Emellett Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréja is megújult, amelyről sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg, valójában - még a költő életében - egy férfi okozott nagyméretű hasadást a vásznon, aki karddal támadt a városházán a portréra. A sérülést most először sikerült úgy javítani, hogy az alig észrevehető az életnagyságú festményen. A múzeum kiállítási tárgyainak egy részét, a hálószoba-berendezést, Arany János ágyát, könyves- és ruhásszekrényét Nagyváradon helyi szakemberek restaurálták. Az új tárlat ezen a héten 10 és 18 óra között, jövő héttől pedig hétfő kivételével mindennap 10 és 16 óra között látogatható. A működtetők kérik, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel az érdeklődők jelezzék előre látogatási szándékaikat, egyszerre ugyanis csak ötven személyt engedhetnek be a toronyba.
A torony felújítását, a műtárgyak restaurálását és az új kiállítást az Arany János-emlékbizottság finanszírozta mintegy 160 millió forintból. A Csonkatorony felújításának első szakaszában új, tűzbiztos fémszekrényekkel is felszerelt raktárhelyiséget alakítottak ki az emlékmúzeum kiállítási tárgyai számára az épület mellett álló Arany Palotában, amelyet az 1920-as években bérházként építettek, és ma a nagyszalontai városi könyvtárnak ad helyet. A festés mellett korszerűsítették a Csonkatorony elektromos rendszerét és fűtést telepítettek, hogy a korábban fűtetlen épület télen is látogatható legyen. Korszerűsítették az emlékmúzeum infrastruktúráját, továbbá megszépült az épületegyüttes udvara is. A múzeum megújult belső tere MTI Fotó: Czeglédi Zsolt A torony renoválásával egy időben megújult az Arany János Emlékmúzeum állandó kiállítása, az előző tárlat ugyanis több mint 40 éve, 1975-ben nyílt meg. Az új, interaktivitásra is törekvő, Honnan és hová elnevezésű kiállítás alapvető feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek és azoknak a relikviáknak a bemutatása, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor.
6 millió forint támogatásban részesült, az Arany János Emlékbizottság döntése értelmében, a békési önkormányzat ebben az évben. Iskolákban, kulturális központban, könyvtárban megtartott programok, illetve Arany János emlékhelyekre szervezett kirándulások szerepeltek a repertoárban. Fotópályázatokat, előadásokat, tanulmányi és látóutakat illetve vetélkedőt valósított meg több hónapon keresztül az önkormányzat, megszólítva minden korosztályt. A szervezéshez és lebonyolításhoz partneri együttműködéssel bevontuk az önkormányzati és oktatási intézményeket, valamint a békési civil szervezeteket. Szeptemberben a két középiskola tanulói egy nagykőrösi tanulmányi úton vehettek részt, mintegy 50 fővel. Októberben 150 békési diák és tanár vett részt a Nagyszalonta-Debrecen városokban szervezett második tanulmányi úton, ahová a város összes oktatási intézményét megszólította az önkormányzat. A kirándulások alkalmával Arany János életének színhelyeit járták körbe a gyerekek, ahol tárlatvezetés és a városban idegenvezetés során sok érdekességet megtudhattak az író életéről.
Folyamatosan tanul, és lenyűgöző azt látnom, ahogy napról napra tágul a tudata. Szeretem, amikor rájön valamire, amit addig nem tudott, és izgatottságtól csillogó szemmel pillant rám, hogy együtt ünnepelhessük a sikerét. Most még én vagyok az ő világa, és ő betölti az enyémet. Gyakran előfordul, hogy felém emeli a kis karjait, és a férjem meg van róla győződve, hogy bár még nem beszél, de belülről már azt szajkózza: Mamma, mamma, mamma, mammaaa! - mindaddig, míg fel nem kapom. De tudom, eljön majd a nap (és korábban, mint szeretném), amikor a mammából anya lesz, aztán anyu, aztán meg "jaj, anyuu". A nap, amikor a dalok és mesék már nem váltják ki azt a gurgulázó nevetést, amit korábban - sőt, a vicceimen és történeteimen inkább csak grimaszol egyet és forgatja a szemét, ahogy a kamaszok szokták. A nap, amikor csodaszámba megy már, hogy hozzám bújik és megölelgetjük egymást. Eljön majd a nap - Koncz Zsuzsa Szörényi Vikidál | Zene videók. A nap, amikor már nem én leszek az ő világa. Amikor valaki más tölti be ezt a szerepet - és más értelemben. Tudom, ez a dolgok rendje, és ez így van jól.
"A szabadságért és az államunkért vívott harc újabb hete ért véget. Egy újabb hét, amit Ukrajna túlélt, annak ellenére, hogy Oroszország mindent megtesz azért, hogy elpusztítson bennünket" – ezzel kezdte éjjeli beszédét Volodimir Zelenszkij az orosz–ukrán háború 46. napja után. Az ukrán elnök vasárnap főleg arról beszélt, hogyan próbálja hárítani a felelősséget Putyin rezsimje mindazokért a tettekért, amelyekkel Ukrajna vádolja őket – legyen szó a bucsai mészárlásról, vagy a kramatorszki vasútállomás elleni rakétatámadásról. "Mindent megteszünk azért, hogy igazságot szolgáltassunk azokkal a gaztevőkkel szemben, akik orosz zászló alatt törtek be a hazánkba, és gyilkolták, kínozták a népünket, feldúlták és kirabolták a városainkat. És mit csinál Oroszország? Mit csinálnak a hivatalnokok, a propagandisták és az egyszerű emberek, akik csak azt ismételgetik, amit hallottak a tévében? Szörényi Levente : Eljön majd a nap dalszöveg, videó - Zeneszöveg.hu. Csak mentegetik magukat és tagadnak. Próbálják hárítani a felelősséget, és hazudnak. És olyannyira elvesztették a kapcsolatot a valósággal, hogy minket vádolnak mindazzal, amit az orosz csapatok elkövettek – a világ szeme láttára. "
Egyszóval, ez a korszak eléggé kimerítő, testileg és lelkileg is. Megértem, amiért jó néhányan igyekeznek túllenni rajta. Számomra ugyanakkor ez a mindennapos őrület tele van csodás pillanatokkal is. Szeretem, amikor a kisfiam szoptatás közben olyan közel van hozzám és érzem a meleg kis testét. Szeretem, amikor hozzám bújik és tudja, hogy ott biztonságban van. Ha felkapom és átölelem, akkor úgy érzem, képes vagyok megvédeni a világ összes rossz dolgától mindaddig, amíg csak a karomban tartom. Most még abban a korszakában van, amikor mindenre és mindenkire kis vigyorral reagál. Még nem ismeri az utálatot. Szeretem, amikor a romlatlan kis lelke és a varázslatos mosolya bevilágítja a teret. Eljön majd a napoli. Azt kívánom, bárcsak minél tovább megmaradna ilyen ártatlannak. És nemcsak a mosolyába vagyok szerelmes. Azt is imádom, amikor gurgulázva nevet, ha csiklandozom vagy kukucskázok vele. Kitörő örömmel tud visongani, amikor azt játsszuk, hogy ő a repülőgép, és a fejem fölé emelem. Csüng minden szavamon, amikor mesélek vagy éneklek neki.
Fel kell fedeznie a világot, hogy tanuljon, okosodjon és szeressen. Ám attól, hogy tudom, nekem még nem lesz könnyebb. Időközben megtanul gyűlölni és megismeri az előítéleteket. Rájön, hogy nem minden ember jó. Már nem adja a mosolyát olyan könnyen. És akkor már én sem tudok majd minden sebet begyógyítani, amit az élet ejt rajta. Nem tudom megóvni a rossztól - csak annyit tehetek, hogy átsegítem rajta. Eljon majd a nap . És egyszer majd már nem tudom csak úgy ölbe kapni, mivel túl nagy lesz és nehéz. Már nem úgy lesz rám szüksége, mint régen, kicsi korában. Világot akar látni - de nem akarja, hogy elkísérjem az úton. És már nem fogom minden gondolatát ismerni, mert talán nem is lesz rá lehetőségünk, hogy minden egyes nap találkozzunk vagy beszéljünk. De annak ellenére, hogy mindez elkerülhetetlen - és ma még nehezen elképzelhető -, van valami, ami most is és akkor is igaz lesz. Valami, amit el akarok mondani az én kicsi babámnak, hogy sose felejtse el. Hogy bár nem tudlak felemelni és magamhoz szorítani, mindig ott leszek neked, bármi is történik.