De ami a társaságnak legtöbb hírnevet hozott, az az időtlen dizájn volt, mely soha nem hódolt be a trendeknek. Az olyan kialakítás, amely az óra tulajdonosának évtizedek múltán is azt tudta mondani, hogy helyesen döntött. Longines conquest női replacement. Ez a fő oka annak, miért éppen a Longines az egyik leggyakoribb választás az egész életre szóló órák körében. Hasonló órák ettől a márkától Más márkák hasonló órái Rado Florence Classic R48912703 | 38mm Quartz acél tok acél csat 478. 000 Ft. Az üzletben raktáron van kedvencekbe részletek Rado Florence Classic R48913703 | 30mm Quartz acél tok acél csat részletek
század első harmadáig töretlenül fejlődött, és 1911-re 1100 ember foglalkoztatott, és a világ minden táján adott el órákat. Longines védjegyévé vált szárnyas homokóra logót 1880. július 19-én jegyezte be a Swiss Federal Office of intellectual Property.
A vallásszabadság az emberi jogokért folytatott sok évszázados küzdelem egyik legfontosabb csataterének számít. Az 1568-as tordai országgyűlés ebben a hosszú és véres történetben fontos, de nem kellőképpen ismert fejezetet jelent. Európa nyugati részeit messze megelőzve, elsőnek Erdélyben mondták ki négy vallás szabadságát és egyenjogúságát. Éppen vízkeresztkor. A köz épkori Európa nem ismerte a vallási türelmet. A római katolikus egyház a tanaitól való minden eltérést eretnekségnek bélyegzett, és mint Isten elleni bűnt, máglyahalállal sújtotta. Nem hozott megértést vagy türelmet az övétől eltérő vallási felfogások iránt a reformáció sem. Általános nézet volt, hogy a lelkiismereti szabadság, más hiten lévők megtűrésének a gondolata a sátán találmánya, hogy az emberekben kételyt ébresszen és meggyöngítse a hitet. Politikai kényszerűségből azért 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét, amely a katolikus mellett elismerte az evangélikus vallást is. A vallásszabadság erdélyi törvénybe iktatását ünnepelték Tordán | hirado.hu. Először mondták ki, hogy a nyugati kereszténységen belül nem csak egy vallás lehetséges.
A Német-római Birodalomban 1555-ben megkötött augsburgi vallásbéke kimondta ugyan az evangélikus vallás egyenjogúságát a katolikussal, de a szabad vallásválasztást és -gyakorlást nem engedte meg. Az akié a föld, azé a vallás elv alapján az alattvalóknak követniük kellett a fejedelmek vallását. Magyarországon az 1526-os mohácsi vészt követően gyorsan elterjedt a protestantizmus. Az 1542-től önálló Erdélyi Fejedelemségben az 1550-es évekre a lakosság nagy része a lutheri reformációhoz csatlakozott János Zsigmond fejedelemmel együtt, katolikusnak csak a Székelyföld egy része, Csíkszék és néhány főúri család maradt meg. Az 1557. évi országgyűlés törvényben bevett vallássá nyilvánította az evangélikus vallást, és a katolikussal azonos jogokat biztosított számára. Amikor a vallásháborúkban égő Európában Erdély a béke szigete lett » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Amikor a magyar lakosság és a fejedelem a reformáció kálvini irányzatához csatlakozott (a szászok megmaradtak lutheránusnak), az 1564. évi tordai országgyűlés bevett vallássá nyilvánította a kálvinizmust is. Az erdélyi reformáció harmadik ága akkor alakult ki, amikor a reformátusok egy része az unitáriusnak nevezett antitrinitárius (Szentháromság-ellenes) tanokhoz pártolt, így tett udvari papja, Dávid Ferenc hatására János Zsigmond fejedelem is.
Az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az "egy az Isten" felirat. Az unitáriusok száma Erdélyben 65 ezerre, Magyarországon hétezerre tehető. (MTI) Lázár János vallásszabadság türelem
Ezek után tartották 1568. január 6–13. között az újabb tordai országgyűlést, amely egyenjogúsította az unitárius vallást is, így alakult ki a négy bevett vallás. Az országgyűlés addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, pontosabban a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. 1568 tordai vallásbéke n. A rendek által elfogadott határozat kimondta: "Midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ű lelke azon meg nem nyugodván; de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki... az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől,... mert a hit Istennek ajándéka. " Erdély e téren messze megelőzte Európa fejlettebb, nyugati részét, a vallási toleranciában példát mutatott a világnak. Államvallás nem volt, az uralkodói hatalom fölötte állt az egyházinak, de nem volt joga a vallások között bármilyen szempontból különbséget tenni.
Ebbe a sorba illeszthető az 1568 január 6. és 13. közötti diéta, amelynek előzményeként meg kell említeni, hogy az 1557-es tordai országgyűlésen az Erdélyi Fejedelemség területén a protestantizmust hivatalosan is bevett vallássá nyilvánították. 1568 tordai vallásbéke w. Mindeközben Európa nyugati tájain az úgynevezett cuius regio, eius religio (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a frissen szárba szökő protestantizmus és a katolikus vallás hívei még javában aprították egymást. Ráadásul az inkvizíció is aktívan ténykedett. Erdélyben azonban más volt a helyzet. A két világbirodalom ütközési zónájába került, de éppen ezért viszonylagos függetlenséggel is rendelkező Erdélyi Fejedelemség a 16. század közepére a Székelyföld bizonyos területeit leszámítva protestánssá vált. János Zsigmond erdélyi fejedelem A diétai küldöttek azonban mégsem úgy döntöttek a János Zsigmond nevéhez köthető 1568-as országgyűlésen, hogy az egész fejedelemség területét protestánssá nyilvánítják és üldözni kezdik a katolicizmus híveit, hanem a vallás kérdését bibliai alapokra helyezték és a felekezetek számára törvényben rögzítették a szabad vallásgyakorlat jogát.