TOTALTEX ÁRNYÉKOLÓ HÁLÓ 95%-OS 2X10M ZÖLD - Kerítés, kapu, Oldal tetejére Szeretné elrejteni kertjét, teraszát, hogy nyugalmasan élvezhesse megérdemelt magánéletét? Ez a szőtt háló tökéletes megoldást kínál Önnek: megakadályozza a szomszédokat, hogy részesei legyenek annak, amit Ön a szabadidejében csinál. 95%-os takarást biztosító szőtt árnyékoló... Bővebben Csomagtartalom: 20 m 2 Egységár: 624, 50 Ft / m 2 Cikkszám: 302752 Márka: Nortene Ár 12. 490 Ft Mennyiség 1 darab Amennyiben ebből a termékből egy db-ot rendel, a szállítási költség: 1. 390 Ft Termékleírás Csomagolási és súly információk Vélemények Kiszállítás Készletinformáció Dokumentumok Jótállás, szavatosság Szeretné elrejteni kertjét, teraszát, hogy nyugalmasan élvezhesse megérdemelt magánéletét? Ez a szőtt háló tökéletes megoldást kínál Önnek: megakadályozza a szomszédokat, hogy részesei legyenek annak, amit Ön a szabadidejében csinál. 95%-os takarást biztosító szőtt árnyékoló háló, melyet a kerítésre vagy erkélykorlátra rögzítve korlátozhatjuk a belátást, megőrizve a magánszféránk nyugalmát.
BEÉP. 70X60X120/4MM Jkh 3 199 Ft-tól THERMOMASTER UL 120mm lábazati indító profilok 2, 5m (szál) 3 004 Ft-tól Ultracolor Plus fugázóhabarcs, gesztenye, 2 kg 2 991 Ft-tól Ultracolor Plus fugázóhabarcs, homok, 2 kg Keracolor GG fugázóhabarcs, siennai föld, 5 kg 3 292 Ft-tól LÉPCSŐPROFIL ALUMÍNIUM 41X23 1M RÉZELOXLÁLT CSAVAROZHATÓ DINOCOOP 3 299 Ft-tól Kérdezz-felelek (0)
Kérjük, kattintson az alábbi gombra, majd adja meg a vásárláshoz szükséges adatokat! Egy perc az egész! Miért érdemes regisztrálni nálunk? Rendelésnél a szállítási- és számlázási adatokat kitöltjük Ön helyett Aktuális rendelésének állapotát nyomon követheti Korábbi rendeléseit is áttekintheti Kedvenc, gyakran vásárolt termékeit elmentheti és könnyen megkeresheti Csatlakozhat Törzsvásárlói programunkhoz, és élvezheti annak előnyeit Applikáció Töltse le mobil applikációnkat, vásároljon könnyen és gyorsan bárhonnan. Kérdése van? Ügyfélszolgálatunk készséggel áll rendelkezésére! Áruházi átvétel Az Ön által kiválasztott áruházunkban személyesen átveheti megrendelését. E-számla Töltse le elektronikus számláját gyorsan és egyszerűen. Törzsvásárló Használja ki Ön is a Praktiker Plusz Törzsvásárlói Programunk előnyeit! Fogyasztóbarát Fogyasztói jogról közérthetően. Rajzos tájékoztató az Ön jogairól! © Praktiker Áruházak 1998-2022.
Szobrász. Vasöntő volt, majd a bécsi akadémián tanult. 1871-ben Pesten telepedett le, s a kiegyezés utáni korszak legkeresettebb szobrásza lett. 1873-ban az Eötvös József-szoborpályázaton az ő tervét fogadták el kivitelre. Izsó Miklós halála után befejezte a szegedi Dugonics- és a budapesti Petőfi-szobrot. A budapesti Deák- és az aradi Szabadság-szobor elkészítésére a megbízást pályázat útján nyerte el, mely utóbbit Zala György fejezte be. A hátsóudvar elfeledett különlegessége: Dugonics András szobra Szegeden | Sulinet Hírmagazin. Arcképszobrokat (Barabás, Kossuth, Pulszky Izsó stb. ), valamint aktokat (Vénusz és Ámor, a Gellért-fürdő előcsarnokában) is készített akadémikus stílusban. A Mintarajziskola szobrászati tanszékének tanára volt.
Ezek kidolgozásában a széles körben csak ekkoriban elterjedő redukálógép alkalmazása is segített. A magyar művészek közül elsőkként Szárnovszky Ferenc és a pályakezdő Beck Ö. Fülöp alkotott az új szemlélet alapján a 19. század utolsó évtizedében. A legfrissebb tendenciák Magyarországra később – francia, német és részben osztrák közvetítéssel – jutottak el. Hazánkban az I. Huszár Adolf szobrász (1843-1885) életrajza Huszár Adolf szobrász (1843-1885) élete életrajz. világháború előtt különböző eredetű stílusok éltek egymás mellett (Schwartz István, Szirmay Antal, Telcs Ede, Berán Lajos, Juhász Gyula, Murányi Gyula, Moiret Ödön). Külön érdemes kiemelni a kor művészei közül Fémes Beck Vilmost, Beck Ö. Fülöpöt és Reményi Józsefet, akikhez az időszak legprogresszívebb törekvései kapcsolhatók. Az 1930–1940-es évek éremművészete újabb felvirágzást jelentett a többnyire Rómát megjárt fiatal nemzedék – például Csúcs Ferenc, Boldogfai Farkas Sándor, Ispánki József, Madarassy Walter – révén, akik általánosságban Beck Ö. Fülöpöt tekintették mesterüknek. Az 1945 utáni gyűjteményi egység jelenleg 1257 alkotást foglal magába.
Zala György szobrászművész, a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű számos szobrának alkotója 80 éve, 1937. július 31-én hunyt el Budapesten. "A nemzeti kulturális sajátosságainkat mellőző politikai rendszerek sajnos nem becsülték a szobrászművész hosszú és gazdag életpályájának gyümölcseit – írja Borbás György a Zala György – a millennium szobrásza című kötetben. – Évtizedeken keresztül hallgatás övezte az aradi mártíremlékművet, nem lehetett szólni Andrássy Gyula – lebontott – lovas szobráról vagy Deák Ferenc és Erzsébet királyné emlékművéről. Legimpozánsabb alkotása, a Hősök terén megvalósult Millenniumi emlékmű is sokszor volt a méltatlan, lebecsülő kritika céltáblája. Pedig a művész egyszerre volt kiváló hazafi és európai jelentőségű szobrász. Huszár Adolf (1843-1885): A nevető kisfiú - antik bronz szobor, csiszolt vörös kő talapzattal - Szobor | Galéria Savaria online piactér - Régiségek, műalkotások, lakberendezési tárgyak és gyűjteményes darabok. Újrafelfedezését szülőföldje kezdeményezte, 1986-ban a lendvai várban megnyitották emlékszobáját. " Zala György, aki hetvenkilenc éves korában meghalt, egyike volt a ferencjózsefi korszak legjellegzetesebb és legünnepeltebb képzőművészeinek.
A királyszobrok és a domborművek egy része a II. világháborúban elpusztult, illetve a történelmi változások következtében kicserélték őket, de az emlékmű keltette benyomás nem sérült, ma is a budapesti városkép meghatározó alkotása. Az általa készített emlékművek sorát gazdagítja a nagykőrösi Hősi emlékmű (1925), illetve a pesti Eskü (ma: Március 15. ) téren 1932-ben felavatott Erzsébet királyné-szobor, amelyet az 1950-es évek elején a fölötte lévő kis kupolás épülettel együtt lebontottak, majd 1986-ban – a kupolás épület elhagyásával – az Erzsébet híd budai hídfőjénél újra felállítottak. Utolsó nagy budapesti megbízása az 1934-ben Orbán Antallal közösen elkészített Tisza István-emlékmű volt. 1945-ben az emlékmű főalakját, Tisza István szobrát ledöntötték, a kompozíció megmaradt darabjait három külön szoborként állították fel Budapesten, illetve Esztergomban. Kitűnő portrékat is készített, megmintázta – többek között – Erzsébet királynét, Ferenc Józsefet, Jókai Mórt, Deák Ferencet, Andrássy Gyulát, Blaha Lujzát és Benczúr Gyulát.
Minden szobor állítása olyan jövőbeli beruházás, amiről a kor soha nem tudja, hogy sárkányfogat vet-e vagy olyat, amiből jó terem! Dugonics szobra mindent elmond arról, ami a 19. század lelkesült magyarságának öntudatra ébredését tükrözi. Három évvel vagyunk az árvíz előtt, amikor a város közössége nagy és híres fiának, a költőnek, a piarista pap-tanárnak, az akkori történeti tudatban a város első igazán jelentős személyiségének szobrot emel. Nem volt Szeged egyedül ezzel a törekvéssel: hasonló módon emeltek ekkoriban emléket Szepesy Ignác püspöknek Pécsett, vagy Csokonai Mihálynak Debrecenben. Az ekkoriban fejlődésnek induló nagyvárosok, nemzeti identitásukat igyekeztek kifejezni egy-egy szobor felállításával, aminek egyértelműen a Habsburg ellenesség állt a hátterében. A szobor talapzatának felirata: "Dugonics András – emelte Szeged város közönsége 1876. " Ez tökéletesen példázza, hogy az ország első szobrai mind-mind közakaratból és közadakozásból készültek el, sőt maga a köztéri szobrászat is csak ekkoriban kezdett bontakozni.
világháború előtti és utáni időszak között a legfontosabb kapocs Ferenczy Béni művészete, akinek 1930 és 1956 közötti klasszicizáló korszaka a mai napig a hagyományos magyar éremművészet egyik csúcsa. Az ő korai, húszas évekbeli "kubizáló" periódusa nyújtott mintát a hatvanas években lassan kibontakozó modern törekvések számára (Vígh Tamás, Czinder Antal). A másik kiindulópontot Borsos Miklós jelentette. Bár sok követője volt az általa alkalmazott vésett technikának, igazán nagy hatással a mintázó anyagba benyomkodott tárgyak lenyomatából (mintegy anyagkollázsként) készített érmei voltak (Ligeti Erika). A neoavantgárd jelentkezése is nyomot hagyott a hazai szcénában, elsősorban az újgeometrikus törekvések révén (Csiky Tibor, Lugossy Mária), de kissé megkésve még a konceptualizmus is megjelent (ifj. Szlávics László). Ezek a leginkább éremművészeti objekteknek nevezhető alkotások jelentősen kitágították a műfaj fogalmát. A kortárs éremművészet tendenciáit lehetetlen összefoglalóan jellemezni, technikai szempontból azonban talán a legfontosabb a nyolcvanas évek elején újra felfedezett úgynevezett viaszveszejtéses öntési eljárás, amely napjainkban is meghatározó a művek létrejöttében.