Eredet [ címszó < ősmagyar: szó (jelentés) < ősmagyar: szó (jelentés) < nyelv: szó (jelentés)] Komponensek # szemet Lemma: szem szemért Lemma: szem fogat Lemma: fog fogért Lemma: fog Jelentés(ek) # Annak kifejezésére mondják, hogy amilyen sérelmet, kárt okoz nekünk vki, ugyanazzal fizetünk vissza neki Kulcsszavak szögletes zárójelben egy index felállításához. [Példa 1] [Példa 2] [Példa 3] [Példa 4] A kifejezés bibliai eredetű, vö. pl. Mózes 3. könyve 24. fej. 19. Szemet Szemért Fogat Fogért Jelentése - Szemet Szemért Fogat Fogért Szó Jelentése A Wikiszótár.Hu Szótárban. vers: "És ha valaki sérelmet ejt az ő felebarátján, amint ő cselekedett, vele is úgy cselekedjenek. Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért". Valójában tehát büntetési módozatokról van itt szó, úgy, ahogyan régi törvényszövegekben ezeket megfogalmazták. Sajátos használat # A szövegekben való felhasználás során gyakran csak a kifejezés egyik felét alkalmazzák ( szemet szemért vagy fogat fogért), s gyakran kötik össze őket az elv főnévvel. [Példa 5] [Példa 6] [Példa 7] Variánsok # Tipikus használat a szövegben # Példák # [Példa 1] (Szakasz Közmondás): A mostani kairói terrorizmusellenes konferencián is bizonyára felmerül a kérdés: hogyan kell bánni a halálosztókkal?
Le kívántak számolni azzal a csoporttal, amely a legelszántabban fordult szembe a rendszerrel, a fegyveres felkelőkkel, és a talió elv ( szemet szemért) alapján mindenkivel, aki részt vett népítéletben, utcai kivégzésben. A meghozott és végrehajtott halálos ítéletek többségét a szabadságharcosokra szabták ki, de ha a kötelet sikerült is elkerülniük, nemigen kaptak tíz év alatti börtönbüntetést. Jézus tisztában volt azzal, hogy némelyek félremagyarázzák azt, hogy "szemet szemért". Ezt mondta nekik: "Hallottátok, hogy megmondták: »Szemet szemért és fogat fogért. Szemet szemert foghat fogért jelentése . « Én azonban azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe azzal, aki gonosz, hanem ha valaki megüti az arcod jobb felét, fordítsd oda neki a másik felét is" ( Máté 5:38, 39). Amikor Jézus azt mondta, hogy "hallottátok, hogy megmondták", arra utalt, amit zsidó vallási vezetők a megtorlásról tanítottak. Adam Clarke bibliatudós így beszél erről: "Úgy tűnik, hogy a zsidók erre a törvényre [szemet szemért... ] hivatkozva felhatalmazva érezték magukat arra, hogy nehezteljenek egymásra, és hogy bosszúvágytól fűtve túlkapásokba bocsátkozzanak. "
A mindennapok során számtalanszor találkozhatunk megsértett, bosszúra szomjas embertársainkkal: nőkkel és férfiakkal, gyerekekkel és testvérekkel, akik mindennél jobban vágynak arra, hogy vélt vagy valós sérelmeikért megfizethessenek. Kikre jellemző a bosszúállás, és vajon mi mozgathatja őket? Milyen a bosszúviselkedés dinamikája, és milyen hatással van lelki egészségünkre? Viszonosság – Wikipédia. Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. A bosszút mint fogalmat nehéz definiálni, hiszen egy nagyon összetett jelenségről van szó. Ennek ellenére, ha mégis meg szeretnénk magyarázni, mit is értünk alatta valójában, talán úgy fogalmaznánk meg, hogy más személy vagy csoport ellen irányuló káros érzés vagy cselekedet, amely az "igazságszolgáltatás" önkényes formája egy vélt vagy valós sérelemre adott válaszként. A bosszúvágy a pszichoanalitikusok által feltérképezett kérdéskör. Számtalan elmélet született annak érdekében, hogy minél jobban leírhassuk, megérthessük ezen folyamatot. Melanie Klein szerint a bosszú egy olyan romboló érzés, amelyet az irigység táplál, míg Kohut úgy vélte, hogy " a bosszúvágy és a bosszúálló cselekvés énvédő eszközül szolgál szégyen, veszteség, bűntudat és tehetetlenség idején".
Eredet [ címszó < ősmagyar: szó (jelentés) < ősmagyar: szó (jelentés) < nyelv: szó (jelentés)]
Szükséges lenne mind a viszonosság köznyelvi, mind pedig politikai, gazdasági, jogi stb. fogalmáról megfelelően kidolgozott, esettanulmányokat tartalmazó tudományos, igényű munkákat készíteni, melyeket mind az érdeklődő polgárok mind pedig a fenti szakterületek képviselői nagy haszonnal forgathatnának. Források [ szerkesztés] Országh László Magyar Angol Nagyszótár, Akadémia Kiadó, Budapest 2005 ISBN 963-05-7775-5 Varga László: Egyidejűleg és a viszonosság alapján?
Mitöbb, az új államelnöknek komoly külpolitikai veszélyekkel is szembe kellett néznie. Az Anschlusst követően a csehszlovák politikusok számára már ugyancsak érzékelhetővé vált a külső fenyegetés. A Szudéta-vidéken élő németek is szervezkedni kezdtek, és a német kancellár sem feledkezett el a 3 millió németről. 1938-ban kezdetét vette Csehszlovákia szétdarabolása. Hitler a müncheni konferencián megszerezte a Szudéta-vidéket, az első bécsi döntés értelmében pedig Magyarország megkapta Csehszlovákia magyar lakta településeit. Ezek az akciók azonban csak a kezdetét jelentették a német külpolitikának. Hitler a szlovák nacionalistákat támogatva elérte, hogy 1939-ben Szlovákia kinyilvánítsa függetlenségét. Prágáról és környékéről pedig a "Führer" maga gondoskodott: megalakult a Cseh-Morva Protektorátus, természetesen német befolyás alatt. Ezzel az első Csehszlovák Köztársaság 20 éves története véget is ért. Csehszlovákia csak a második világháború után éledt fel poraiból.
Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés cimmel t udományos konferencia zajlott a Selye János Egyetemen 2008. október 24-én. A mintegy tucatnyi neves előadó egyrészt a Komáromban zajlott magyar-csehszlovák tárgyalásokat (1938. október 8-13. ), másrészt magát a z első bécsi döntést (1938. november 2. ) járta körül. Az előadók és előadásuk cime: Szarka László: A határrevízió kérdése a cseh-szlovák és magyar külpolitikában. Michela, Miroslav: Diskurz krivdy (A sérelmi diskurzus). Ablonczy Balázs: Teleki Pál és az első bécsi döntés. Simon Attila: A szlovákiai magyar kisebbség a bécsi döntést megelőző hetekben Kassa példáján. Popély Gyula: A magyar-szlovák megegyezés lehetősége a komáromi tárgyalások alatt és után. Gabzdilová, Soňa: Az első bécsi döntés és Dél-Szlovákia, a Losonci, a Rimaszombati és a Rozsnyói járás. Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés ukrán nézőpontból. Olejník, Milan: A bécsi döntés visszhangja a korabeli szlovák sajtóban. Bukovszky László: A bécsi döntés hatása a közigazgatásra.
Belátták a hibát Mindent összevetve az 1930-as évek második felére Párizs és London belátta, hogy a trianoni végzés elhibázott volt, szolid korrekcióról érdemes lehet beszélni. Az első bécsi döntést, a Felvidék déli, csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi, 84 százalékban magyarok lakta déli sávjának visszacsatolására a nyugati nagyhatalmak is áldásukat adták. Kárpátalja visszafoglalása sem váltott ki komolyabb ellenkezést, és talán Erdély kérdésében is el lehetett volna érni valamit. Aztán jött a II. világháború, és Magyarország új határait ugyanaz a nagyhatalmi politika nyeste vissza, amelyik létrehozta. Kevésbé ismert, hogy 1947-ben, a párizsi béketárgyalásokon a nyugati szövetségesek hajlandók lettek volna kompromisszumot keresni Erdélyt illetően. A II. bécsi döntés 43 ezer km2-t juttatott volna vissza Magyarországnak, ez így nem maradhatott volna, a terv 22 ezer négyzetkilométerről szólt. Vagyis szólt volna, mert a Szovjetunió megvétózta. Talán magyarellenességből, vagy csak mert Sztálin elcsatolta Romániától Besszarábiát (a mai Moldovai Köztársaság), és hogy ezt a békát lenyelesse, szó sem lehetett Erdélyről.
És ne feledjük, a '20-as években ezek a kisantant országok Franciaország jelentős szövetségesei voltak, Párizs nem véletlenül erősítette meg és támogatta őket. Feladatuk volt ékként állni Szovjet-Oroszország és a nyugat között, illetve hátulról fenyegetni az esetlegesen megerősödő németeket. Lord Rothermere beleállt a csatába Magyarország teljesen magára maradt, de egyes értelmiségi körök – elsősorban jobboldaliak, de akadtak köztük szociáldemokraták, brit munkáspártiak is – szimpátiáját lassanként azért sikerült felkelteni. Lord Rothermere első cikkének megjelenése 1927-ben tehát nem derült égből villámcsapásként érkezett. A közvélemény akkori hangulatáról nincsenek felmérések, ám a történész hangsúlyozottan felületes meglátásaként Kelet-Európa problematikája sokkal hangsúlyosabban szerepelt a nyugati sajtóban, mint manapság. Harmsworth ellenzéki politikusként a politikára nem bírt komoly befolyással, de sajtóbirodalmára támaszkodva jókora hatalommal rendelkezett. Nem tudni, pontosan mi fordította figyelmét Magyarországra, pontosabban miért állt bele a harcba a gyengébbik fél oldalán.
Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869299 lakos 86, 5 százaléka volt magyar és csak 9, 8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. törvény szentesítette. A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler engedélyezte, hogy Magyarország megszállhassa Kárpátalját. Az ekkor elfoglalt terület nagysága 12171 négyzetkilométer volt, 496 ezer lakossal, ezek 12 százaléka volt magyar. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza Magyarországhoz, a 43591 négyzetkilométernyi területen élő 2185546 ember 51, 4 százaléka volt magyar.
Elérkezett a "megtorlás órája" Ennek egyik oka, hogy míg hazánknak a monarchián belül nem volt önálló külképviselete, politikusaink nem is nagyon foglalkoztak – modern szóval élve – országimázzsal, addig a későbbi utódállamok hatalmas energiát öltek bele. Főleg a háború alatt működött nagyon serényen és hatékonyan a cseh, szlovák, szerb és román propaganda, amely a magyarországi kisebbségek elnyomását hangsúlyozta, sőt nagyította fel irreális módon az antant országok politikusai és közvéleménye előtt. Robert William Seton-Watson. Forrás: Wikipedia A másik ok azon véleményformáló értelmiség szerepe, mint például a skót Robert William Seton-Watson. Saját elmondása szerint először még a magyarok barátjaként látogatott hazánkba, ám szembesülve az itteni "állapotokkal" véleménye megváltozott: A magyarok csakugyan ázsiaiak… a nem magyar nemzetiségek a civilizált Európában példa nélkül álló elnyomó politika áldozatai a magyarok által… Cikkei, beszámolói, tanulmányai hatalmas hatást gyakoroltak odahaza, köreihez tartozott például a béketárgyalásokon is részt vevő diplomata, Harold Nicolson: Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt.