Első körben azt kell eldöntenie a vállalkozásnak, hogy személygépkocsit vagy tehergépkocsit szeretne beszerezni nyílt vagy zárt végű lízing keretében. Személygépkocsi: Amennyiben a vállalkozás zárt végű lízing keretében szerez be személygépkocsit, abban az esetben az áfa nem helyezhető levonásba. Feltételezve természetesen, hogy nem bérbeadási vagy továbbértékesítési céllal történik a beszerzés, de ezek jellemzően tiltva is vannak a lízingszerződésben. A nyílt végű lízing azonban az áfa szempontjából bérletnek minősül, így a lízingdíjakban szereplő áfa levonásba helyezhető. A futamidő végén a vállalkozás maradványértéken megvásárolhatja az autót, itt azonban már termékértékesítés történik, így az erről szóló számla áfa tartalma nem helyezhető levonásba személygépkocsi esetében. Személygépkocsi esetében tehát a vállalkozásnak előnyösebb a nyílt végű lízing, ugyanis itt a maradványértékre jutó rész kivételével a teljes áfa legalább 50%-a levonásba helyezhető. Természetesen ez az arány magasabb lehet, amennyiben 50%-nál magasabb a céges használat aránya.
Alapvetően a gépjárműhitelek esetében szintén kötelező lenne 20-25% önerő, de: az autóhitel az esetek túlnyomó részében igazából egy átcímkézett személyi kölcsön, így már nem kötelező az önerő bemutatása. Akkor mikor jobb az autóhitel? Akkor, ha nem szereted, ha más tulajdonában van az eszköz amit használsz, vagy ha az autóvásárlást övező egyéb költségeket (pl. : átírás díja vagy egy eredetiségvizsgálat) is a kölcsönből szeretnéd fedezni. Autólízing esetében a kapott összeg maximálisan az autó vételárát teheti ki, így minden más költséget neked kell állnod. Tulajdonjogot csak a futamidő letelte után szerezhetsz. Zárt vagy nyílt végű lízing? Zárt végű autólízing esetén a futamidő lejártával és a maradványérték kifizetésével tulajdonjogot szerzel az autón. Ilyenkor gyakorlatilag egy termékértekesítésről van szó, késleltetett fizetéssel. Ilyen esetben cégként az értékcsökkenést és a kamatot lehet csak elszámolni. Nyílt végű lízing esetében azonban nincs automatikus tulajdonjog átszállás, hanem erről a lízingcégnek és a lízingelőnek külön meg kell egyeznie.
Mielőtt lízingelni szeretnénk, érdemes tájékozódnunk arról, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnünk, hogyan is vágjunk bele. Megijednünk nem kell, az alábbi interjúban Dömös Gábor, a Magyar Lízingszövetség Risk Bizottságának vezetője minden felmerülő kérdésre válaszol, mesél a bírálat szempontjairól és a felmerülő kockázatokról is, így a válaszok elolvasása után magbiztosan kezdhetünk bele a lízingbe. A lízing – történeti okok és finanszírozási sajátosságai miatt is – alapvetően a kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozásának egyik legfontosabb módja. A könnyű hozzáférhetőség, az eszköz értékesítőjénél elindítható folyamat vagy a lízing tárgy fedezet volta is ezt hivatott szolgálni. Más finanszírozási módokhoz képest a lízing esetén az igény bejelentéstől az eszköz (lízing tárgy) átvételéig rövid idő telik el, kevés az ügyfél adminisztráció és hatékony a folyamat. Az önerő-futamidő-maradványérték háromszöge az igények és lehetőségek alapján paraméterezhető, ami szintén rugalmasságot eredményez.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Sorozatunkban a lehető legrészletesebben mutatjuk be a kisvállalati adót. A harmadik részben a kisvállalati adó és a helyi adók kapcsolatáról szólunk. A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adó alapját az általános szabályok szerint ( Hatv. 39. §), vagy egyszerűsített módszerrel (Hatv. 39/A. §), vagy különös szabály szerint, a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja. [Hatv. 39/B. § (2) bek. Ismerje meg a kiva minden részletét! - Adó Online. ] Az adó alapjának a különös szabály szerinti megállapítása adóévre választható és a választást be kell jelenteni. A választásról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál. § (10) bek. ] Ha a vállalkozó a kisvállalati adó hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adóévére a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.
2012. évi CXLV. törvény Egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról 23364 2012. évi CXLVI. törvény A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról 23365 2012. évi CXLVII. törvény A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 23374 2012. évi CXLVIII. törvény A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról 23390 2012. évi CXLIX. törvény A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról 292/2012. Ki minősül főállású kisadózónak? | Könyvelés, adótanácsadás hírek. (X. 15. ) Korm. rendelet A 306. számú, Miskolc megyei jogú várost északról (az M30 és a 26. számú főút között) elkerülő főút II. ütemével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 23394
2019. május 22. A 2012. évi CXLVII. törvény 2. Magyar Közlöny Online. § határozza meg, hogy ki minősül főállású kisadózónak. Főállású kiadózónak minősül a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhónap egészében megfelel a következő feltételeknek: legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. ) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül, a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül, olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III.
Fejezetének rendelkezései szerint teljesíti. Csak akkor választható a kisvállalati adó szerinti adózás, ha az adózó a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó-és vámhat…
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Sorozatunkban a lehető legrészletesebben mutatjuk be a kisvállalati adót. Az első részben azt vizsgáljuk, ki lehet a kiva alanya. A kisvállalati adó alanya ( 2012. évi CXLVII. törvény 16-19.
A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben további kérdése lenne, vegye fel irodánkkal a kapcsolatot.