Megnyílt az új épülete a Néprajzi Múzeumnak Jelentős pillanat a mai, mert nagy nemzeti gyűjtemény számára új múzeumépület legutóbb a Szépművészeti Múzeummal jött létre Magyarországon - mondta el a Néprajzi Múzeum új otthonának hétfői sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László emlékeztetett arra, hogy Ferencz Marcel, az épület tervezője világsztár tervezők munkáit utasította maga mögé a házra kiírt, anonim, nemzetközi tervpályázaton. Több szempontból zseniális a Néprajzi Múzeum új épülete A Néprajzi Múzeum épülete sok szempontból zseniális: a Liget történelmi kapu funkcióját állítja vissza a Városligeti fasor torkolatánál a két, egymásba futó, zöld domboldallal, ráadásul az épület tömegének nagy része a föld alatt rejtőzik - jegyezte meg. A ház mellett mintegy 10 ezer négyzetméteren megújult a park, a Dózsa György út mentén pedig új promenád létesült. A Városliget tehát nem vesztette el park jellegét, zöldfelületen nem zajlott építkezés, és ez igaz lesz a projekt folytatására is - szögezte le Baán László.
Az új Néprajzi Múzeum a Városligeti fasor parkhoz csatlakozó végében létesült. Ez a terület az Andrássy út megépítése előtt hagyományosan a Liget kapujaként szolgált, ám az 1950-es évek elején, a Felvonulási tér kialakításával a helyszín előbb a kommunista időszak demonstrációinak színtere lett, majd – egészen a múzeum építési munkálatainak 2017-es megkezdéséig – egy több mint másfél ezer autót befogadó, részben lebetonozott, részben kockakővel burkolt felszíni parkolóként működött. Fotó: Kallus György / VG Ez immáron a múlté, a parkoló helyén megépült a Néprajzi Múzeum, körülötte pedig újonnan kialakított zöldfelületek és egy hangulatos sétány, a Városligeti Promenád várja a látogatókat, így az autók által megszállt óriási területet visszakapta a Városliget. Az autóval ideérkező ligetlátogatókat pedig a 2020-ban átadott Múzeum Mélygarázs fogadja. A május 23-án nyíló múzeum különleges tartalmakkal várja a látogatókat, és egy rangos nemzetközi konferenciával nyitja meg új főépületét. A What's Up EthnoConference, az európai néprajzi múzeumok konferenciája 2022. május 25–27.
A bizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan kiválasztott pályamű tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv. A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte. A liget projekt A Liget Budapest Projekt célja, hogy az új Liget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon.
A födémre 60 centiméter vastag földréteget hordtak fel, melyet befüvesítettek, és bokrok is színesítik a látványt. Bizonyos helyekre – például a liftaknák fölé, ahol a födém egyenes – ennél jóval több földet kellett felhordani, így a talaj mélysége itt már fák ültetését is lehetővé tette. Az épület tetején még a fák is nagyra tudnak nőni (Fotó: Bodó Péter/) A parkosított területet minden oldalról lépcsők fogják körül és vezetnek fel az épület felső éleire, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra. A lépcsőfokok a vízelvezetés érdekében valójában bordázott rácsok – rajtuk keresztül lelátni a földig –, és hogy kényelmesebb legyen a közlekedés, 15 fokos szögben emelkednek, összhangban a közrefogott parkkal. Az épületet körülfogó rácsos lépcső (Fotó: Bodó Péter/) Az épületet üvegfalú, ez azonban csak közelről látszik – távolról nézve az a szürke fémháló rács dominál, amelyen a funkcióra utalva 20 magyar és 20 külföldi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazása jelenik meg. Egészen közel kell menni ugyanakkor ahhoz is, hogy megfigyelhessük ezeknek az alakzatoknak az alkotóelemeit: néhány centiméteres fémkockák emelkednek ki – összesen közel félmillió – a rács felületéből, a képek analógiájára tulajdonképpen pixeleknek nevezhetők.
Az épület közepe a felszín alá bukik (Fotó: Bodó Péter/) Nem is a magassága, hanem a hossza az igazán tekintélyt parancsoló: 300 méteres – ahogyan Ferencz Marcel vezető tervező a bejáráson elmondta, kevés ilyen épület található az országban. Erre azonban szükség is van, hiszen a Múzeum hatalmas gyűjteményének és a modern muzeológiai elvárások szerint berendezett kiállítótereknek igen nagy helyre van szükségük. Ez végre adott lesz: az új épület 33 000 négyzetméter alapterületű, két szint a föld alatt, a földszinttel együtt pedig három szint a felszínen húzódik. A szintek egyenként négy méter magasak. Az állandó kiállítások 4500 négyzetméterrel, az időszakiak pedig 2500 négyzetméterrel gazdálkodhatnak majd, ezenkívül helyet kapott az épületben gyerekmúzeum, könyvtár és konferenciaterem is. Ferencz Marcel vezető tervező a tetőn nyíló bejáratnál (Fotó: Bodó Péter/) Ráadásul azok is élvezhetik majd az épület adta lehetőségeket, akik be sem lépnek: az épület tetején ugyanis pihenőparkot alakítottak ki, amely középről mindkét irányba enyhén emelkedik, az említett 22 méteres magasságig.