Péntek délután a hagyományokhoz híven a Kölcsey Ferenc Főgimnázium előcsarnokában vette kezdetét a Véndiáktalálkozó, koszorút helyeztek el az előtérben található In Memoriam táblánál a jelen levők. A Véndiákszövetség nevében Bálint Zsuzsa tanárnő köszöntötte a megjelenteket, megemlékezve a legutóbbi találkozó óta eltávozott szatmári véndiákokról, a szervező VDSZ titkáráról, Kruzlics Jánosról, illetve oktatókról Katona Sándorról és Fejér Kálmánról. Pataki Enikő, a főgimnázium igazgatónője rávilágított, az a nemzet tud tovább élni és megmaradni, amely képes iskolát teremteni és fenntartani. Ezen folyamatban kiemelkedő szerepe van a Véndiáktalálkozónak. Különleges színfoltja a szatmári magyar közösségnek, mert képes megújulni, és továbbadni, megőrizni értékeket. Dr jakab zsuzsanna center. Magyar Lóránd parlamenti képviselő meglátása szerint a Véndiáktalálkozó mindig az öröm, a találkozás ünnepe, de megemlékezünk azokról is, akik nem lehetnek már jelen a nagy találkozáson, legyen az tanár vagy egykori diáktársunk. Ezt követően az esemény a Szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmóniában folytatódott, ahol Muhi Sándor a Véndiákszövetség alapító tagja mondott köszöntő beszédet, megemlékezve arra, hogyan kapta a Véndiákszövetség a Kölcsey Ferenc elnevezést, de a Véndiáktalálkozók fontosságáról is beszélt.
Alkotói szerep Megye Kerület Ország
A második felvonás drámai részeit különösen szerettem. – Színpadi pályája mellett korán elkezdett tanítani is. Ösztönösen indult ebbe az irányba? – Mindig éreztem érdeklődést a pedagógia iránt, de akkor vált számomra egyértelművé, hogy tanítani szeretnék, amikor a Művészeti Szakközépiskolában helyettesítettem. Beiratkoztam a Magyar Táncművészeti Főiskola Pedagógusképzőjébe. Ezzel párhuzamosan osztályt is kaptam a Művészetiben. A pedagógia szeretete sosem múlt el, máig tanítok. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium előcsarnokában vette kezdetét a Véndiáktalálkozó. Szombaton fiatalos programkavalkáddal vár a rendezvény - www.szatmar.ro. – Emellett balettmester is. Milyen feladatokkal jár ez a munkakör? – Az iskolai oktatás mellett, táncosi pályám vége felé Herczog István igazgatása alatt dolgoztam balettmesterként és koreográfus asszisztensként is az együttesnél. Szakmai nyugdíjazásom után sokáig csak a tanítással foglalkoztam, 2019-ben A Pécsi Balett vezetősége hívott ismét a társulathoz. A balettmester felelős azért, hogy a táncosok technikai tudása, kondíciója megfelelő legyen a színpadi munkához, emellett próbavezetőként az előadások előtti ismétléseket is vezetem.
Az ünnepi műsor végén dr. Duffek Mihály Robert Schumann: Bécsi karneválja hangzott el, majd a jelenlévők megkoszorúzták dr. Fátyol Rudolf emléktábláját. Az ünnepi megnyitó után is változatos programok voltak, melyek iránt minden korosztály érdeklődést mutatott. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium ebédlőjében érdekes beszélgetés folyt a néptáncról, a néptánccsoportok múltjáról és jövőjéről. Bálint Zsuzsa és Fisár Erika tanárok múltidéző beszélgetést vezettek, régi fotók és videofilmek segítettek a ráhangolódásban. Elhangzott, hogy a szatmári néptáncmozgalmat a néhai Fejér Kálmán és társai indították újra. Műlapok keresése – Köztérkép. A jelen levő Görbe Éva, Csipő Irma és Juhász Paula tanárnők meséltek arról, hogyan lettek vezetői a néptánccsoportoknak, de arról is, hogy napjainkban milyen nehézségei vannak a néptáncoktatásnak, illetve arról is, szó esett, hogy ha a tanügyminisztérium jóváhagyja, akkor rövidesen választható tantárgyként lehet majd a néptáncot oktatni. A kellemes beszélgetést követően a Szatmár megyei Szamoshát Néptáncegyüttes fellépése alapozta meg a táncházat, ahol a marosvásárhelyi Üver zenekar húzta a talpalávalót.
A Bátonyterenyei VSE másfél évtizede útjára indította országos Vidróczki teljesítménytúráját, amelyet a régi rendezői csapat segítsége mellett, idén már egy új, dr. Kalinics Zsaklin teljesítménytúrázó által főként pásztóiakból összeverbuvált, agilis csoport bonyolított le. A túra rajt és célhelye Szorospatakon volt, ahol az előnevezettek – több mint másfél százan – négy távon barangolhatták be a szintidőkhöz kötött és ellenőrző pontokkal tarkított "betyáros" mátrai útvonalakat. A túra végén kiderült, hogy a négy különböző hosszúságú és szintkülönbségű táv mindegyikén nógrádi részvevők szerezték meg a leggyorsabb túrateljesítő címet. Íme a legjobbak: Táv 62 kilométer, szintidő 15 óra: Kurunczi Nándor (Szarvasgede) teljesített idő 9 óra 25 perc. Táv 46 kilométer, szintidő 12 óra: Balya Marcell (Tar) teljesített idő 6:05 óra. Táv 31 kilométer, szintidő 10 óra: dr. A nemzetiségi önkormányzatok is megalakultak. Dobrovoczky Ágota (Pásztó) teljesített idő 4:15 óra. Táv 18 kilométer, szintidő 8 óra: Bohács Szabolcs (Bárna) teljesített idő 3:08 óra.
Valamennyi írónk közül Petőfi életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848–49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Élete legalább annyira kultusz tárgya lett, mint a költészete. Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. (keresztelés) – Fehéregyháza, 1849. július 31. ) Petőfi és kortársai Az Összes költemények 1847-es kiadásához írt előszavában maga Petőfi állapítja meg: "Irodalmunkban a kritika s a közönség véleménye egymástól annyira különböző tán még egy írórul sem volt, mint rólam. Petőfi sándor szerelmi költészete. A közönség nagy része határozottan mellettem, a kritikusok nagy része határozottan ellenem van. " A kettő között nyilvánvaló az összefüggés: Petőfi példátlan – az irodalmi berkeken messze túl terjedő – népszerűsége szükségképpen hívta ki a versenytársak féltékenységét és irigységét. Az 1847-es összkiadás háromezres példányszáma verseskötet esetében elképzelhetetlenül magas szám volt akkoriban.
Élete legalább annyira kultusz tárgya lett, mint a költészete; nemcsak az Egy gondolat bánt engemet…, de a Szeptember végén is utólag a költő látnoki képességeit látszott igazolni. A század ötvenes-hatvanas éveitől Petőfi jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Petőfi sándor hitvesi költészete. Irodalmunkat is ellepte a Petőfi-epigonok serege. A leghangosabb köztük Lisznyai Kálmán volt (1823–1863), aki 1851-ben rendkívüli sikert arat Palóc dalok című könyvével, amely rövid idő alatt 6000 példányban kél el. Az országban politikai diktatúrát bevezető Bach-kormányzat még titokban támogatta is a népies vállalkozásokat, hogy ezzel is elősegítse a felszabadult jobbágyok szembefordulását a köznemességgel, azaz közvetett nyomást gyakoroljon a nemzeti ellenállás vezető erejére. A helyzet fonákságára mi sem jellemzőbb, mint hogy a petőfieskedők túlzásaival szembefordulókat vádolják meg hazafiatlansággal. Ez sem tartja vissza a hadakozástól a kor olyan kiválóságait, mint Gyulai Pál (akit Tóth Kálmán még párbajra is kihív és bokáján megsebesít) vagy Erdélyi János (aki Sárospatakon él meglehetős elszigeteltségben, s nem engedik visszatérni Pestre).
Petőfi elbeszélő költészete Petőfi elbeszélő költeményeiben is mindenekelőtt lírikus. Annyira szubjektiv volt, annyira tele tulajdon zajongó érzelmeivel, hogy nem válhatott tárgyilagos epikussá. Ha elbeszélő költeményeinek személyei beszélnek, mindig a Petőfi szívéből tódulnak a szavak az ő ajkukra. A kutya és farkasokról szóló tanító mesét átalakítja és saját büszke, dacos szabadságszeretetét érzékíti meg benne. Petőfi Sándor költészete - áttekintés - Irodalom érettségi tétel. Hunyadi László című balladájában a költő belevegyűl a XV. századbeliek csoportjába s izgatni kezd, mintha forradalmi népgyülésen volna jelen a Muzeumkertben. A Bolond Istók ban szintén önmagát, belső lelki világát, melegítő és világító humorát, házi életének költészetét jellemzi. Az Apostol című nagyobb elbeszélő költeménye is egészen szubjektiv; keserű hangulat és keserű, lázító irányzat kifejezője. Alig van meg benne a tárgyilagos igazság látszata is. Leghíresebb elbeszélő költeménye a János vitéz. Petőfi huszonegy éves korában, hatvani-utcai lakásán, szűk, sötét udvari szobában, két hét alatt írta.
(1823. jan. 1. -1849. július 31. )
"Taljánországban örökös tél vagyon", "Franciaország és India határos" stb. ) is kifogásolja, mert hogy a nép vakon hisz a nyomtatott betűben, következésképp a hamis ismeretek a butaságát fogják növelni. Petőfi ellen A helység kalapácsa (1844) után kezdődtek el a támadások. E művében tulajdonképpen eltért a népiesség normáitól – Nádaskay Lajos, a Honderű munkatársa mindenekelőtt ezt vetette Petőfi szemére. Petőfi Sándor élete és költészete. De a pozsonyi Hirnök cikkírója, Poór Jenő még a szentimentális almanachlíra alapján ítélkezett, s számára A helység kalapácsa Petőfi népiességének alantas voltát bizonyítja. (A műfaji tájékozottságát fitogtató, sznob szerző szemlátomást nincs tisztában a komikus eposz műfajával. ) Császár Ferenc pedig, aki maga is a szalonlírát művelte, úgy találta: Petőfi 1844 előtti korszaka ígéretes nyitány volt, amire rácáfol az 1844 óta tartó pályaszakasz. Korántsem meglepő, hogy a bírálók parlagian közönségesnek – vagy ahogy ők nevezték: "aljas"-nak – ítélték A helység kalapácsát. Erdélyi János, aki 1842 novemberében, a Kisfaludy Társaságban tartott székfoglalójában nálunk elsőként vetett számot a népköltészet jelentőségével, s akinek javaslatára indult meg a népdalgyűjtő munka, már igen korán, 1844. január 11-én publikált cikkében fölfigyelt Petőfi tehetségére.