A tapasztalatok: Az oltáshoz jóval több vizet kellett elhasználni, mert az akku olyan helyen helyezkedik el, ahol nem lehet közvetlenül oltani. A hibrideknél 1000, 1676, 4000 literrel több víz kellett, mint egy hagyományos autó esetén. Az elektromos járműnél 4822, 9990 és 4410 literrel több víz kellett, mint egy hagyományos autó esetén. A sikeres oltáshoz jóval több idő is szükséges az elárasztás miatt, mert az akkut nem lehet közvetlenül oltani. A hibrideknél 15, 46, 56 perccel, az elektromos autónál 49, 60, 36 perccel később következett be az oltás, mint egy hagyományos autós tűznél. Komoly tűzveszélyt jelenthetnek az e-járművek. Vagyis a hibrid járműveknél az oltáshoz átlagosan 2240 liter vízre és 39 percre volt szükség, az elektromos gépjárműveknél 6400 liter víz és 50 perc volt az átlag. Az oltást nehezíti, hogy mintegy 400 kg tömegű felhevült anyagot kell lehűteni, miközben közvetlenül vízsugárral nem érhető el az égő rész. Ez főleg az elektromos autóknál probléma, a legtöbb esetben ugyanis az akksi teljesen hozzáférhetetlen helyen van (a Teslánál pl.
A szilícium alapú félvezetők már 200 °C alatt elvesztik a működőképességüket, tönkremennek. A műanyag alkatrészek ennél alacsonyabb hőmérsékleten megolvadnak, deformálódnak. A füstgázok okozta kár A füstgázok a hőhatáson túl tartalmazhatnak korrodatív, illetve mérgező összetevőket. Nedves felületen a széndioxid is korrodatív, mivel szénsavvá alakul. A mérgező összetevők a munkatársak, illetve az irodában tartózkodó egyéb élőlények (házikedvencek ha bemehetnek, szobanövények) életét veszélyeztetik. A füstgáz általában sok kormot tartalmaz, ami az elektronikus eszközökben lerakódva vezető réteget képeznek, így a működésüket megakadályozzák. Tűzoltópanasz az elektromos autókra: sok idő és sok víz kell az oltáshoz | Autoszektor. Oltási károk A tűzoltók elsődleges feladata az emberéletek védelme, illetve a tűz továbbterjedésének megakadályozása, ezek a szempontok nem feltétlenül találkoznak az adott iroda adatvédelmi igényeivel. Eddig ismeretlen okból tűz ütött ki a karcagi kórház pszichiátriai épületének irattárában kedden este fél hét körül. Személyi sérülés nem történt. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője tájékoztatása szerint a hat autóval helyszínre vonuló 25 tűzoltó, csaknem egy órai munkával eloltotta tüzet, ahol nagymennyiségű papír és rongy égett.
A nem használt elektromos fogyasztókat (a munkaállomásokat is) érdemes áramtalanítani. Erre a célra "kapcsolós hosszabbító" egy megfelelő eszköz, hiszen egy mozdulattal az egész asztal áramtalanítható. Fontos a munkatársak betanítása az irodában található oltókészülékek használatára, illetve arra, hogy akár"álmukból felverve" is megtalálják azokat. Az informatikai eszközök oltására a gázzal oltó, szükség esetén (áramtalanítás után! ) a haboltó az optimális. Az oltópor az eszközöket tönkreteszi, ez azonban annál még mindig jobb, mintha a tűz továbbterjedne. Mit tehetünk, hogy a tűzeset a lehető legkisebb károkat okozza Az adatokról legyen olyan másolat, amely az irodán kívül is elérhető. A mentési renddel külön cikksorozatunk foglalkozik. Tűzvédelem az informatikában, megelőzés és kármérsékés. A megfelelő biztosítás az anyagi károkat mérsékelheti. Készüljünk fel, legyen katasztrófatervünk. "Nem a terv a fontos, hanem a tervezés", mivel semmi sem biztosítja, hogy az esemény a terveknek megfelelően történjen meg, de ha van egy terv, annak részei akkor is használhatóak.
A tartalék gépjárműfecskendők tartózkodási helyét a már működő fecskendőknél vagy újabb vízforrásoknál úgy kell kijelölni, hogy zavar esetén az üzemképtelenné vált gépjárműfecskendők a legkisebb időkieséssel pótolhatók legyenek. vízforrásra állított működő vagy tartalékfecskendők biztonságáról, a tűz hatásaitól való védelemről gondoskodni kell. A tűzoltásvezető szükség szerint dönt a biztonsági tiszti beosztás létrehozásáról. Behatolás Az égő, zárt helyiségbe, területre a behatolást a tűzoltásvezető utasítása szerint kell végrehajtani, a behatolásra kijelöltekről (szolgálati hely, levegőnyomás belépéskor, várható kilépési idő) nyilvántartást kell vezetni. A zárt helyiségbe, területre a behatolás elsősorban a bejáratokon keresztül történik, és törekedni kell a lehető legkisebb károkozásra, a mozgás alacsonyan, a padozat közelében, szükség esetén kúszva történik. Ha a bejáratok igénybevételének akadálya van, a behatolást az egyéb nyílászárókon, vagy – csak különlegesen indokolt esetben – az épületszerkezeteken bontott nyílásokon is végre lehet hajtani.
Lehetőségünk volt egy gyakorló tűzoltóval konzultálni az informatikai eszközök és a szerverszobák tűzvédelmi és tűzoltási kérdéseiről. A tűzeset szerencsére elég ritka, azonban hatalmas károkat okozó esemény. Milyen károkat okoz a tűz? Magas hőmérséklet A legtriviálisabb a magas hőmérséklet, amely megolvasztja, meggyújtja maga körül a tárgyakat. A szilícium alapú félvezetők már 200 °C alatt elvesztik a működőképességüket, tönkremennek. A műanyag alkatrészek ennél alacsonyabb hőmérsékleten megolvadnak, deformálódnak. A füstgázok okozta kár A füstgázok a hőhatáson túl tartalmazhatnak korrodatív, illetve mérgező összetevőket. Nedves felületen a széndioxid is korrodatív, mivel szénsavvá alakul. A mérgező összetevők a munkatársak, illetve az irodában tartózkodó egyéb élőlények (házikedvencek, ha bemehetnek, szobanövények) életét veszélyeztetik. A füstgáz általában sok kormot tartalmaz, ami az elektronikus eszközökben lerakódva vezető réteget képez, így a működésüket megakadályozza. Oltási károk A tűzoltók elsődleges feladata az emberéletek védelme, illetve a tűz továbbterjedésének megakadályozása, ezek a szempontok nem feltétlenül találkoznak az adott iroda adatvédelmi igényeivel.
2015. október 16. (20170116) A SEK-en járt az EMMI államtitkára. Frisss. június 20. (20170116) Közoktatási konferenciát tartottak. június 19. k (20170116) Merklin Tímea (2015): Terítéken a történelem: 245 iskola vett részt az országos versenyen. H8 menetrend Téli kovászos uborka készítése Top 10 leggmenöb gamer egér Házasságkötés állami támogatás
Magyarországon tizenhét évvel ezelőtt, 2004. december 5-én tartották a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazást. Magyarország 2010-ben megoldotta ezt a kérdést, a szlovákiai ellentörvény azonban ma is hatályos, így kibontásra váró gordiuszi csomó a felvidéki magyarság számára. A népszavazást a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) kezdeményezésére tartották, olyan nehéz időben, amikor Magyarország miniszterelnökét Gyurcsány Ferencnek hívták. A nemzetpolitika holtvágányra került a 2002-es országgyűlési választások után. Vas népe újság mai száma. Korábban teljesen más volt a helyzet, 2001-ben megszületett a státustörvény, megjelentek a magyar nemzeti hovatartozást szimbolizáló Magyar Igazolványok – ez persze még Orbán Viktor első kormányzása idején történt. 2002-ben Szlovákiában is voltak választások, itt viszont a kormánykoalíció része maradt a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Az egységes felvidéki magyar párt nemzetpolitikájában Duray Miklós próbált eredményeket elérni, többször került szembe Bugár Béla pártelnökkel.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!