Anthony Ryan: A farkas üvöltése keménytáblás könyv (Hollópenge-duológia 1. ) Olvass bele ide kattintva: A farkas üvöltése beleolvasó! A NAGY SIKERŰ HOLLÓÁRNYÉK-TRILÓGIA FOLYTATÓDIK! Vaelin Al Sorna élő legenda. Seregei élén birodalmakat taposott a porba, és komoly áldozatot hozott azért, hogy megmentse az Egységes Királyságot a biztos pusztulástól. Anthony ryan hollóárnyék trilógia 9. Mostanra már visszavonult, csendes életet él, a háború borzalmait maga mögött hagyta örökre. Azonban a suttogva terjesztett pletyka, mely szerint egy Acélhordának nevezett hadsereg készülődik a tengerentúlon egy magát istennek tartó ember vezetésével, így is eljut hozzá. Amikor Vaelin megtudja azt is, hogy rég elveszettnek hitt szerelmét, Sherint a kereskedőkirályok birodalmában látták, ahol bármikor a Horda markába kerülhet, elhatározza, hogy szembeszáll ezzel a felfoghatatlan erejű fenyegetéssel. Hogy Sherint megmenthesse, kis csapatával titokban ebbe a becsület és intrika uralta különös világba utazik. Azonban egyáltalán nem azt találja ezen a messzi vidéken, amire számít, és két tűz közé kerülve rá kell ébrednie, hogy vannak olyan csaták, amelyeket talán még ő sem nyerhet meg.
Anthony Ryan - A teljes Hollóárnyék-trilógia gyűjtemény | 9789634701958 Kötési mód keménytábla Dimenzió 142 mm x 198 mm x 93 mm Vaelin Al Sorna még csak kisfiú, amikor apja, a legfőbb hadúr magára hagyja a Hatodik Rend erődítményének kapujában. Innentől a Rendtestvérei, az Egységes Királyság legendás harcosai kegyetlen kiképzésnek vetik alá, amelyet sokan nem élnek túl. Akik kiállják a vizsgákat, a Hit engesztelhetetlen katonáivá válnak. Vaelin meggyűlöli apját: úgy érzi, megfosztották örökségétől, és még anyja emlékét is befeketítették. A teljes Hollóárnyék-trilógia gyűjtemény (A vér éneke, A várúr, A Tűzkirálynő).... Ráadásul elkezd benne munkálni a véréneke, egyfajta különleges képesség, amely segíti és vezérli küzdelmes útja során. Amíg ő a harcos növendékek elszigetelt életét éli, viharfelhők gyülekeznek az Egységes Királyság egén. Az erdőkben rejtőző eretnekek tanai egyre terjednek, ráadásul nem csak a tengeren túl élő népek vetettek szemet a szigetre, hanem egy olyan ellenség is, amelynek léteznie sem volna szabad. Vaelin sorsa összefonódik a királyságéval, amelynek szolgálatára felesküdött, és amikor feldübörög fülében a vér éneke, kardot kell ragadnia, ha akarja, hanem.
Mindaz, ami életünket képezi, fölöslegesnek fog tűnni a világ szám... Az Ön kosarának tartalma: 0 db termék Összesen: 0 Ft 15 000 Ft összértéktől ingyenes kiszállítás! Húzza ide a terméket! OK! Anthony Ryan könyvei - lira.hu online könyváruház. részletes kereső Megjelenés éve: - Ár: Elfelejtette jelszavát? Új jelszó igényléséhez kérjük adja meg a regisztrált e-mail címét. Erre az e-mail címre küldünk Önnek egy e-mailt, amelyen keresztül az igénylést érvényesítheti. Ha Ön még nem regisztrált korábban, akkor kérjük regisztráljon most! Új vásárló
Ez már eleve különös hangulatot kölcsönzött az egész történetnek és imádtam ezt a megoldást. Már az első mondatok után magába szippantott az egész sztori. Az első rész tehát Vaelin gyerekkorát és tinédzser éveit öleli fel. Apja "odaadja" a Hatodik Rendnek, hogy ott folytassa tovább életét. Vaelin még túl fiatal ahhoz, hogy felfogja, mennyiben változik meg az élete, csak azt tudja, hogy nem maradt senkije. Mindenkit elveszített. Ahogy azonban telnek a hetek, hónapok, a bajtársai a barátai lesznek, ő meg egyre jobb harcos, egyre jobb rendtestvér lesz. Nagyon szerettem ezt a részt, talán jobban is, mint az elsőt. Megszerettem a bajtársakat, az aspektusokat, az egész atmoszférát imádtam. Anthony ryan hollóárnyék trilógia chicago. Élvezet volt olvasni, hogy az idecsapott félénk kis kölykökből, hogyan lesz egyre jobb és jobb túlélő és harcos. Legjobban a próbákat kedveltem, amik sokkal nehezebbek voltak, mint gondoltam volna. Eleinte olyan volt az egész könyv, mint egy középkorban játszódó mese, de a próbák már előrevetítették, hogy ez a könyv durvább lesz ennél.
A harmadik történetszál Lyrna hercegnőé, aki már az első részben is nagyon érdekes volt. A családjában ő a leginkább uralkodásra termett, művelt és logikus gondolkodású nő, aki a lonak főpapnőhöz tart, hogy békét teremtsen a népeik között. A negyedik szál pedig Frentis története, aki a Félszeművel vívott összeütközésben mágikus sebeket szerzett, amelyeken keresztül irányítani tudják őt. Anthony ryan hollóárnyék trilogia . Egy ilyen képességgel bíró nő kivásárolja őt a harci arénából, megbéklyózza, hogy saját céljaira használja fel, Frentis pedig próbálkozik, hogy visszaszerezze az uralmat a saját élete felett. Mindenki megrendítő, drámai eseményeken megy keresztül, ez nem az a könyv, ami megnevettet, vagy bármilyen szempontból szirupos lenne… Az első részhez képest nem csak a több történetszál, hanem A várúr lendületesebb, akciódúsabb és más a hangulata is. A volári hadjárat mindenhol felfordulást hagy maga mögött, felborulnak az erőviszonyok, a háború mindenhol felüti a fejét. A könyv a négy történetszál apró elemeiből építkezik, amelyek időnként összetalálkoznak, és amelyekben betekintést kapunk a regény világának részeibe.
A teljes Hollóárnyék-trilógia gyűjtemény leírása Vaelin Al Sorna még csak kisfiú, amikor apja, a legfőbb hadúr magára hagyja a Hatodik Rend erődítményének kapujában. Innentől a Rend testvérei, az Egységes Királyság legendás harcosai kegyetlen kiképzésnek vetik alá, amelyet sokan nem élnek túl. Akik kiállják a vizsgákat, a Hit engesztelhetetlen katonáivá válnak. Vaelin meggyűlöli apját: úgy érzi, megfosztották örökségétől, és még anyja emlékét is befeketítették. Ráadásul elkezd benne munkálni a vér éneke, egyfajta különleges képesség, amely segíti és vezérli küzdelmes útja során. Amíg ő a harcos növendékek elszigetelt életét éli, viharfelhők gyülekeznek az Egységes Királyság egén. Az erdőkben rejtőző eretnekek tanai egyre terjednek, ráadásul nem csak a tengeren túl élő népek vetettek szemet a szigetre, hanem egy olyan ellenség is, amelynek léteznie sem volna szabad. Vaelin sorsa összefonódik a királyságéval, amelynek szolgálatára felesküdött, és amikor feldübörög fülében a vér éneke, kardot kell ragadnia, ha akarja, ha nem.
Minden jelenet egy sokk; ráadásul rengeteg főszereplőt mozgat meg, igyekszik minden részt valaki szemszögéből elmesélni és soha nem hoz valódi megkönnyebbülést, csak pillanatokra, pont úgy, mint ahogy azt a háború is tehette ezekkel a katonákkal. Aztán újra elszabadul a káosz, amiben mégis hihetetlen a fegyelem és hiába ismerjük ennek a történetnek a végét, mégis rettenetesen izgulunk és borzadunk el őszintén. Ezt átélni és pláne túlélni, ezt akarja megmutatni Az elit alakulat; ráadásul hiába látjuk az egészet Amerika szemszögéből, most nem azt a zászlólobogtatós fellengzőséget kapjuk hozzá, amivel mindig könnyen rontanak a minőségen. Az elit alakulat e10. Ez a sorozat nem moralizál, hanem bemutat. Tudja jól, hogy a tények és a különbözően megélt történetek pont elegek ahhoz, hogy átérezzük amit mondani szeretne. Ahogy várják, hogy lőjenek, vagy őket lövik, ez a monotonitás, ami mégis olyan mennyiségű adrenalinnal párosul, hogy a legszélsőségesebb lelki halmazállapotokat varázsolja a képernyőre. És a plusz valósága az egésznek, ahogy a sisakjukban főzik a levest, ahogy a halott és megcsonkított testekről gyűjtik be a karórákat szuvenírnek, ahogy nyers humorral viccelődnek, mintha nem lenne tétje már semminek és a teljes őszinteség, az olyan poénoknak ágyaz meg, amik rettenetesen emlékezetesek és minőségiek.
Az elit alakult 10 része három éven keresztül készült, a színészek maguk is színtiszta, valódi katonai kiképzésben részesültek, a veteránokkal készült interjúkra, korabeli levelezésekre és híradásokra alapult. A valódi katonákkal folyamatos volt az egyeztetés a forgatás alatt hisz tulajdonképpen őket mutatták be; a sorozat minden egyes epizódja egy percre velük indul, hiszen ezek a megöregedett katonák egy-egy rövid mondattal mindig elmesélik az aktuális rész egy szakaszát a főcím előtt és ettől, ha egyáltalán ez lehetséges, még valóságosabbá formálódik az egész történet és hiteles lesz a sorozat. Meghalt Bradford Freeman, az igazi elit alakulat utolsó tagja. Bár nem szerepelnek sokat a képernyőn, az a pár perc mégis teljesen megindítja a nézőt, amikor egy emlékképet látunk az arcukon újra előjönni, ami annyira őszinte és szomorú, hogy ökölbe szorul az ember gyomra. A legemlékezetesebb talán az a két rövid monológ volt, amiben az egyik veterán elgondolkodik rajta, hogy talán a németek nem is voltak rossz emberek és más körülmények között akár barátok is lehettek volna, de mindenki tette, amit tennie kell.
Ennél súlyosabban nem lehet összefoglalni, hogy miről szólt a háború, ami mást sem csinált, csak követelte az emberéleteket, olyanokat táncoltatott bele a halálba, akik egy nemzet nevében harcoltak, de mégis mint egyének voltak jelen; ennél feldolgozhatatlanabb érzés kevés lehet. Meghalt Bradford Freeman, az Elit alakulat Easy századának utolsó túlélője. És bár a háborúnak lehetnek nyertesei, vagy győztes országai, valójában csak veszteséggel lehet számolni, mégis van minden túlélőben egyfajta büszkeség, amit értelemszerűen az az életszituáció váltott ki belőlük, amit csak a háború hozhat el és amit azok az emberek érthetnek csak, akik ott voltak benne; akiknek mesélték, azok soha. Ezért is tud hatásvadászmentesen megható lenni a sorozat végén az a mondat, amiben arról beszél az egyik túlélő, hogy nem tartja magát hősnek, de mégis azt gondolja, hogy hősökkel szolgált. A sztori az Easy századról szól, amely az az ejtőernyős alakulat volt a második világháborúban, akik 1942-ben részt vettek azon a georgiai kiképzésen, ami nagyszámú önkéntesekből verődött össze. A katonák egy nagyon kemény kiképzésen vettek részt mielőtt leszálltak volna Normandia partjainál, majd azután Hollandián és Belgiumon keresztül eljutottak Németországba és részt vettek a Sasfészek-bevetésen.
Hozzászólások hozzászólás