A relaxációs technikák rendszeresen alkalmazva, csökkenthetik a stressz tüneteit és hozzájárulhatnak a jobb életminőséghez. Mi a relaxáció? A stresszreakció ellentéte a relaxációs reakció. Ez a mély nyugalom állapota, amelyet többféleképpen is elő lehet idézni. Rendszeres gyakorlással megteremthető a nyugodtság forrása, amelyből szükség esetén meríthet. A hatékony stresszkezelés megtanulása csökkenti a szívbetegségek rizikóját. A relaxációs technikák előnyei Ha felelősségek és feladatok sokaságával, vagy betegséggel kell szembenéznie, előfordulhat, hogy a relaxációs technikák nem kapnak prioritást az életében. Ez azonban azt jelenti, hogy lemaradhat a relaxáció egészségügyi előnyeiről.
Az alternatív megoldáshoz – vagyis hogy mit csinálnánk másképp – vezető út kidolgozásával pedig akciótervet készíthetünk a jövőbeli helyzetekre. A szuperérzékenység több szempontból adottság, mely olyan előnyökkel jár, mint a tudatosság, kreativitás, empátia. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy hajlamosak vagyunk könnyen túlterhelődni és ezt különböző technikákkal képesek lehetünk tudatosan kezelni. Felhasznált irodalom: Aron, E. N. (2021). Szuperérzékenyek gyakorlati kézikönyve. Kulcslyuk Kiadó Kft. Slagt, M., Dubas, J. S., van Aken, M. A., Ellis, B. J., Dekovic, M. A stresszkezelés megtanulása csökkenti a szívbetegség rizikóját - Napidoktor. (2018). Sensory processing sensitivity as a marker of differential susceptibility to parenting. Developmental Psychology, 54, 543-558.
Lélegezzen be mélyen az orrán keresztül, hagyja, hogy a gyomra kitáguljon, és a keze a hasán felfelé emelkedjen. A mellkason lévő kéznek mozdulatlannak kell maradnia. Lélegezzen be a lehető legmélyebben, tartsa 5-10 másodpercig, majd lélegezzen ki. Ismételje meg ezt 10 -szer minden reggel munka előtt. Ezt akár szünetben vagy ebédszünetben is megteheti. Amíg folytatja a légzést, érezni fogja, hogy az izmok ellazulnak, ahogy a légzés koncentráltabb és lassabb lesz. Séta vagy kocogás Az Amerikai Anxiety Disorders Association szerint a gyaloglás és a kocogás enyhítheti a szorongást. Az ADAA kijelenti, hogy ezek a kardiovaszkuláris gyakorlatok endorfinokat szabadítanak fel az agyban, más néven "jó érzésű vegyi anyagokat". ADAA kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik rendszeresen erőteljesen gyakorolnak, 25 százalékkal kisebb valószínűséggel alakulnak ki szorongásos zavarban vagy depresszióban öt év alatt. Milyen betegségeket okoz a tartós stressz? | Kárpátinfo.net. Jóga A jóga alapfogalom egy sor gyakorlatsorra, amelyek mind az elmét, mind a testet működtetik, és segítenek enyhíteni a stresszt és a szorongást, javítják a fizikai kontrollt és az egyensúlyt.
A stressz életünk velejárója, minden nagy esemény és változás stresszel jár. Gondoljunk csak arra, hogy egy esküvő megszervezése, egy vizsgahelyzet vagy akár egy nyaralásra való felkészülés is jelentős feszültséget okozhat. Ilyen helyzetekben a szervezet felkészül a nagyobb erőkifejtésre azáltal, hogy különböző fiziológiai változások jönnek létre szerte a szervezetben: pl. pulzusunk, vérnyomásunk megnő, stresszhormon szintünk megemelkedik. A probléma nem is az ehhez hasonló helyzetekkel van, hiszen egy kihívást jelentő esemény lejárta után a szervezet újra visszaállhat a normális kerékvágásba, megszűnik a stresszreakció. A gondot az jelenti, ha a stressz hosszútávon, krónikusan van jelen életünkben. A munkahelyi stressz vagy a hosszantartó betegséghez kötődő, esetleg az anyagi gondok miatti stressz tipikusan krónikusnak számít. Ha a szervezetünk hosszú ideig van stressz hatása alatt, akkor a stressz kezdeti energizáló tulajdonsága elvész, helyette teljes kimerülés léphet fel. Ilyenkor szervezetünk állóképessége gyengülhet, így betegségek könnyebben felüthetik a fejüket.
Életünk során mindannyian szembesülünk stresszes helyzetekkel, a kisebb bosszúságoktól kezdve - forgalmi dugók -, a súlyosabb gondokig - egy szeretett személy súlyos betegsége. Az okoktól függetlenül a stressz hormonokkal árasztja el szervezetünket. A szív dobog, a légzés felgyorsul, az izmok megfeszülnek. Ez az úgynevezett stresszreakció normális, ha agyunk veszélyt észlel. Korábban szükségünk volt ezekre, hogy túléljük a vadonban. De ma már ritkán vagyunk fizikai életveszélyben; inkább a mindennapok kihívásokkal teli helyzetei váltják ki ezt a reakciót. Különösen manapság, amikor úgy tűnik, hogy a világ napról napra gyorsabb, valamint a korona-járvány folyamatosan új kihívások elé állít bennünket, könnyen előfordulhat, hogy túl gyakran vagyunk kitéve stressznek. Az eredmény egy krónikus stresszreakció, amely számos negatív hatással jár pszichésen és a testre is, ha nem teszünk ellene semmit. Természetesen nem kerülhetjük el életünk minden stresszforrását, és nem is akarjuk. Azonban egészségesebb módszereket is kidolgozhatunk, hogy ezekre reagáljunk.