A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Búbos banka Státusz A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája szerint Nem veszélyeztetett Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft Rendszertani besorolás Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes) Család: Bankafélék (Upupidae) (Leach, 1820) Nem: Upupa ( Linnaeus, 1758) Faj: U. epops Tudományos név Upupa epops (Linnaeus, 1758) Elterjedés Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Búbos banka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Búbos banka témájú médiaállományokat. A búbos banka (Upupa epops) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez tartozó a bankafélék (Upupidae) családjába tartozó Upupa nem egyetlen faja. Egyes rendszerek a bankaalakúak (Upupiformes) külön rendjébe sorolják. Korábban több rendszer (némelyik ma is) különálló fajként fogadta el az afrikai alfajt Upupa africana néven.
Búbos banka | Állathatározó Buboes banka eszmei erteke Byblos banka eszmei értéke Fokozottan védett madarunk, a Búbosbanka (Upupa epops) A búbos banka - Legyen a mércéd a mosolyod Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány » Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány » Tollas ékszerek a Hortobágyi Madárparkban – 2015. 09.
A bóbita tollai rozsdavörösek, az első 4–5 toll vége fekete, a leghosszabb tollak vége fehér–fekete. A fiatalok elmosódottabb, halványabb színezetűek. A bóbita nem olyan fejlett, mint a felnőtteknél. A csőr enyhén lefelé ívelt, hosszú, csipeszszerű és fekete. A láb ólomszürke, a szem sötétbarna. Életmódja [ szerkesztés] Fő eledelét a rovarok képzik. Leginkább a földön keresgél, lárvákkal, sáskákkal, gilisztával, tücskökkel, cserebogárral, lótetűvel táplálkozik, amelyeket hosszú csőrével a földből is kiszed. Harkályok odúit szívesen elfoglalja, de kidőlt, korhadt fák üregeiben, kőrakásokban, üregekben bárhol költhet, akár a talajszintben is. Az 5-10 piszkosfehér tojáson kizárólag a tojó kotlik, a hím a táplálékot hordja, a fiókák etetésében viszont mindkét szülő részt vesz. A népnyelv büdös bankának, vagy szurtos dudunak is hívja, mivel a fiókák veszélyérzet esetén bűzös ürüléket juttatnak vélt, vagy valós támadójukra. Búbos banka – Upupa epops Angliát kivéve egész Eurázsiában és csaknem egész Afrikában is elterjedt.
A fészkét nem takarítja, amitől neki meg a fiókáknak is átható, bűzös szaguk lesz. Csoda-e, hogy büdös bankának is nevezik? Hazánkban védett, eszmei értéke ötvenezer forint. Kép: pixabay Egy korábban élt nagy testű, feltehetően röpképtelen rokon faj Szent Ilona -szigeten fordult elő. Ez a búbos banka (Upupa antaios) csak csontmaradványok alapján ismert. Kipusztulását a vadászat és a meghonosodott emlős ragadozók, mindenekelőtt a macskák okozták, röviddel azután, hogy a szigetet 1502 -ben felfedezték. Upupa antaios / Kép: wikipédia
Tollas ékszerek a Hortobágyi Madárparkban – 2015. 09. 15 Akárcsak a legtöbb természetkedvelő fiatal esetében, úgy nálam is meghatározó gyermekkori olvasmányaim közé tartoztak Schmidt Egon könyvei. Egyik, Bécsy Lászlóval közös művében, az Ezer ágán ezer fészekben olvastam először a szalakótáról, úgy kilenc éves koromban. A könyv a következőt írja: " Ez a galamb nagyságú madarunk a gyurgyalaggal, a jégmadárral és a búbos bankával együtt megidézi a trópusi madarak színpompáját. " A kijelentéssel teljes mértékben egyet értek, és bár ez egy szubjektív lista, a mai napig ezeket a tollas ékkövet tartom kis hazánk legszebb madárfajainak. Bár a szabad természetben már mindegyikőjüket volt alkalmam megfigyelni, számomra nagy élmény volt, hogy egy, 2015 augusztusának végén a Hortobágyi Madárparkban tett látogatásom során egyszerre hármójukkal is találkozhattam. Írásomban őket szeretném bemutatni a Kedves Olvasónak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által 1979-ben elindított kezdeményezés eredményeként minden évben megválasztásra kerül "Az év madara".
Mindezekért a díj, amelyet elérni reményem: Vajha kicsin legyek a nagy haza hősei közt. " Deák Ferenc dombormű Lentiben (Németh Dezső alkotása) (fotó: Bánkeszi Katalin) (festmény) (tanulmány) (levéldokumentum) Deák Ferenc szobra - Budapest, Belváros (Fotó: Legeza Dénes István)
aukciósház Régikö aukció dátuma 2020. 05. 17. 20:00 aukció címe XXVI. Online árverés aukció kiállítás ideje Minden hétköznap 9-16 között aukció elérhetőségek +36 30 834 0852 | | aukció linkje 43. tétel Deák Ferencz, Kónyi Manó Deák Ferencz beszédei I-VI. Deák Ferencz. Deák Ferencz beszédei. I. -VI. kötet. Összegyűjtötte Kónyi Manó. Második kiadás. Budapest, 1903. Franklin-Társulat (ny. ) 1 t. (címkép) + XV + [1] + 582 + [2] p. ; 1 t. (címkép) + VIII + 643 + [1] p. (címkép) + IX + [3] + 802 + [2] p. ; VIII + [2] + 518 + [2] p. ; VII + [3] + 479 + [1] p. ; VII + [3] + 434 + [2] p. kötet: 1829-1841, 1 t. II. kötet: 1842-1861, 1 t. III. köt: 1861-1866, 1 t. IV. kötet: 1866-1867, VIII + [2] + 518 + [2] p. V. kötet: 1867-1868, VII + [3] + 479 + [1] p. VI. kötet: 1868-1873, VII + [3] + 434 + [2] p. Deák Ferenc (Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28. ) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő, "a haza bölcse", Az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere.