Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1997. 453-455. o.
Magyarország soha semmilyen formában nem lesz partner abban, hogy Izraelt delegitimálják, és Izrael-ellenes politikát folytassanak. ORIGO CÍMKÉK - Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. Magyarország kormánya minden típusú antiszemitizmussal szemben fellép " – szögezte le Semjén Zsolt. Verseghi-Nagy Miklós (Fidesz-KDNP) polgármester ünnepi beszédében arról szólt, hogy Szentendre igazi befogadó városként viselkedett a történelem folyamán ideérkező sok kultúrával, befolyással, amelyek mind színesítették, gazdagították. Úgy értékelte, a zsinagógaavatás a 80-as, 90-es években újraéledő, majd a 2010-es években újabb lendületet kapó zsidó közösség magára találásnak következő állomása. A címlapfotó illusztráció.
Megkezdődött a Komáromi Zsidó Hitközség jubileumi programsorozata Hosszú idő után újra személyesen találkozhattak a Komáromi Zsidó Hitközség tagjai és az érdeklődők augusztus 22-én vasárnap. Ezen a napon indult el az őszi nagyünnepek előtt a megalapításának 230. jubileumát ünneplő Komáromi Zsidó Hitközség ünnepségsorozata, melynek során megemlékeztek a holokauszt komáromi és környékbeli… Indul a Zsinagógák Hete Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) idén a Zsinagógák Hete című eseménysorozattal vezeti fel az őszi zsidó ünnepeket. Az EMIH megvette a Zsigmond Király Egyetemet. Az idén szeptember 6-án beköszöntő zsidó újév, a Ros Hásáná előtti két hétvégét magába foglaló Zsinagógák Hete nem csak a zsidó közösségnek kínál vonzó programokat. Augusztus 27-től szeptember 5-ig az… Zsinagógák Hete – az EMIH fesztiválja Kulturális, hitéleti és családi programokkal készül az őszi zsidó ünnepekre augusztus 27-től szeptember 5-ig az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. A szervezők tájékoztatása szerint a Zsinagógák hete augusztus 27-én a Vörösmarty utcai zsinagóga újranyitó ünnepségével … Színes programokkal várja az érdeklődőket a Zsinagógák Hete Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Emih) idén a Zsinagógák Hete elnevezésű nagyszabású eseménysorozattal vezeti fel az őszi zsidó ünnepeket.
Mindez 2003 elején történt. Rá egy évvel a vezetésével alakult meg az EMIH, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. Az EMIH a statusquo ante irányzat újjáélesztésére vállalkozott. Ennek megértéséhez kitérőt kell tenni a múltban. A XIX. század második felében a hazai vallásos zsidóság két táborra szakadt. A saját maga által pénzelt antiszemitizmus-kutatásnak sem hisz a kormány. Az úgynevezett neológ irányzat újításokkal módosította a hitéletet, míg az ortodoxok minden elemében ragaszkodtak a tradíciókhoz. A neológ és az ortodox közösségek külön országos szervezetbe tömörültek. Akadtak azonban olyan hitközségek is, amelyek se ide, se oda nem kötelezték el magukat, egyfajta köztes szerepet igyekeztek betölteni a két tábor között. Ez volt a statusquo ante: az elnevezés arra utal, hogy a szóban forgó hitközségek megmaradtak a "szakadás" előtti jogállapotban. A holokauszt után, a szocializmus évtizedeiben a statusquo ante jelentőségét és befolyását vesztette, szinte nyomtalanul eltűnt. Az ortodoxok is háttérbe szorultak. A rendszerváltás óta a vallásos zsidóság képviseletét az a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) látja el, amely elsősorban a neológ irányzat reprezentánsának számít.
Olyan ez - hoz profán hasonlatot -, mint az üzleti világ. Egyik cég sem fogadja szívesen a konkurenciát, a verseny azonban nagyobb teljesítményre ösztönöz, jobban kielégíti a fogyasztók igényeit. A rabbi szerint amúgy mostanában kiegyensúlyozott a Mazsihisz és az EMIH viszonya. Először tavaly lehetett egyszázalékos adófelajánlásokat tenni az EMIH javára, és rögtön az első alkalommal közel hétszáz átutalás érkezett. Köves Slomó ugyanakkor nem a támogatók vagy a tagok számának növekedését tartja a legfontosabbnak. A cél az, hogy a zsidóságról ne kizárólag a holokauszt vagy az antiszemitizmus jusson az emberek eszébe. Hisz egy több ezer éve létező vallásról van szó, amely szorosan összekapcsolódik a kultúrával és a tudománnyal. A rabbi hangsúlyozza, hogy az EMIH a hagyományoknak megfelelően ortodox értékeket képvisel, de - eltérően a befelé forduló, zárt ortodox közösségektől - nyitottságra törekszik. Egyaránt érvényes ez a vallásos és nem zsidókra. Az EMIH által létrehozott zsidó szabadegyetemet bárki látogathatja.
Ráförmedt a Soros-444 újságírója a zsidó rabbira A Facebookon kérte számon a 444 egyik újságírója Köves Slomót, mert a rabbi megosztott egy hírt arról, hogy az izraeli miniszterelnök szerint sem antiszemitizmus a kormány Soros György arcképével indított plakátkampánya. Az EMIH alapítójának hasonló a véleménye, a 444 munkatársa szerint pedig ezért szégyellheti magát az óbudai zsinagóga lelkészi vezetője. A zsidó hitközség átvenné az Arany Alkonyt Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez fordultak az Arany Alkony idősotthonok lakói, miután visszavonták az otthonok működési engedélyét. A hitközség átvenné az otthonok működtetését, de nem tervezne nagy változtatásokat, viszont bevezetné a választható kóser étkezést és a rabbi által vezetett imát.
Több mint félmillió fizetési meghagyásos eljárás indul évente Magyarországon, de kevesen vitatják a követelés jogosságát, akik pedig elismerik a tartozást, gyakran azt hiszik, ha nem veszik át ezt a hivatalos iratot, akkor megúszhatják a fizetést – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közleményéből. Fontos, hogy akinek fizetési meghagyást kézbesítenek, minél előbb reagáljon arra; ha valóban tartozik, fizesse ki a tartozását, ha erre nem képes, próbáljon egyezkedni hitelezőjével, ha pedig nem tartja jogosnak a követelést, akkor mondjon ellent a kézbesítéstől számított 15 napon belül, különben jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ellentmondás esetén a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik az ügy. A közlemény részletezi: ellentmondását a magánszemély bármely közjegyzőnél közölheti szóban, vagy elküldheti postán annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Indokolni sem kell az ellentmondást, elég ha leírja a magánszemély, hogy álláspontja szerint nem áll fenn a tartozás.
2020. február 11. Tavaly összesen 527 ezer fizetési meghagyásos eljárás indult, ami 10 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az adósok 90 százaléka nem vitatta a tartozását – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) tájékoztatásából. Az eljárások túlnyomó többségét cégek kezdeményezték, magánszemélyek csak elvétve próbálták visszaszerezni követelésüket fizetési meghagyás útján. Még mindig kevesen tudják, hogy lejárt tartozás vagy károkozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás a legegyszerűbb és leggyorsabb módja a pénzkövetelés pereskedés nélküli visszaszerzésének. Tavaly az eljárások mindössze 5, 5 százaléka alakult perré, és tíz eljárásból átlagosan hét – összesen 401 ezer ügy – került a végrehajtók elé. A tavaly indított 527 698 fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem túlnyomó többségét követeléskezelők, közszolgáltatást végző társaságok – tömegközlekedési és közműcégek, valamint mobilszolgáltatók – nyújtották be. Emellett sok volt a hitelkártya-tartozás, a parkolási bírság, valamint a szerzői jogvédelem miatt indított fizetési meghagyás is – adta hírül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre köteles személyek viszont kizárólag elektronikusan, a közjegyzői kamara rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat. Erre azonban csak a fizetési meghagyás kézhezvétele után 15 napig van lehetőség, utána a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és a tartozás végrehajthatóvá válik. Ha a fizetési meghagyás címzettje a határidőn belül nem vitatja a követelést, úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást. Amennyiben nem ért egyet a követeléssel, és időben eljuttatja az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnek, az eljárás perré alakul, és bíróságon folytatódik. Ellentmondani azonban csak akkor érdemes, ha alaptalan vagy túlzott a követelés, a tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendeznünk kell. Emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is ki kell fizetnünk, ha elveszítjük a pert. Ha a követelés jogos, de nem tudjuk rendezni a tartozást, időhúzás helyett érdemes a közjegyzőtől fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérnünk – állítja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Tipikusan ilyen helyzet, ha a bérlő elmarad a bérleti díjjal, nem fizetnek vissza egy magánkölcsönt, vagy károkozás miatt van követelésünk valakivel szemben. De akkor is kezdeményezhető fizetési meghagyásos eljárás, ha egy webáruház nem fizeti vissza a visszaküldött termék vételárát, a légitársaság megfeledkezik a poggyászkár megtérítéséről, vagy a munkáltató nem fizeti ki az alkalmazott munkabérét, túlóráját, végkielégítését. A tévhitekkel ellentétben a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezéséhez nincs szükség a ki nem fizetett számlák, szerződések vagy más bizonyítékok csatolására sem – csupán kérelmezni kell a közjegyzőnél a fizetési meghagyás kibocsátását. Az eljárás egyszerű és gyors. Ha a kérelem elektronikus úton érkezik, a fizetési meghagyást 3 munkanapon belül, a szóbeli vagy papíralapú kérelmek esetén pedig 15 napon belül kell elbírálnia a közjegyzőnek. A tartozást akkor sem érdemes veszni hagyni, ha az adós nem rendelkezik magyarországi székhellyel, ebben az esetben európai fizetési meghagyásos eljárás keretében érvényesítheti követelését az, akinek tartoznak.
Bár 1 millió forint felett nem kötelező az eljárás igénybevétele, mégis indokolt lehet, hiszen ennek díja alacsonyabb (a követelés értékének 3%-a), mint a bírósági peres eljárás (a követelés értékének 6%-a) illetéke.