2013-ban hozta meg az igazi sikert a színészetben Elyas M'Bareknek a Fák Jú Tanár Úr című film, melyben Zeki Müllert, egy bankrablót játszik, aki a börtönből való szabadulása után jön rá, hogy hibbant barátnője egy építési terület alá ásta el titkos pénzét, ahol később egy közoktatási intézményt húztak fel. Ezért tanárnak áll, és elkezdi az iskola legrémesebb osztályát nevelni, miközben éjszakánként az iskola pincéjének falát fúrja. Ebben a cikkünkben róla árulunk el öt érdekes tényt, melyet talán még nem is hallhattál róla! 1. Több nemzetiségű családból származik. Anyja osztrák származású, apja viszont tunéziai. Van egy öccse, Joseph, aki szintén színész, és Németországban él. Gif: Tumblr 2. Szerepelt A hullám című filmben is. Ott Sinant, a török fiút játszotta, aki csodálja a diktatúrát, melyet tanára teremt meg. 3. A Fák Jú, Tanár Úr című filmet tizenhét nap alatt hárommillióan látták. Ezzel 2013-ban Németország legnépszerűbb filmje lett. 4. Szülei kolostoriskolába adták. Amint elérte a 13 éves kort, szüleit egy katolikus kolostoriskolába íratták be, ahová csak fiúk jártak.
Zeki Müller (Elyas M Barek) a Goethe suli sztárja, tanári hivatásában végül is megtalálta a számításait, a nem túl okos, problémás, de mégis szerethető nebulói pedig rajongással néznek rá. És bár Fák jú Tanár úr a tantervvel nem igazán törődik, azt azért mégis vállalta, hogy a maga módján segíti az osztályát, és elkíséri őket az érettségiig. A happy end azonban még messze van, hiszen a hatalmas lelkesedést gyorsan beárnyékolják a tantestületi értekezletek, a mindennapos korán kelés, az állandó papírmunka, és a reménytelenül sötétnek látszó diákok. Ráadásul az ambiciózus igazgatónő a fejébe vette, hogy elhalássza a rivális elit iskola orra elől a thaiföldi iskolatársulási programot, hogy az Oktatási Minisztérium őket használja majd az új országos kampányában és ezzel egy kicsit jobb színben tüntesse fel az egyébként lezüllöt sulit. Müller és kollégája, Schnabelstedt ítéltetnek arra, hogy az iskola legdilisebb osztályát elkísérjék a távoli thai faluba. Az első részből jól ismert Chantal, Zeynep és Danger vezette díszes társaság hozza a formáját a külföldi úton is, bemutatva szociális inkompetenciájuk és általános műveletlenségük elképzelhetetlenül széles spektrumát.
Leghamarabb 15 évesen mehetett haza onnan. 5. Szőke is volt már. A Török kezdőknek című filmben szőke hajjal villogott. 6. Utálja a pontatlanságot. Mindig hamarabb ér oda a megbeszélt időpontokra, nagyon odafigyel erre, hogy ne rabolja senki idejét. — NYEREMÉNYJÁTÉK A KÖZÉPSULIVAL! Régen voltál már moziban, és úgy érzed, itt lenne az ideje, hogy újra a nagy kivetítő elé ülj? Vagy éppen minden nap odajársz, de már elfogyott a zsebpénzed egy újabb jegyre? Sebaj, most megnyerheted a Fák Jú, Tanár Úr második részére szóló jegyedet a film premier előtti vetítésére! Sőt, a film mellett még a Középsuli szereplőinek társaságát is élvezheted. Mindezt ingyen! Szórakozz együtt Középsuli szereplőivel ezen a német vígjátékon, hiszen Bende, Olivér, Paola, Korinna és Dominik szintén részt vesz majd a vetítésen. Ha velünk játszol, még nyersz is! Mit kell ehhez tenned? Egyetlen kérdésünkre válaszolni. Hol kell válaszolnod? A Közé hivatalos Facebook oldalára kihelyezett posztunk alá, melyben ezt a cikkünket találod meg.
Valahányszor beleszerettem egy asszonyba, megmondtam neki, s ha nem szerettem már, megmondtam azt is, ugyanazzal az őszinteséggel, s mindig azt gondoltam, hogy ilyen dolgokban az akaratunk nem tehet semmit, s nincs más bűn, csak a hazugság. " (Alfred de Musset: A század gyermekének vallomása) ALFRED DE MUSSET: SZOMORÚSÁG Erőm s életem semmivé lett, s kedv s jóbarát mind elhagyott; még büszkeségem is halott, mely biztatott, zsenimnek éljek. Az Igazság csak áltatott. Azt hittem, hogy baráti lélek, de megismertem és enyém lett, s már undorodva hagytam ott. És mégis örök az Igazság, s ki nélküle él, sorsa vakság, semmit sem ért az ég alatt. Az Isten szól, választ kell adjak. Egyetlen vigaszom maradt csak, hogy sírni tudtam néhanap. A század gyermekének vallomása - Musset, Alfred de - Régikönyvek webáruház. (fordító: Szegzárdy-Csengery József) Ekkor keletkezett Az éjszaka című lírai ciklusa is, amelyben szenvedéllyel és ékesszólással öntötte versbe a szerelmi csalódás kiváltotta heves, kavargó érzelmeit, és rövid ideig tartó (egyéjszakás) ügyek követték. Musset végül 1837-ben jegyezte el Aimée d'Alton-t, azonban a kapcsolat egy év alatt elhalványult, a költő pedig egyre búskomorabbá vált, lelki szenvedéseit az alkohol és az életében egymást váltó nők csak időszakosan enyhítették.
A kiadvány végén jegyzetben közöljük az ezekre vonatkózó magyarázatokat. Alfred de Musset - Javotte titka Alfred de Musset - Egy fehér rigó története Csupa szív varrólányok, pajkos kis grizettek, szeszélyes szépasszonyok, dévaj diákok, gáláns katonatisztek, meghitt szegénység, hivalgó pompa, kacaj és mélabú, szerelem és Párizs: ebbe a világba vezet bennünket Musset, az elbeszélő. Mert a fájdalmas hangú lírikus és szellemes vígjátékíró, a francia romantika nagy alakja novellistának is jelentős. Musset (1810-1857) különös, kettős egyéniség: benne a meghökkentő hatásokat kergető különc világfi léhaságáért a magányos, világfájdalmas ember keserű könnyei vezekelnek. Novelláira finom lélekelemzés jellemző, olykor a szerző regényes élete, fölizzó, de újra meg újra kihunyó, már-már búskomor szenvedélyei tükröződnek benne. Az Egy fehér rigó történetében sem nehéz felfedezni Musset világhírű szerelmesének, a múlt század legnagyobb "kékharisnyájának" George Sandnak kegyetlen kigúnyolását. Musset elbeszélései inkább kisregények, vagy terjedelmesebb anekdoták, néha egyszerű életképek, de nemcsak értékes dokumentumai egy nagy költő prózaírói munkásságának, hanem érzelmi gazdagságuk, hű kor - és emberábrázolásuk a levegőjük - a romantikus Párizs levegője - miatt élvezetes olvasmányok is.
Il faut qu'une porte soit ouverte ou fermée; ford. Tiszta Károly; in: Új évi emlény; kiad. a Miskolci Nemzeti Színház súgója, Martén Frigyes; Tóth Ny., Miskolc, 1859 A csapodár; in: Színművek; ford. Csáthy Géza; Csáthy, Debrecen, 1867 Ne fogadj fel soha semmit. Vígjáték; ford. Paulay Ede; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár) Két vetélytársnő; ford. Mignon; Ruzicska, Bp., 1891 Szeszély. Zoltán Vilmos; Gross, Győr, 1897 (Egyetemes könyvtár) A szerelem hatalma; ford. Odd; Magyar Hírlap, Bp., 1898 Simona; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1898 Tizian fia; ford. Marquis Géza; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár) Alfred de Musset-ből; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1899 Miről álmodnak a lányok. Verses vígjáték; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1904 Az éjszakák; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 190? (Magyar könyvtár) Alfred de Musset válogatott költeményei; ford. Radó Antal; Lampel, Bp., 1905 (Remekírók képes könyvtára) Szeszély / Az ajtó tárva vagy zárva legyen; ford. Hevesi Sándor; Lampel, Bp., 1907 (Magyar könyvtár) André Messager: Fortunio.