A Villányi borvidék rangját évszázadok óta elsősorban a vörösborok adják, annak ellenére, hogy a borok tekintetében szinte tökéletes és teljes skálát tud ajánlani a borpiacnak. A fehér borokon kívül a rozé és a siller borok következnek a sorban, majd a primőr vörös borokat követik a gyümölcsös és a nagy testű érlelt vörös borok. A vörösborkészítés tudása apáról fiúra szállt. Villányi bor fajták magyarországon. A szőlőtermő táj adottságai mellett számos helyi hagyomány, divat és természetesen a piac is nagy hatással van az itt készült borok minőségére, stílusára. Vörösborok: Cabernet Franc Cabernet Sauvignon Kadarka Kékfrankos Merlot Pinot Noir Portugieser Syrah Zweigelt
Cabernet sauvignon, portugieser, kékfrankos, zweigelt, cabernet franc, merlot, kisebb mennyiségben syrah a főbb kékszőlők. A fehér- és vörösborokat adó szőlőfajták aránya majdnem kiegyenlített a borvidéken, de körzetenként eltérő (fehérbort adó fajták Siklós, kékszőlők Villány környékén az uralkodók), ennek ellenére az uralkodónak mégis a vörösborokat tekintjük. A villányi vörösborokat a portugieser lágysága tette közkedveltté, ennek a fajtának a borai a szüretet követő évben kellemesen gyümölcsösek, barátságosak, könnyen fogyaszthatók. Szintén a mindennapok jó társa ma már a RedY névre keresztelt szintén portugieser alapú házasítás. Könnyed, nem feltétlenül hordóban érlelt és üde, gyümölcsös bort kell keressünk benne. Villányi Bor Fajták. A jóval magasabb sav- és tannintartalommal szüretelhető fajták borai alacsony tőketerhelés és nagy koncentráció mellett hosszas fahordós érlelést igényelnek, valódi értékeiket sokszor 2-3 éves korukban kezdik el megmutatni. Az átlagosnál hosszabb érleléssel kell számolni az új kishordóban érlelt cabernet alapú boroknál, melyek a fogyasztó türelmét meghálálják.
Legismertebb lelet az a nagyharsányi villában talált oltármaradvány, melynek felirata szerint a ház gazdája, Venatus és fia 400 arpensis (kb. 45 hektár) szőlőt telepítettek. A pécsváradi apátság 1065-ben kelt alapítólevele már megemlékezik a villányi szőlőmunkásokról, noha ekkoriban a villányi hegységet még Geréc néven ismerték. IV. Villányi bor fajták 2021. Béla király 1247-ben - a szársomlyói vár alapítólevelében - említi Harsány határát a szőlőkkel. A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. Az elpusztult magyar falvakba a törökök ugyanis szláv, rác népességet telepítettek. A török hódoltság alatt visszaszorult a környék bortermelése, erre utalnak a török adójegyzékek. A török kiűzése során a környék községei jórészt újra elnéptelenedtek, helyükbe 1697. után a Balkánról bevándorló délszlávok telepedtek, akik magukkal hozták a kadarkát és a vörösbor-kultúrát. A siklósi vár védelme alatt élő magyarok a mai napig megtartották a fehérbor dominanciáján alapuló kultúrájukat.
Több oldalról is védett lejtők, ahol a beáramló mediterrán meleg is kedvező klímát biztosít. Földrajzi jellemzői: Lösz talajjal rendelkezik, mely barna erdőtalajjal és vörös agyaggal keveredik, mely a Villányi-hegység mészkővére épül. Jellemző szőlőfajták: Cabernet Franc (az eredetvédett Vilányi Franc), Cabernet Sauvignon, Merlot, Syrah, Portugieser, Kadarka, Pinot Noir, Zweigelt, Olaszrizling, Hárslevelű, Tramini, Ottonel muskotály Borászatok: