Mások szerint a szokás valóban az ókori Rómából származik, de a szabin nők elrablása ihlette: a szabinokat ugyanis az áprilisi Neptun-ünnepre hívták Rómába, hogy aztán becsapva őket elragadják lányaikat és asszonyaikat. Egy másik magyarázat szerint a szokás a húsvéti passiójátékok ból ered. A naiv, népies misztériumokban Krisztust pere során Kajafástól Pilátushoz, innen Heródeshez, majd megint Pilátushoz küldözgetik. Az április 1-jei bolondozásnak még lélektani hátteret is kerítettek: a beugratás nyomán támadt káröröm a hatalom és a nagyság érzését kelti a tréfacsinálóban. Az ember évente egyszer áthághatja, átlépheti a szigorú normákat, tudatosan és büntetlenül manipulálhat, miközben még örömet is szerez magának. A legrégebbi tréfákról… Talán az egyik legrégebbi tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia eszelte ki. Áldozatul Gramont márkit választotta. Március 31-ének éjszakáján, mialatt a márki aludt, a gróf cinkosaival kilopatta a ruháit. Minden egyes darabot felfejtettek, majd újra összevarrtak, de szűkebbre.
Április elsején tartják a bolondok napját. Ilyenkor az emberek megtréfálják egymást néhány kedves, vagy kevésbé kedves csínnyel. Eredettörténete mai napig nem teljesen tisztázott, hogy honnan, vagy kitől ered. Az egyik elmélet szerint kelta hagyomány volt csak úgy, mint a Halloween ünnepe. Ezen a napon a kelták a tavaszt egy vidám nappal ünnepelték meg. Egy másik elmélet szerint 1530-ban a Német-római Birodalomban, mikor a birodalmi gyűlés úgy döntött, április 1-től egységesítik a pénzverést, a spekulánsok elkezdtek mindenféle ügyeskedést kitalálni, ám végül hoppon maradtak, így ők lettek április első bolondjai. A legvalószínűbb teória, hogy az első bolondok napját 1564-ben, Franciaországban tarthatták meg. Ekkoriban az újév a mai szokásoktól eltérően április elsején kezdődött az országban, és az évnek ezen a napján az emberek megajándékozták egymást. Ám 1564-re szóló rendelet értelmében az újévet január 1-re tették át, és mivel akkoriban jóval lassabban jutottak el az információk az emberekhez, ezért sokan április elsején is megajándékozták egymást az emberek, és aki tudott a változásról az vicces ajándékkal viszonozta azt.
Nehéz pontosan megállapítani, mikortól és miért tartjuk április 1-jét a bolondok napjának. Több magyarázat szerint régen ekkor ünnepelték az újévet, de egy elsejei tréfa miatt sokáig az is elterjedt, hogy I. Constantinus császár helyett egy napig egy bolond uralkodott a Római Birodalomban. Hivatalos magyarázat azonban nincs. A Gergely-naptárat hivatalosan 1582. február 24-én vezették be – előtte az új év kezdetét rengeteg helyen március vége, április eleje felé ünnepelték. Ez azért volt elterjedt, mert nagyon közel esett a tavaszi napéjegyenlőséghez (március 20-21. ). Franciaországban például egyhetes ünnepet rendeztek, amelynek a vége április elsejére esett. A bolondok napjának eredetét nehéz visszakövetni Forrás: Flickr / Hans Splinter Nem tudtak átállni januárra Az egyik magyarázat szerint április elseje akkor lett bolondnap, amikor Franciaország átállt a Gergely-naptár használatára, és áttette az év kezdetét január elsejére. Sokan azonban nehezen álltak át az újításra, és ugyanúgy április 1-jén ünnepeltek – azok pedig, akik tudták, hogy már januárban kellene, gúnyt űztek azokból a bolondokból, akik lemaradtak a változásokról.
Vannak, akik a bibliai özönvíz mondájából eredeztetik, merthogy Noé a szárazföld felkutatására kiküldött első galambja dolgavégezetlen tért vissza, és mivel ez április 1-jén történt, az április-járatás a sikertelen megbízatás emlékét őrzi. Egy ugyancsak bibliai vonatkozású magyarázat a népies passiójátékokhoz nyúl vissza, amelyekben Krisztust pöre során Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, ettől megint Pilátushoz küldték, ennek hatására kezdték húsvét táján az együgyű embereket hamis ürügyekkel ide-oda küldözgetni. Az északi tudósok azzal érveltek, hogy a szokás a mennydörgés istene, Thor tiszteletére rendezett áprilisi ünnepségekre vezethető vissza, annál is inkább, mert a thor bolondot is jelentett. Persze az is lehetséges, hogy az embereket pusztán a szeszélyes áprilisi időjárás ihlette egymás megtréfálására. A bolondok napjának eredete mára homályba veszett Forrás: Flickr / Hans Splinter A büntetlen csínytevés szokása gyorsan elterjedt, mára hagyománnyá vált. Az egyik első április elsejei tréfát Toulouse grófja, XIV.
A spekulánsok azonnal el is kezdték az üzelmeiket. Azonban a végén mégsem történt meg az egységesítés, így a pénzügyi manipulátorok hoppon maradtak. Természetesen vallási magyarázat is létezik a bolondok napjára, miszerint a szokás a húsvéti passiójátékokból eredhet. A játék ugyanis arra utal, amikor Krisztust a keresztre feszítés előtt Kajafástól Pilátushoz és Heródeshez oda-vissza küldözgették, mire megszületett a végleges ítélete. Az ilyen a játék viszont nem mindenki számára lehet szórakoztató, hiszen a hatalom és a nagyság érzését keltheti egyik félben, a másikban pedig a kiszolgáltatottságot és a megalázottságot. Milyen szokások vannak a bolondok napján? Mivel nincs hivatalos teória, hogy honnan is ered a bolondok napja, így természetesen nincs egységes, kialakult szokás sem. Ennek ellenére egy dologban mégis hasonlít ez a nap minden országban, ez pedig a vidám tréfálkozás, illetve a másik ember megviccelése és becsapása. Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban pl. az a szokás, hogy ezen a napon egy papírhalat ragasztanak fel, vagy rejtenek el a másik ember ruháján, majd azt kiabálják rájuk, hogy "áprilisi hal"!
Hígítva a gyomor- bél- máj- epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert. Vasas vizek Egy literben 0, 03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasónéha kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény. Világ és Utazás MA - http://www.utazas.ma. Ilyen források: A parádi Clarissa- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize. Kénes vizek Balfi víz-palackozó üzeme A ként kén-hidrogénkarbonil-szulfid COSritkán nátrium-szulfidkalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége. Parádi, kénes gyógyvíz (Csevice I. )
A térkép mérete Kiadás éve, kiadó Lurdy házban lévő boltunk készlete
A Poroszlóról a Bükk lábának szőlődombjai felé vezető túra átvisz a madárvilággal tarkított pusztából a hegyek birodalmába. A Tisza-tó közelsége miatt érdemes megfontolni, hogy ezt a túrát összekösd-e egy tókerülő bringázással is. A túra Poroszlóról, a Tisza-tó egyik legnagyobb településéről indul. Strand természetesen van, de valószínűleg inkább az ökocentrumról ismerős a település a legtöbb idelátogatónak. Aki még nem járt itt, annak mindenképpen érdemes beilleszteni ezt is a túrába, kiegészítő programként. A túra során végig az 1-es táblát kell majd követned. Magyarország gyógyvizei Iható gyógyvizek fajtái. Fontos információ, hogy közkutakban, vízvételi lehetőségekben nem bővelkedik a térség, így érdemes teli kulacsokkal útra kelned. Borsod megyébe áttérve az út minősége kissé leromlik, de nem vészes. Borsodivánka határában lesz egy szuper kis kecskesajtos bódé, ahol érdemes megkóstolnod majd a finom helyben készült sajtokat. Borsodivánka után a következő település Négyes, ahol balra, Szentistván felé kell továbbhaladni. Innen már lassú emelkedős útra számíts, egészen Egerig.
Radioaktív vizek Rádium iont, radon -gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek. ) Ilyen források: A Rudas, az Imre, a Gellért fürdő forrásai, Eger, Miskolctapolca és a Hévízi-tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termál tava, amely egyszerre különleges természeti képződmény ( Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület) és gyógyhely is ( Hévízgyógyfürdő). Egyszerű hévizek (Akratotermák) Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén Ilyen források Budapesten: Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő. Magyarország gyógyvizei : definition of Magyarország gyógyvizei and synonyms of Magyarország gyógyvizei (Hungarian). Gyógyvizek Európában Szlovákiában: Pöstyén, Boroszlófüred, Csehországban: Karlovy Vary, Frantiskové Lázné, Mariánské Lázně, Luhačovice. Romániában: Szováta, Herkulesfürdő, Tusnádfürdő, Borszék, Hargitafürdő, Bálványosfürdő stb.
A gyógyvizek fajtáit mutatjuk be ebben a képtárban. A gyógyvizeket kémiai összetételük alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Egyszerű szénsavas vizek, vagy savanyúvízek. A legismertebb és leghatásosabb a bükkszéki Salvus gyógyvíz. Kloridos vagy konyhasós vizek Nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Amíg az ivóvíz kémiai és mikrobiológiai kezelések során esik át, hogy a vezetékes hálózaton keresztül a lakásodba kerüljön, addig Magyarország geológiai adottságainak köszönhetően értékes természetes vizekkel rendelkezik. Semmilyen mesterséges tisztításon nem esnek át, nem tartalmaznak semmiféle vegyszert. Akkor viszont miért ne használd őket? Miért kellene drága gyógyszerekre és kezelésekre költened, ha egy csapásra gyógyíthatod betegségeid és még ráadásul természetes vizeket is fogyaszthatsz? Alkalmazzák a reuma, a női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat. Keserűvizek Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak.