A már nem hordott, de még jó minőségű ruháinkat a legtöbben nem szeretjük kidobni. Ugyanolyan pazarlás, mint túlpakolni a hűtőt, aztán hagyni, hogy a drága kaják megromoljanak. A legtöbben ilyenkor a hipermarketek mellett lévő ruhagyűjtő konténerekig zarándokolunk és bedobáljuk a kinőtt, megunt, de még használható holmikat, Tesszük ezt abban a hitben, hogy az oda kerülő ruhák tényleg jó helyen fejezik be a pályafutásukat, hiszen a hatalmas fémkonténeren az áll, hogy a "használtruha-gyűjtést a Magyar Vöröskereszt támogatója, a GHL Kft. végzi". Ruhagyűjtő konténer érd politics. De pontosan mit is jelent ez? Egy akkora szervezetnek, mint a Vöröskereszt, miért kell segítség a ruhagyűjtéshez? Ezeket a kérdéseket tettük fel Kardos Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt budapesti igazgatójának. Tisztázzuk, mi az adományozás "Nem nevezném a hagyományos értelemben vett adakozásnak azt, ha valaki azokba a bizonyos konténerekbe viszi a használt ruhákat. Az adományozás aktusa ugyanis úgy néz ki, hogy az adott illető tisztítva, kiválogatva a kiválasztott segélyszervezethez viszi a ruhát közvetlenül – magyarázta Kardos úr.
– Ideális esetben a Vöröskeresztnek lenne kapacitása és erőforrása arra, hogy a ruhákat tárolja és válogassa, mivel azonban ez nem megoldott, így egyszerűbb, ha egy külsős céghez tartoznak ezek a feladatok, ráadásul így arra is van lehetőségünk, hogy az adott igényeknek megfelelő adományokat tudjuk eljuttatni a rászorulókhoz. Például nemrégiben egy öregek otthonába kellett 450 főre adományt kérnünk, ezt saját erőforrásból nem tudtuk volna megoldani. " Tényleg karitatív? Ez így tényleg elég szépen hangzik, adott egy cég, amelyik önként vállalja, hogy segít a Vöröskeresztnek ruhákat válogatni, tárolni és mosni, ráadásul a segélyszervezet igényeihez alkalmazkodva szállítja le a ruhákat… Jól hangzik, nem? Akkor vajon a cég miért nem volt hajlandó sem írásban, sem telefonon válaszolni az általunk feltett kérdésekre? Átverés Magyarország legnagyobb ruhagyűjtő-akciója? | nlc. Pedig ők lennének az egyetlen hiteles forrás azzal kapcsolatban, hogy vajon mi történik a ruháinkkal valójában. Mi lesz azokkal a ruhákkal, amelyek nem kellenek a Vöröskeresztnek?
Üdülőváros, a Velencei-tó déli partján. A Gárdonyi járás székhelye. Székesfehérvártól, a megyeszékhelytől 17 km-re, míg a fővárostól 50 km-re fekszik. A 7-es főút teljes hosszában átszeli Gárdonyt, emellett mellékutak kötik össze Pákozddal és Zichyújfaluval. A 7-es úttal szinte párhuzamosan fut a Budapest-Székesfehérvár vasúti sin pálya is. A tömegközlekedés helyi viszonylatára rásegít a helyi buszjárat körjárata. Ruhagyűjtő Konténer Érd. Nagyon népszerű üdülőhely, azon felül a legfőbb vonzereje a strand, ami az idegenforgalmi bevételével javítja a gazdasági mutatókat. Területe: 63, 50 km2 Népsűrűsége: 150, 41fő/km2 Lakosok száma: 10, 041 fő A bővebbre számolt területen már a bronzkorból is találtak itt leleteket, igaz komolyabb nagyságú településre nincs utaló jel. Gárdony első említése 1260-ból való, bár ekkor még jó, ha húszan éltek itt. A fejlődést lassította a török hódoltság. Az igazi előrelépést a Déli vasút 1861-es megépítése jelentette. A tavat lecsapolták, ezzel a környék termőföldjei is javulásnak indultak.