Mit csinál egy állatgondozó? Mi jelenti a legnagyobb kihívást és mi okoz örömet a munkájában? Igaz-e, hogy az elefántoknak kitűnő a memóriája? Vadász Gáborral, a Nyíregyházi Állatpark gondozójával beszélgettünk arról, miért az övé az ország egyik legmenőbb munkája. Vadász Gábor állatgondozó Melyik 5 szóval tudnád jellemezni a munkád? Hivatás, szerelem, odaadás, tisztelet, csodálat. Mivel foglalkozol pontosan? A Nyíregyházi Állatpark ázsiai vastagbőrű állataiért felelős körletvezető állatgondozó vagyok. Éppúgy a feladataim közé tartozik az állatok gondozása, állattréningek tartása, a takarmány bekészítése vagy a takarítás, mint a gondozók koordinálása, instruálása. Ma délelőtt füvet nyírtam, de az is előfordul, hogy külföldi szakmai konferencián kell részt vennem. A legjobban persze azt szeretem, amikor az állatokkal tudok foglalkozni. Ebédidő az ázsiai elefántoknál Mióta dolgozol Nyíregyházán mint állatgondozó? 2005. november 2. óta dolgozom a Nyíregyházi Állatparkban, ez az első munkahelyem.
Nagyon megható volt, hogy ennyi év után is emlékezett rám. Mi a legnagyobb nehézség, ami felmerül a munkád során? Rengeteg boldog pillanat van egy állatgondozó életében, de nagyon sok lemondással is jár ez a munka. Egy állat elvesztését például rendkívül nehéz feldolgozni. 2007. szeptember 6-án született egy kiselefánt az állatparkban, aki néhány hónap alatt megárvult. Hiába próbáltunk mindent megtenni, sajnos az anyaelefánt elpusztult. A kicsi viszont nem mozdult a beteg anyja mellől, végül egy csapattal tudtuk kihozni a kifutóra, és attól a naptól kezdve egy fél évig minden nap vele voltunk. Mi, gondozók szinte a pótpapái lettünk, óránként cumiztattuk, felváltva aludtunk az elefántházban, megpróbáltuk helyettesíteni a csordáját. Ez addig tartott, amíg végül sikerült két külföldi játszópajtást hozni mellé, ami végleg kizökkentette a depresszióból. A "kis elefánt" azóta 3, 7 tonnát nyom és a németországi Hodenhagenben él. Szerencsére sem pszichés, sem fizikai sérülést nem szenvedett az anyja elvesztése miatt.
A "Good Eats" TV sorozat – egy kék égben lebegő pulyka bowler kalappal – újabb alkalmazása a "Magritte Son of Man"-jének. De ez jelenik meg a Treehouse of Horror IV-ben, a The Simpsons egyik horror-különkiadás epizódjában is. Magritte "The Treachery of Images" festménye egy rég elfeledett játékra emlékeztet: LJ Smith "A keresés" c. regényében a kép és a valóság különbsége lesz a kulcs az egész konfliktus megoldásában. Mitől jó egy rémes festmény? - Alkotásutca. Ugyanő inspirálta a "Loathing királyság" online játékának egy képét. Források A modern festészet lexikona. Budapest, Corvina, 1974. René Magritte l. 215-216. o. ISBN 963-13-9001-2
Magritte fiatal világát sokkal pusztítóbb csapás érte 1912-ben, amikor anyja öngyilkosságot követett el azzal, hogy vízbe fulladt. Magritte vigaszt talált a tragédiából a filmekben és regényekben, különösen a festészetben. Legkorábbi fennmaradt művei ebből a korszakból impresszionista stílusban készültek., 1916-ban azonban elhagyta otthonát Brüsszelbe, ahol a következő két évben az Académie Royale des Beaux-Arts-ban tanult. 10 szürrealista Rene Magritte festmény. Bár végül nem volt hatással az intézményre, mégis olyan feltörekvő stílusoknak volt kitéve, mint a kubizmus és a futurizmus, amelyek jelentősen megváltoztatták munkájának irányát. Valójában Magritte sok festménye az 1920-as évek elejétől egyértelműen tartozik Pablo Picasso-nak., Magritte Művészeti karrierjének eredete 1921-ben Magritte megkezdte egyéves kötelező katonai szolgálatát, mielőtt hazatért és feleségül vette Georgette Bergert, akit fiúkora óta ismert, és akivel élete végéig marad. Egy tapétagyárban töltött rövid idő után szabadúszó poszter – és reklámtervezőként talált munkát, miközben folytatta a festést., Ebben az időben, Magritte látta a festmény a dal a szerelem olasz szürrealista Giorgio De Chirico és annyira meglepte a képeket, hogy elküldte a saját munkáját le az új irányba, amelyre ő lesz ismert.
A művészettörténészek szerint Kitty és a macska viszonyában Freud feleségének akaratos természete fejeződik ki. A kép jelenleg a világ egyik legnagyobb presztízzsel bíró múzeumában található, a Tate Modernben. 4. Abraham Teniers: Borbélyüzlet majmokkal és macskákkal (17. A művészettörténet 10 leghíresebb macskás festménye - Alkotásutca. század) Téved, aki azt gondolja, hogy néhány évszázaddal ezelőtt nem volt humorérzéke az embereknek. A holland (németalföldi) Abraham Teniers festménye az egyik legékesebb bizonyítéka az ellenkezőjének, aki a barokk fénykorában emberként öltözködő és viselkedő állatokat álmodott meg. A Bécsben megtekinthető festmény hátteréről keveset tudni: nincs feljegyzés arra vonatkozólag, hogy kinek a megrendelésére alkotta meg Teniers meghökkentő képeit. Azt viszont tudjuk, hogy több festményén is szerepelnek majmok és cicák. 5. Pablo Picasso: Egy macska felfal egy madarat (1939) Ha létezik horror a szépművészetben, akkor Picasso festményére mindenképpen illik a kifejezés. A madarat cincáló, vicsorgó kandúr kifejezetten rémisztő darabja a kubista festő életművének.
A festmény megkérdőjelezte mind a képek, mind a szavak tekintélyét. három év után Magritte és felesége visszatért Brüsszelbe, ahol ismét aktív volt a belga szürrealista mozgalomban, és ahol (az alkalmi utazás kivételével) élete végéig megmaradt., 1936-ban az Egyesült Államokban a New York-i Julien Levy galériában, 1938-ban pedig Angliában a londoni galériában mutatta be első szólókiállítását, ami nemzetközi népszerűségre tett szert. Az 1930-as évek végétől jelentős jutalékokat is kapott. Az 1940-es években Magritte különféle stílusokkal kísérletezett, néha az impresszionizmus elemeit is beépítve, például az úgynevezett " Renoir-korszakban., "Az olyan munkákban, mint a tiltott univerzum (1943), Magritte széles ecsetvonásokkal egy kanapén fekvő sellőszerű alakot festett, Pierre-Auguste Renoir impresszionista festőre emlékeztető puha palettát. Az ebben az időszakban készített festményei azonban a legtöbb beszámoló szerint nem voltak sikeresek, végül elhagyta kísérleteit. Élete végéig folyamatosan készítette rejtélyes és logikátlan képeit, könnyen azonosítható stílusban.
Ez a kérdés reprezentációjának és valódi természetének megkérdőjelezése számos kérdést vet fel a művészet és a művészeti tárgyak természetéről, amelyek nagyrészt fogalmi lényeget mutattak. Magritte ugyanazt a mintát használta almának ábrázolásakor, tagadta a létezését. A festmény motívuma gyakran emlékszik festményeire, hangsúlyozva a képzőművészet reprezentatív jellegének nehézségét és paradoxonát. A Magritte szürrealizmus nem az automatizmus alapjain alapul, és általában a valóság feltételezett elképzeléseit vizsgálja. A költői képeket azonban saját tudatalattija befolyásolja, főként a fátyolos arc motívuma, amely egy halálos édesanyja traumájának emléke, amely a folyóból húzódott el, az arca köré fojtott ruhájával. Mindig illúzióval játszik, ábrázolja az anyja halálával kapcsolatos belső konfliktusait és gondolatait. Művek listája A nagycsalád A cím rejtélyt jelent, mivel nincs ábrázolt család. A magyarázat abban rejlik, hogy Magritte örömmel töltötte el a közönséget. A repülő madár lehet a szerelem és a harmónia szimbóluma, amely olyan érzelmeket idéz, amelyek tükrözik a család fogalmát.
Ám míg az Arnolfinik portréján a lábuknál megjelenített kutya a hűség jelképe, addig a szemlélőnek hátat fordító, szenvtelen macska hűtlenségre utal. Clark ugyanis gyakran félrelépett házasságában, aminek következtében 1974-ben el is váltak Birtwellel. A festmény egyébként a modern amerikai művészettörténet egyik leghíresebb darabja, jelenleg a Tate Modernben tekinthető meg. 7. Édouard Manet: Olympia (1856) Manet Olympiájáról kisebb regényt írhatnánk, annyi mögöttes konnotációval bír. De most legyen elég annyi, hogy Manet igazán polgárpukkasztó festőnek számított a korában. Nem az Olympia volt az első festménye, amivel teljesen kiakasztotta a kortársait, mégis ez vált az egyik legikonikusabb alkotásává. Az egyik legfelháborítóbb dolognak az számított, hogy a kor hagyományaival ellentétben nem egy anyaszült meztelen nőt jelenített meg, aki tisztáltalan és fennkölt értelmezéssel bír. Olympia magassarkú papucsában és nyakában a hetyke masnival a párizsi kurtizánok megtestesítője. Ennek ellenére luxus ellátásban részesül, és ráadásul Manet által az örökkévalók közé lépett az akkori francia társadalom legalsó rétegét megtestesítő nő.
De vajon tényleg mindegyik azonos vagy nem? Ez az alapvető kérdés, amely elgondolkodtat ezen a nagyszerű darabon. Hegel ünnepe A tárgy természetének ez a fantáziadús feltárása inspirálta Rene Magritte -t, hogy nevezze el a festményt Hegel ünnepének, ahogy maga a művész írta 1958 májusában. Elbűvölte volna, azt hiszem, vagy szórakozott volna (mintha nyaralna). Személyes értékek Magritte újabb ikonikus alkotása. Egy szoba, tele ismerős tárgyakkal, minden kifordítva az aránytól, dacolva minden józan ésszel. A túlméretezés új értelmet ad az apró, ismert dolgoknak, átveszi a mindennapokat és nagyobb lesz az életnél. Ebben a festményben számos jelentésszál található, amelyek Magritte kortársaival vagy ma velünk kapcsolatosak. Ember fia Rene Magritte ikonikus embere. Ki ő? Önarckép? Lehet, és talán minden dolgozó, átlagos ember. Arcát alma borítja, elzárva látását, amit a művész szavakkal magyaráz: "Ez valami, ami folyamatosan történik. Minden, amit látunk, mást rejt, mindig azt akarjuk látni, amit a látottak elrejtenek. "