Friss kutatásban vizsgálta a hazai agrárszakemberek biotermeléssel kapcsolatos hozzáállását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. Az elemzést az tette időszerűvé, hogy Magyarország Kormánya új pályázatot hirdetett meg az Unió terveivel összhangban, amely szerint 2030-ig 25%-ra kell emelni az ökológiailag művelt területek arányát. Ez nagy kihívást, de egyben lehetőséget is jelent a hazai agrárium számára is, mivel jelenleg 6, 5-7%-os ez az arány. A kutatás eredménye vegyes, de összességében biztató hozzáállást tükröz a biokultúra szempontjából. Felmérést végzett a magyar gazdák és agrárszakértők körében az egyetlen magyar biogazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. A 200 fős kutatás egyebek között a hazai termelők és mezőgazdaságban dolgozó szakemberek, tanácsadók ökogazdálkodással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Nyitott, de szkeptikus a hazai agrártársadalom - ProfitLine.hu. A gazdák elenyésző hányadának (12%) van elvi kifogása a biogazdálkodás, mint művelési forma ellen, ugyanakkor sokaknál további feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy ők is elkötelezzék magukat ebben az irányban ‒ foglalta össze a kutatás legfontosabb tapasztalatát dr. Roszík Péter címzetes egyetemi docens, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.
ügyvezetője. Az elv és a gyakorlat közötti különbséget jól szemlélteti, hogy bár csak 12% zárkózott el kategorikusan attól, hogy a biogazdálkodást másnak ajánlja, amikor a saját átállásukról kérdeztük őket, már 35% mondott nemet. Ugyanakkor érdemes a másik oldalról szemlélni a kérdést. A teljes felmérésben összesen 95% volt az elvben és 58% a gyakorlatilag is nyitott válaszadók aránya. Ez kiemelkedően kedvező adat, hiszen jelenleg a deklarált cél 25% 10 éven belül. Még ennél is kevesebben vitatták a célkitűzést az ökológiailag művelt területek bővítésére, a határozott nemmel válaszolók aránya mindössze 5% volt. Mindez alátámasztja számunkra, hogy a hazai agrártársadalom lélekben, szemléletben megérett az biogazdálkodás széleskörű, gyors terjedésére ‒ mutatott rá a vezető. Néhány éven belül élen járhatunk a biogazdálkodásban - Nem kell aggódni a terméshozamok miatt! › Agrárium7. A felmérés további részeiből ugyanakkor kiderül, hogy sokak fejében hamis sztereotípiák élnek a biogazdálkodásról, illetve a félelmek egy része az elégtelen tájékozottságra vezethető vissza, amin a jövőben minden eszközzel igyekszünk majd segíteni.
A célkitűzés erőteljesnek tűnik: 2030-ra az EU tagállamainak mezőgazdasági területei negyedén ökológiai gazdálkodás valósuljon meg; a perspektivikus célok mellé rendelt eszközök reményeink szerint a biokultúra felvirágzását és a termelők tömeges átállását hozhatják. Most jött el az a pillanat, amikor ehhez minden feltétel összeállt ‒ foglalta össze a helyzetet dr. Dr roszik péter márki-zay. Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke, a magyarországi ökológiai gazdálkodók 90%-át minősítő egyetlen hazai tulajdonú ellenőrző és tanúsító szervezet, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. (HU-ÖKO-01) ügyvezetője, címzetes egyetemi docens. Az ágazat bővülésének finanszírozásáról jelenleg számos különböző pályázati forrás is gondoskodik, de további olyan felhívások várhatók, amelyeknél pluszpontot jelent, ha a pályázó már tanúsított ökológiai gazdálkodó vagy vállalja az ökológiai minősítés elérését. A kereslet mindig is adott volt, az öko- (bio-) termékekre akkor is van vevő, amikor egy-egy tőzsdei termény árfolyama éppen alacsonyabban jár.
Ezekkel a kihívásokkal csak az öntözőrendszerek és a víztakarékos agrotechnikai eljárások fejlesztésével nézhet szembe a magyar mezőgazdaság. Az OTP Agrár szakértői szerint az elmúlt 30-40 évben kialakult helyzeten túllépve, konkrét és gyakorlati lépéseket kell tenni az öntözés alá vonható megöntözhető területek bővítésére. Fenntartható és rugalmas beszállítói láncokra törekednek a vállalatvezetők Hetedik alkalommal készítette el a Szolgáltató Szervezetek Kockázatkezeléséről (Third Party Risk Management/TPRM) szóló felmérését a Deloitte. A Deloitte szakértői szerint ez a terület komoly átalakuláson megy keresztül, hiszen a koronavírus-járvány és a jelenleg is zajló háború rávilágított a beszállítói láncok és a környezeti-társadalmi-vállalatirányítási (ESG) tényezőknek való megfelelés gyengeségeire. Melyek a terület fő kihívásai és prioritásai? Dr roszik péter révay. Sérthetik a versenyt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara "ajánlott" árai Magyarországon számos szakmai érdekképviselet működik, melyek gyakran jogszabályi felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy ajánlásokat tegyenek a tagjaik által alkalmazott díjak mértékére.
A gyászoló család "Másképp lenne minden, hogyha velünk lennél, Ha hozzánk szólnál, ha ránk nevetnél. Elvitted a fényt, a derűt, a meleget, Csak egy fénysugarat hagytál az emlékedet. " Összetört szívvel és szűnni nem tudó fájdalommal emlékezünk a feledhetetlen Dobiás József halálának 4. évfordulóján. Szerető párod: Ibolya és családja Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Markó Mihályné Kriskó Erzsébet 83 éves korában váratlanul elhunyt. század elejére esik. A XVIII. Ki találta fel a zajtalan gyufát. század végén a fehérfoszfor felhasználásával kísérletezték ki az első, még nem dörzsgyufaszerű gyújtóeszközöket (például foszforos gyertya). 1805-ben a francia vegyész, Louis Jacques Thénard asszisztense, Jean Chancel kísérletezett ki egy költségesen előállítható és meglehetősen veszélyesnek bizonyult gyufaféleséget, a mártógyufát, amely kereskedelmi forgalomba soha nem került. A gyufa gyúlékony fejét kálium-klorát, kén, cukor és gumi elegyével vonta be, amely egy kisebb kénsavas azbesztet tartalmazó edénybe merítve gyulladt meg.
A gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Györke Miklós 88 éves korában elhunyt. július 12-én, hétfőn, 15 órakor lesz Tatán, a Környei úti temetőben. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Varga Ferencné Klári 67 éves korában elhunyt. Ki Találta Fel &Middot; Ki Találta Feu D'artifice. július 9-én, pénteken, 17 órakor lesz Tatán, a Kocsi úti új temetőben. A gyászoló család Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk, Pápai Lajosné Kiss Erzsébet hamvasztás utáni búcsúztatásán megjelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek és fájdalmunkban őszinte szívvel osztoztak. A gyászoló család Fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy Szentiványi Gáborné Vojvoda Julianna 81 éves korában csendesen elhunyt. július 9-én, pénteken, 12 órakor lesz Tatabányán, az újtelepi temető régi ravatalozójában. A gyászoló család "Elmentél tőlünk egy napon, Köszönni, búcsúzni sem volt alkalom. " Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, Nagy Lajosné Körtvélyfáy Margit Erzsébet 79 korában elhunyt.
Ír, olvas, beszél. A jobb agyfélteke színes, mozgalmas képet csinál. Miután elolvastad, hogy ki mit talált fel, csinálj belőle sztorikat. Én most kitaláltam néhányat. A titok nyitja: Ne csak olvasd az általam kiötlött képeket, hanem vizualizáld részletesen. Magyar köztudat szerint Irinyi János hazánkfia 1836-ban, Bécsben találta fel a foszforos gyufát. Azt mondják, találmánya egy sikertelen előadási kísérletnek következménye. Előadás után azonnal beszerezte a szükséges anyagokat s másnap bemutatta a kész gyufát. Némelyek szerint találmányát néhány fillérért engedte át annak a szatócsnak, akitől a gyufa előállításához szükséges anyagokat vásárolta; mások szerint Rőmer István 80 forintot fizetett a találmányért. Bármelyik állítás legyen igaz, csak azt bizonyíthatja, hogy Irinyi találmányának világra szóló értékét nem ismerte fel. Tudjuk, hogy Rőmer István, Preshel János és Pollák A. M. vetették meg Ausztria hatalmas gyufaiparnak alapját: de arról semmit sem tudunk, hogy Rőmer értékesítette-e vállalatuk fejlesztése érdekében Irinyi találmányát, vagy azt csak azért vette meg, hogy egy versenyvállalat keletkezését megakadályozza.