A légkör öt rétege ••• Csád Baker / Photodisc / Getty Images A légkör öt rétegéből a Föld felületéhez legközelebbi réteg a troposzféra. Szinte 20 kilométerre (kb. 13 mérföld) fekszik a bolygó felszíne felett, és a teljes légkör tömegének körülbelül 75 százalékát tartalmazza. A következő réteg, a sztratoszféra a troposzféra felső határától 50 kilométerre (kb. 31 mérföld) nyúlik a légkörbe, és tartalmaz egy ózonréteget, amely megvédi a Föld lakóit a nap káros sugaraitól. A légkör leghidegebb része a mezoszféra, ahol a hőmérséklet egészen 100 Celsius fokig (negatív 148 fok Fahrenheit) is elérheti. A meteorok általában a mezoszférában égnek fel. A leghidegebb réteg mellett a légkör legmelegebb rétege fekszik: a termoszféra. A hőmérséklet körülbelül 1500 Celsius fokot (2730 Fahrenheit fok) is elérheti. A légkör öt rétegének legkülső része az exoszféra. Az exoszféra minimális mennyiségű gázt tartalmaz, mivel a Föld gravitációja nem képes megtartani ezeket a gázokat, és átadja azokat a világűrnek.
A troposzférában van, ahol ezen gázok 80% -a bővelkedik, így a troposzféra sűrű réteggé válik. A légköri nyomás és a légsűrűség a magasságtól függően csökken, ezért a gázkeverék rétegenként változik. A légkör alsó 75-100 km-e (46, 5-62 mérföld) lényegében egyenletes, a gázok aránya a bázistól a tetejéig állandó. 100 km (62 mérföld) felett a nitrogén és az oxigén, a sűrűbb gázok eloszlása stabilvá vált az alapban, míg a könnyebb gázok, beleértve a héliumot és a hidrogént, még magasabbra jutottak. A légkör felső része, az ionoszféra néven ionosan ismert elektromos töltésű részecskéket tartalmaz. Az ionoszféra elnyeli és visszatükrözi a rádióhullámokat, befolyásolva a rádióátvitelt és az aurorák képződését a pólusokon. Légköri gázok Az oxigént a legtöbb élő organizmus lélegeztetésre használja fel. A nitrogént baktériumok alakítják át, a villámok pedig ammóniává és szén-dioxiddá használják a növények a fotoszintézis során. A légkör megvédi a föld minden élő szervezetét a nap ultraibolya sugárzásától és az űrből érkező egyéb nagy energiájú részecskéktől - kozmikus sugaraktól, napszéltől.
Az enyhének mondható -10 °C körüli átlaghőmérséklet ellenére ebben a rétegben nem túl kellemes az időjárás: állandó, igen erős szelek fújnak és a levegő már nagyon ritka. A teljes légkör tömegének 19%-a található a sztratoszférában, itt helyezkedik el az ózonréteg is. A sarkvidéken 8 km körüli magasságban kezdődik, a trópusokon 15 km-en. A mezoszféra határai 50 és 85 km-re találhatók a földfelszíntől. A hőmérséklet a magasság növekedésével ismét csökken, felső határánál, a mezopauzánál -90°C az uralkodó hőmérséklet, ám ez nyár közepe táján tovább csökken. Ez a légkör leghidegebb rétege, itt fordul elő a légkörfény egy része, a világító felhők, itt villannak fel a meteorok is, és ez jelenti a sarki fények kialakulásának alasó határát. A légkör legvastagabb rétege a termoszféra amely kb. 600 kilométernyi réteget ölel át, felső határa 600-700 km körül található. A leggyakoribb gázok az oxigén és a nitrogén, de a légkör alacsonyabb rétegeitől eltérően nem molekuláris, hanem atomi állapotban fordulnak elő.
Ez a folyamat miatt a Föld mérsékelt hőmérsékleten marad. Az ózonréteg A nap sugarai életet adnak a Földön élő szervezeteknek, de a kibocsátott sugárzás az élőlényeket is károsíthatja. Az emberre ható ultraibolya vagy ultraibolya sugarak bőrrákot és szürkehályogot okoznak, amely állapotban a szemlencsék átlátszatlanná válnak. Az egyik legfontosabb légköri tény az ózongáz speciális védőrétegéről szól, amely elsősorban a sztratoszférában létezik. Az UV-sugarak nagy része megakadályozza, hogy a Földön élő szervezeteket elérjék. Ha az UV sugarak érintkezésbe kerülnek az ózonnak nevezett molekulával, amely három oxigénatomból áll, az oxigénatom szétesik; ez a reakció elnyeli az ultraibolya sugárzás energiáját. Ez a sugár már nem árthat az organizmusoknak a bolygó felszínén.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A vételárat már nem tartalmazták a szerződések. Fotó: Wikipédia Az otthon a nagymágocsi kastélyban található, 300 férőhelyes, a kihasználtság 100, 67 százalékos. A lakók többsége idős ember. A szobák túlzsúfoltak, vannak szobák, ahol 10–12 ember él együtt. Nincs biztosítva a jogszabály szerint előírt 6 négyzetméteres élettér a gondozottak részére. Az ombudsman arra is kitért, hogy tisztálkodáskor többször is sérül a kiszolgáltatott ellátottak szeméremérzete. Nagymágocsi kastély szociális otthon felujitasi tamogatas. A betegek és inkontinenciával küzdő ellátottakon kívül a gondozottak kétnaponta fürödhetnek, vasárnap igény szerint. A személyzet elmondása szerint nem tudják minden nap biztosítani, hogy a női gondozottakat kizárólag női ápolók, a férfiakat pedig csak férfi ápolók fürdessék. Az egyik fürdő ablaka ráadásul a folyosóra nyílik, ezért a fürdéshez meztelenre vetkőzött gondozottakat nem csupán az alkalmazottak és a betegtársak láthatják, hanem az otthonba látogató vendégek is. Több öngyilkosság is történt az intézményben, ami nagyon megviselte a lakókat és az ott dolgozókat is.
Nagymágocs Szentes és Orosháza között helyezkedik el, a Mágocs-ér mellett. Első okleveles említésére 1426- ban került sor Magoch formában. A terület 1722-től a Gróf Károlyi család birtoka volt, és alföldi uradalmi központja. A mágocsi uradalom fejlesztése Klauzál Imre és Szendrey Ignác nevéhez kapcsolható. A fejlesztési munkák eredményeként 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett. Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, az Ybl Miklós által tervezett épületet, az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát (Ma már nem községháza működik benne, hanem a helytörténeti gyűjtemény és a turistaszálló). Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt, a gyönyörű parkkal együtt. (A Károlyi- kastélyban jelenleg szociális otthon működik. ) Később birtokosa volt a Festetich család is. Nagymágocsi kastély szociális otthon teljes. 1872-ben községgé alakult. Érdekesség, hogy a falu határában lévő Szendrei major elnevezés annak emlékét őrzi, hogy Szendrei Júlia apja, Szendrei Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt.
A turisták számára fontos, hogy a kastélynak csak bizonyos részei látogathatók. Sokak szerint a kastély szerencséje, hogy ma szociális otthon működik benne. Az elmúlt ötven évben tíz-tizenhárom kastély tűnt el szinte nyomtalanul Békés megyében, mert az ott található értékeket, valamint tégla- és faanyagot széthordták a környékbeliek. A tapasztalatok szerint, országszerte azok a kastélyok maradtak meg jó állapotban, amelyekben valamely intézmény, gyerek- vagy szociális otthon, múzeum vagy iskola működik vagy működött. A tóalmási Andrássy- kastélyt például hosszú évekig gyereküdülőként használták. Derekegyházi kastély Szintén a Károlyiak nevéhez fűződik a Szentestől 13 kilométerre található derekegyházi kastély is. Nagymágocsi kastély szociális otthon 1978. A barokk-copf stílusú kastély eredetileg földszintesnek épült még 1765-ben. A XIX. században a grófi család kedvenc nyaralóhelye ez a kastély volt. Emeletet 1869-ben húztak rá, 1932-ben pedig manzárddal látták el. Az államosítás után ezt a kastélyt is egészségügyi intézményként hasznosították.
Egyéb információ: Épült 1896-97 között, historizáló stílusban, jelenleg szociális otthon. A gróf Károlyi család 1910-ben a kastély első emeletén a középrizalit mögött húzódó nagytermet - a magyar gyakorlatban egyedülálló módon - kápolnává alakíttatta át, mivel a grófi pár elsőszülött fiát, a 8 éves korában elhunyt Károlyi Tibort ott ravatalozták fel, és emlékét ily módon kívánták megőrizni. A kápolna padlózatát és oldalfalait fehér és fekete márványlapok burkolják, mennyezete stukkódíszítést kapott. Kastélytúra az Alföldön | Hotel Corvus Aqua. Közepén egy lépcsővel ellátott fehér márvány oltár áll, amelyből fekete márványból készült feszület emelkedik ki. A kápolnában két szobor is található, az egyik gróf Károlyi Tibort, a másik gróf Károlyi Imrénét ábrázolja.