Nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél a föld használatát földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, társult erdőgazdálkodást folytat, vagy vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. A pályakezdő gazdálkodónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Jogi álláspontja a következő volt: A felperes alappal hivatkozott arra, hogy a földhasználati jogot alapító szerződést nem önmagában, hanem a többi szerződéssel, így különösen "a szolgáltatási szerződéssel egységesen lehet értelmezni". "A felperest, mint a felülépítmény tulajdonosát a földhasználati jog a törvénynél fogva megilleti". A felperes és az önkormányzat között nem ajándékozási szerződés jött létre, mert a felperes a földhasználati jogot nem örökre, hanem meghatározott időre, 15 évre szerezte meg, mégpedig akként, hogy a földterületet a tulajdonos továbbra is használja. "A rendelkezésre álló iratokból az nem állapítható meg, hogy a földtulajdonos által fizetett szolgáltatói díj összegébe a földhasználati díj beszámításra került", ezért az alperes határozata jogszabálysértő, és a felperesnek nincs ajándékozási illetékfizetési kötelezettsége. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasította, végzésében a következőkre mutatott rá: A rendelkezésre álló iratok szerint az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanra uszodát építő felperest megilleti a földhasználati jog, ami megállapodásokon, Szolgáltatási és Földhasználati szerződéseken alapul.
A rekreációs célú földhasználati szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 5 évre köthető meg. Ha a rekreációs célú földhasználati szerződés alapján a használó a földhasználatért ellenszolgáltatással tartozik, a szerződés megszűnésére a haszonbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke A földhasználati jogosultságot földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti.
(Célszerű ehhez a földhasználati jog térítés nélküli átengedésére vonatkozó szerződésben, megállapodásban foglaltakat figyelembe venni. ) A földhasználati jog - előbbiek […]
A kérelemnek tartalmaznia kell a jogi képviselő nevét (megnevezését), székhelyét. Milyen iratok szükségesek? A kérelmen túl be kell nyújtani a földhasználati jog keletkezését, igazoló közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat 2 eredeti és 1 másolati példányát, vagy az okirat közjegyző által hitelesített másolatát, amelynek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosulttól származó bejegyzési engedélyt, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. A bejegyzési engedély, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező külön okiratban is megadható. Amennyiben a földhasználati jog a földrészlet természetben vagy területi mértékben meghatározott részét érinti, szükséges az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott, a felek által aláírt változási vázrajz. Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az adóhatóság (alperes) fizetési meghagyásában kötelezte a felperest - vagyoni értékű jog megszerzése után - 1. 606. 311 Ft illeték megfizetésére. Döntésének indokolása szerint a felperes az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján – mint az ingatlanon létesített felülépítmény tulajdonosa - ingyenes földhasználati jogot szerzett az ingatlan teljes területére. A felek a szerződésben a földhasználati jogot 15 évre alapították azzal, hogy az ingyenes földhasználati jog 2024. augusztus 19. napjáig illeti meg a felperest. Az alperes a felperes fizetési kötelezettségét az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv. ) 11. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdése, 15. § (1) és (2) bekezdései, 72. §-a alapján határozta meg. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Kifejtette, hogy összetett szerződéses konstrukció keretében került sor a földhasználati jog alapítására, és az alperes nem tisztázta "a felek kötelezettségeinek értékarányosságát", a tényleges ingyenességet, illetve visszterhességet, ezért érdemi döntése megalapozatlan és jogellenes.
Szerző(k): Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019. 03. 07 | Ingatlan A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő földek tulajdonjogát megszerezhessék. A tartós földhasználatra vonatkozó rendelkezéseket eredetileg az 1976. évi 33. törvényerejű rendelet szabályozta, amit aztán a földről szóló 1987. évi I. törvény helyezett hatályon kívül. A törvény 70. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott 27/1987. (VII. 30. ) MT. rendelet már csak a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokat tartalmazta, és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.
Cikkek innen: 2016. február 13., szombat Kerry: Oroszország a legitim ellenzéket támadja Szíriában Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta: a következő hetekben dől el, hogy lehetséges-e a politikai rendezés Szíriában. Read More » A KDH, a Híd és az SNS lehet a Smer koalíciós partnere A Smer minden párttal kész tárgyalni a koalíciós kormányzásról a választások után, de elsősorban a hagyományos pártokat részesíti előnyben. Read More » Medvegyev szerint új hidegháború felé sodródunk Az orosz kormányfő kiemelte, a NATO tevékenységét szemlélve néha úgy érzi, hogy nem is 2016-ban, hanem 1962-ben él. 2016 február 13 mai. Read More » Március végén ítéletet hoznak Vojislav Seselj ügyében A hágai törvényszék március 31-én mondja ki az ítéletet a Szerb Radikális Párt vezére, Vojislav Šešelj ügyében, tájékoztatott a törvényszék. Read More » Állami kitüntetést kapott Szerbiában a magyar egyesület Magasrangú állami kitüntetést kapott a Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület. Read More » Román-magyar együttműködés: megduplázódhat a határátkelők száma Magyar-román energetikai és közlekedésfejlesztési projektek előmozdításáról sikerült megállapodni Bukarestben.
A mai nap után ezer gondolat kavargott bennem, átélve a Kossuth téren történteket. Az írással megvártam, amíg minden elcsendesedik körülöttem…. Három napon keresztül, Budapesten a Millenárist elfoglalták a halak! Pénteken, ahogy kinyitottak a kapuk, hatalmas tömeg indult felfedezni magának a…