Víz Világnapi hajózás a Velencei-tavon (Egyéb / Agárd) Időpont: 2015-03-22 Kenutúrára és hajókirándulásra invitálják a Velencei-tavat kedvelő és megismerni vágyó résztvevőket. Fotó: Kis István A víz nem ismer határokat, együttműködnek vízügyi szakemberek, amikor gátakat tép a víz, együttműködnek vízmérnökök, hogy iható vizünk legyen, és akár mi, otthon a családban, hogy ne pazaroljuk a vizet. A Velencei-tó is vízkincsünkhöz tartozik, kenu túrával és hajókirándulásra a nádszigetek felfedezésére várják a résztvevőket a víz világnapján. Hajó és kenutúrára jelentkezés: kb. egy órás hajóutak a Nadap hajóval. Hajózás a Velencei-tavon, Agárd. Az izgalmas kirándulás alatt sok érdekes információt megtudhatunk a Velencei-tó egyedülálló élővilágáról. A részvétel ingyenes, de kérjük, hogy a látogatók előre jelentkezzenek be a 06-30-271-3292-es telefonszámon (Simon György)! Elérhetőségek: 2484. Agárd, Tópart u. 1. (Nincs megadva) (Nincs megadva) Térkép:
Kenutúra A Velencei-tavon 7-8 személyes (kisiskolások közül 10 fő is elfér) csapatkenukban van lehetőségük a diákoknak kipróbálniuk magukat egy túra keretében. Felfedezhetik a Velencei-tó vízi növény-, illetve állatvilágát, a keskeny járatokat, eldugott tisztásokat. A csapatkenuk használatához semmilyen előképzettség nem szükséges, evező, illetve mentőmellény biztosított, melynek viselése kötelező. Igény esetén kérhető a túravezetőn felüli kormányos részvétele is (plusz költséggel jár). A felfedezőutakat biológiát végzett túravezetők tartják, az egyes állomásokon természetismereti prezentációt tartanak, illetve a felmerülő kérdésekre is válaszolnak. A túra végén egy rövid játék keretében nyerhetnek a diákok képeslapot, amennyiben jól válaszolnak az elhangzó kérdésekre. A következő túrák érhetőek el: Ébred a tó – 1, 5 óra Vízi élőlények nyomában – 1, 5 óra Romantikus naplemente – 1, 5 óra Úszólápok nyomában – 3 óra Nyugati-medencéket kerülő – 6 óra A túrák az agárdi hajóállomás mellett lévő Touring Hoteltől indulnak.
További agárdi programok További velencei-tavi programokért kérjük, látogassa meg a programajánló oldalunkat!
A Nem én kiáltok verseit író József Attila még nem ismerte ezeket a sorokat (csak tanulmányainak készülése idején ismerte meg őket), ezek a gondolatok és érzések azonban – éppen azért, mert egyetemes emberi törekvéseknek a kifejezései egy olyan korban, mely a korábbiaknál tisztábban és közelebbről mutatja ezek megvalósításának lehetőségét – kb. innentől kezdve tisztán, kimutathatóan ott élnek az ő életművében, költészetének főáramában is. (Amint Németh Andor mondta róla gyászbeszédében: "… a világhoz való. viszonya kezdettől ugyanaz. Az emberekben és a világban való feloldódás áhítozása… s annak a hite, hogy… majd az embertelen csupacsősz világ olyanná lesz, amilyenül ennek a csupaszív-költőnek jóvátehetetlenül adósa maradt. József attila nem én kiáltok elemzés. ") Amint József Attila fokonként túllép azon a – részint költőelődöktől tanult, részint kamaszosan ámuló – szemléleten, mely a világra, az életre mint kiismerhetetlen, szent misztériumra tekint, lírájában valóban ez a költészet egészének legkezdeteitől meglevő központi törekvés szólal meg: eggyé lenni a világgal; ha pedig ez nem valósítható meg a benne való feloldódás útján, akkor szembeszállni a világ emberellenes erőivel s legyőzni azokat.
A Szépség koldusá nak megjelenése idején József Attila anyagilag jórészt már függetlenítette magát (tanítványokat vállalt, fizikai munkát végzett) s magánúton befejezte tanulmányait. Utána a szegedi egyetem bölcsészkarára 336 iratkozott be magyar–francia szakos tanárjelöltnek. Innen azonban biztató indulás után kedveszegetten távozott: Horger Antal nyelvész professzora tanúk előtt kijelentette, hogy Tiszta szívvel című versének lázongó hangja miatt minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy valahol tanár lehessen belőle. Már előbb A lázadó Krisztus című verse miatt istenkáromlás címén is pörbe fogták. 1924 elején megjelent második kötete, a Nem én kiáltok. 1925-ben sógora támogatásával kiment Bécsbe, ahol rendkívüli nehézségek között tartotta el magát, azért, hogy az egyetemen tanulhasson. József Attila Nem Én Kiáltok | József Attila: Nem Én Kiáltok :: Galambposta. Lesznai Anna révén – aki egy véletlen folytán fölfigyelt rá –, jutott csak átmenetileg jobb körülmények közé. Megismerkedett a Bécsben élő magyar emigránsokkal: Kassák Lajossal, Lukács Györggyel, Déry Tiborral, Balázs Bélával, későbbi legjobb barátjával: Németh Andorral és Hatvany Lajossal; az ő közvetett támogatása révén, nem sokkal hazatérte után, 1926-ban Párizsba, a Sorbonne-ra sikerült kijutnia.
Feszültséget teremt az is, hogy a "nem én kiáltok" gondolatával induló vers voltaképpen végig felkiáltó-felszólító jellegű. expresszionizmus: avantgárd stílusirányzat; az intenzív belső tartalmak kifejezését tekinti elsődlegesnek; az elnevezést Hervé használta először (1901) az impresszionizmussal szembefordulás tudatos vállalóira, a belső lelki tartalmak korlátoktól mentes kiáramlását jelölte meg egyedüli teremtőművészetként; legjelentősebb képviselői a képzőművészetben: Van Gogh, Munch, az irodalomban: Brecht, G. József Attila - A Nem én kiáltok (1925). Trakl, G. Benn, Kassák Lajos szürrealizmus: "valóság fölöttiség" (fr. ) szóból; a 20-as években Franciaországból elterjedt avantgárd művészeti és irodalmi irányzat; az álom, a látomás, képgazdagság, meglepő szóösszetételek alkalmazása, a szabad képzettársítás jellemzi, a tudat alatti én világát tárja fel; különösen a filmművészet aknázta ki lehetőségeit. Jelentős alkotói az irodalomban: Apollinaire, Breton, Eluard, Aragon; Kassák és József Attila¸ a festészetben: Salvador Dali, Miró, Klee stb.
De a különállás tudata és érzése is mind erősebben jelentkezik. Vállalja a küzdelmet ez ellen a világ ellen, s ezáltal személyiségének arculata is mind több vonással rajzolódik elő. Hetyke hányavetiség és ősi, népmesei-eposzi halálraszántság harcvágya kiált 338 az És keressük az igazságot (1924) szavaiban: "Lábunk elkophat hónaljig, | sej-haj, fütyülve baktatunk, | igazságot keresünk, de | nem találunk még seholse. " A képek egy része a ritmus regölések, kalevalai igézések ősi szavát újítja meg; az emberibb világért mindennel szembeszálló magányos forradalmárok képe, akiknek "szájára a jövő hágott", viszont már félreismerhetetlenül modern, s a levert proletárforradalom idejéhez kapcsolódik. A Bosszúság (1924) Kassák-felszabadította versformájában is ez a lázongás kap hangot – s még határozottabb formát nyer A legutolsó harcos (1923) sorainak lendületében. "Az ucca és a föld fia vagyok" vallomása és a kaszárnyával, börtönnel való szembenállás tudatossága már a forradalmiság – bár még mindig kissé elvont, Ady-hatás nyomait őrző forradalmiság – határozottabb jelei, az eposzi hősök erejéről valló öntudat pedig az ember büszke erejét hirdeti: Börtön, kaszárnya, templom nem elég, hogy a hegyekről ledobja szavam és minden ige fölöttem lebeg és minden más szándék szándéktalan.