkeznek saját név alatt szőlőültetvénnyel" – mondja Cserháti Gábor.