A löszháton 6 és 7 tonna körüli, ami eddig példátlanul rossz termés – derül ki a NAK összegzéséből. Hozzáteszik, a burgonyatermés gyenge, néhol közepes. A megyében 10 és 30 tonna közötti a termésátlag hektáronként. A minősége rendben, azonban a gumók mérete kicsi. A hőhullámok miatt még az öntözött területeken is 50-60 százaléka az idei termés a megszokottaknak. A NAK tájékoztatása szerint mostanra már körülbelül 384 hektárra csökkent a cukorrépa vetésterülete. Ennek csaknem a negyede van betakarítva, a cukortartalma közepes. Az aszály ezt az állományt is megviselte, a termésátlag 55 tonna hektáronként, s ez gyenge eredménynek mondható. Polgárné Kóti Julianna | Fotó: Napló-archív Polgárné Kóti Julianna családi gazdaságában búzát, kukoricát és napraforgót termesztenek Komádi térségében. – Itt a környéken még az elején jár a kukorica betakarítása. A termésátlag hektáronként 3 és 8 tonna közötti egyelőre. Kitörési pont előtt áll a magyar napraforgó-termesztés. A napraforgó az elmúlt évekhez képest kevesebb lett, ez a száraz időjárásnak tudható be leginkább – számolt be a térség tapasztalatairól a szakember.
Hozzátette, a lehető legjobb minőségű anyagokkal és technológiával dolgoznak, azonban az időjárás szélsőségeivel már nem minden esetben tudják felvenni eredményesen a küzdelmet. A gázolaj és a műtrágya is költséges lehet a gazdáknak Több tényező is negatívan befolyásolja az őszi talajmunkákat. A csapadékmentes időjárás miatt a földek szárazabbak, a munkagépek nehezebben tudnak ezeken dolgozni. – Jelentős többletköltséget okoz a mostani időszak a gazdák számára mind a gázolaj mind pedig a műtrágya árainak folyamatos emelkedése miatt. Azt tapasztalom, a gazdák többsége kivár még egy csapadékosabb időszakra – vélekedett Polgárné Kóti Julianna. Kitörési pont előtt áll a magyar napraforgótermesztés | AGROKÉP. Hozzátette, a napraforgó és a kukorica árai napi szinten változnak. A műtrágya esetében pedig az áremelkedés miatt az áruhiány is várakozásra kényszeríti a gazdákat. A talaj-előkészítés nehézségeiről számol be mind a komádi gazdálkodó, mind a NAK tájékoztatója is. – Az őszi kalászosok vetése folyamatosan zajlik, kezd ütemesebben haladni. A jó vízgazdálkodású területeken könnyebb volt a megfelelő magágy készítése.
A későn vetett, még nagy nedvességtartalmú kukorica az éjszakai fagyok miatt már nem érik, hanem a szárán penészedik. Az átlagtermés hektáronként hat-hét tonna. Azok a farmok, amelyek rendelkeznek szárítóval, szárítják a kukoricát, és ezt követően értékesítik azt. De van olyan gazda, aki egyenesen a mezőről adja el a kukoricát, aminek az ára a tavalyihoz viszonyítva magasabb. A déli megyékben az idei aszály miatt kevés kukorica termett. BAON - Mélyponton a kukoricatermés, napraforgóból is kevesebb van. Kovács Ottó azt tapasztalja — ez a megye szinte valamennyi településére jellemző —, hogy a tavasz óta uralkodó szárazság miatt nagyon kemény a talaj, az ekének a közép és mély lazítója sem megy bele a földbe, ezért a gazdák két-három tárcsázást végeznek, hogy elvethessék az őszi búzát. Szükség lenne az őszi mély szántásra, de ebben a helyzetben a búzának elegendő az a mélység, amit a tárcsával lehet elérni. Ahol sikerült korábban elvetni a repcét, ott megfelelő növekedési folyamat tapasztalható, de óriási a csapadékhiány. Még mindig tart a napraforgó aratása a késői vetések miatt.
Mezőgazdaság 2021. 11. 01. 14:00 A száraz időjárás jelentős többletköltséggel, többletmunkával jár a gazdáknak. Fotós: Laczkó Izabella A végéhez közeledik az őszi betakarítás, ezzel párhuzamosan indulnak a talajmunkák és a kalászos növények vetése. Míg tavaly a bőségesen csapadékos idő, idén az aszályos nyár és ősz okoz gondokat a földeken. – A napraforgó termésátlaga a száraz időjárás ellenére is jó közepesnek mondható, bár nagyon nagy szórást mutat a megyén belül. A löszháti és az északkeleti területeken nem ritkák a hektáronkénti 4 tonna feletti termések, míg a déli bihari térségben két és fél tonna körüli is akadt – tájékoztatott a Napló megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei igazgatósága. Kevésbé pozitív az eredménye a kukorica és a burgonya idei termésének. Az előbbi állomány víztartalma még mindig magas, emiatt a betárolása előtt szárítani szükséges, az aszályos időjárás miatt a terméshozamok jelentősen elmaradnak a sokéves átlagétól. – A termésátlag megyén belül is, de még egy gazdálkodó több táblája között is óriási szórást mutat, 4 és 10 tonna között van hektáronként.
Gazdálkodás Publikálva: 2022. április 28. 5:55 Utolsó frissítés: 2022. április 26. 22:53 Fotó: Fürjes Viktória A hektáronként betakarítható nagyobb mennyiségű napraforgóval sokat nyerhet az élelmiszergazdaság – mondta Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője. A szántóföldi növények termesztésében nagy átrendeződést hoz az orosz-ukrán háború, amiből győztesen kerülhet ki a napraforgó, amely mögött itthon egyre jelentősebb kutatói kapacitás áll. A napraforgó termőterületét tekintve a korábbi években jellemző 600-640 ezer hektár körüli szinthez képest legalább 10 százalékos növekedésre van kilátás, azaz kézzelfogható közelségbe került a 700 ezer hektáros mérföldkő átlépése – mondta Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője. Ehhez az is hozzájárult, hogy a jelentős mértékű aszály és a műtrágya esetében megfigyelhető extrém mértékű áremelkedés negatívan hatott a kukorica vetésterületére, ami egyúttal a napraforgó malmára hajtotta a vizet. A dél-dunántúli megyék – például Tolna – hagyományosan eredményesek kukoricafronton, a tavalyi gyenge termés után azonban több termelő elbizonytalanodott és napraforgóra váltott.
A hektáronként betakarítható nagyobb mennyiségű napraforgóval sokat nyerhet az élelmiszer-gazdaság – mondta a Figyelőnek Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag-marketingvezetője. Az eddigi tapasztalatok alapján a szántóföldi növények termesztésében nagy átrendeződést hoz az orosz–ukrán háború, amiből győztesen kerülhet ki a napraforgó, amely mögött itthon egyre jelentősebb kutatói kapacitás áll. 2022. 04. 28 | Szerző: Gyöngyösi Balázs A napraforgó termőterületét tekintve a korábbi években jellemző 600-640 ezer hektár körüli szinthez képest legalább 10 százalékos növekedésre van kilátás, azaz kézzelfogható közelségbe került a 700 ezer hektáros mérföldkő átlépése – mondta a Figyelőnek Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag-marketingvezetője. Ehhez az is hozzájárult, hogy a jelentős mértékű aszály és a műtrágya esetében megfigyelhető extrém mértékű áremelkedés negatívan hatott a kukorica vetésterületére, ami egyúttal a napraforgó malmára hajtotta a vizet. A dél-dunántúli megyék – például Tolna – hagyományosan eredményesek kukoricafronton, a tavalyi gyenge termés után azonban több termelő elbizonytalanodott és napraforgóra váltott.
Vizsgálatok bizonyították, hogy a felnőtt lakosság 30-50%-a már átesett a fertőzésen anélkül, hogy tudomást szerzett volna róla. A tünetmentes fertőződés egyben védettséget is jelent az esetleges későbbi újrafertőzés ellen. Súlyosabb betegséget a gyenge immunrendszerű embereknél (gyermekek, AIDS-betegek) okozhat. Terheseknél különösen veszélyes a toxoplazmózis (a magzat szem- és agykárosodását okozhatja), ha a várandós kismama még nem esett át a fertőzésen korábban és a friss fertőződés a terhesség alatt következik be. Továbbá az 1-6 éves korú gyermekek 10-30%-ánál tapasztalható a nem élelmiszerként szolgáló anyagok időnkénti szájbavétele, ill. elfogyasztása pl. föld-, homok-(játszótéri homokozók!! ), fű-evés. Macska Fülatka Emberre Veszélyes, A Macska Pestis Veszélyes Az Emberekre?. Kölyökmacskáknál először 6 és 12 hetes kor között két alkalommal kell féreghajtást végezni. Kijáró macskáknál félévente, egyéb esetekben évente tanácsos megismételni. Bőrgombásodás Emberre is átterjedő fertőzés. Simogatással terjed. Tünetmentes, egészségesnek látszó macskák is terjeszthetik.
Fotó: unsplash. Az étkezések előtti szappanos, meleg vizes kézmosást nem véletlenül találták ki, ha állatot tartunk, minimum az étkezések — a nassolás is ide tartozik! Kevesen vannak tisztában az emberre is veszélyes betegségekkel Tanítsuk meg a gyereknek az állat tiszteletét és megbecsülését, de önmaga védelmét is. Nem kell, hogy hagyja, hogy a kutya állandóan arcon nyalja, vagy hogy a macska végigmosdassa. A harapások, karmolások — szintén baktériumok kutya fülatka emberre veszélyes a szervezetbe — elkerülése is legalább ilyen fontos, nem szabad túl sokáig nyúzni-húzni az állatot, érdemes együtt megtanulni a kedvenc figyelmeztető jelzéseit, vagy azt, hogy verekedő állatokat soha ne próbáljon meg szétválasztani. Leggyakoribb félelmeink A rettegett veszettség szerencsére már nagyon ritka. Ha kijáró cicánk van, akkor őt viszont érdemes évente kutya fülatka emberre veszélyes ellene. Ennek ellenére a kutya- vagy macskaharapás főleg, ha ízületet ért igencsak veszélyessé válhat, ezért azonnal mossuk ki szappanos meleg vízzel, és minden esetben mutassuk meg a sebet orvosnak.
Ez a vírus általában nagyon ellenáll a más mikroorganizmusok által elpusztított hatásoknak. Tartósan fennmarad a környezetben egész évben. Természetesen a macska tulajdonosai, akik ismerik ezt a betegséget, nemcsak a kedvtelésből tartott állatok egészségét, hanem a sajátjukat is aggasztják. A sajtóközlemények gyakran említik egy másik betegség - a madárinfluenza által okozott kitöréseket -, amelyeket embereknek is továbbíthatnak, és halálos kimenetelűek lehetnek. A betegség végén bénulásos tünetek jelentkeznek. Előfordulhat belső szemgyulladás is. A kórokozó az emberre is veszélyes, a betegségen éppen átesett macska az ürülékével 2-3 hétig fertőz. A fertőzés után a szervezet immunissá válik, és utána már nem ürít az állat kórokozókat. Fontos tudni, hogy az emberi fertőződés forrása leggyakrabban nem közvetlenül a macska, ugyanis a fertőző kórokozókat ürítő macska által beszennyezett és mosatlanul elfogyasztott zöldséggel vagy a fertőzésen átesett állatok nyers húsával (például tatár bifsztek, rosszul átsült hamburgerhús) is nagy esélye van bárkinek arra, hogy megfertőződjön ezzel a kórokozóval.