Mit jelent a média kifejezés? A fogalomnak hazánkban igazán nincsen tudományosan általánosan elfogadott meghatározása. A kifejezésen mást ért a köznyelv és mást a média-szakember. A köznyelv média alatt alapvetően a rádiót és a televíziót érti. Az elektronikus média hagyományos (rádió, televízió) és új közlésmódjai (pl. honlap, blog, internet), az új közlésmódok társadalmi hatása - Nyelvtan érettségi - Érettségi tételek. Ennek az oka alapvetően az, hogy az "1996. évi I. sz. törvény a rádiózásról és televíziózásról" Médiatörvény néven ment át a köztudatba. Manapság, még a Parlamentben is Médiaalkotmányról beszélnek, amikor a kérdésről esik szó. A kifejezés legelterjedtebb, de egyben a legszűkebb értelmezése szerint a média a rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége, amelybe számos politikusunk – természetesen ezek nem kommunikációs szakemberek, még akkor sem, ha magukat annak tartják – az internetet, pontosabban annak "tartalomszolgáltatását", sőt még a mobiltelefonok segítségével közvetített sms és mms üzeneteket is beleértik. A kommunikációs szakemberek tág értelemben a média kifejezés alatt általában a mondanivaló kifejezésére használatos közvetítő közegek összességét értik, azaz a mondanivaló kifejezésére használt eszközöket, a tömegkommunikáció eszközeit, azaz a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és az internet nyújtotta nyilvános fórumok összességét.
A technológiai innováció új kampányeszközöket, technikákat és lehetőségeket hozott magával, amelyeket egyrészt a big data technológiák térnyerése, másrészt a közösségi média elfogadott hírterjesztési csatornákká válása tett lehetővé. Egyrészt tehát, a különböző vélemények sokrétű megszólalása révén a közösségi média korábban nem tapasztalt mértékben vonta be az átlagpolgárt a közügyekbe, másrészt pedig a big data a kampányszakemberek számára lehetőséget adott a potenciális támogatók precíz beazonosítására. A 21. század hozta internetes forradalom következtében a politikai és médiaelitek pontos ismereteket szerezhetnek arról, hogy az állampolgárok milyen tartalmakat fogyasztanak szívesen. Az adatrendszerező algoritmusok pedig lehetővé teszik a célzott hirdetések személyre szabott eljuttatását. A személyes adatokhoz és preferenciákhoz hozzáférő szakértők az algoritmusok segítségével minden eddiginél személyre szabottabb üzenetekkel bombázhatják az online közösségi terek felhasználóit, miközben a médiaelit "szűrőin" sem kell többé átverekedniük magukat, s saját belátásuk szerint tálalhatják követőiknek a tényeket.
A közösségi média forradalma által fémjelzett "igazság utáni politika" világában egyre jobban elmosódik a határvonal a tényszerű információk és a vélemények között, a kampányüzenetek címzettjei pedig "információs buborékokba" kerülnek a közösségi médiaplatformok által számukra előállított, személyre szabott hírfolyamoknak köszönhetően. A felhasználók kevésbé találkoznak ellenvéleménnyel, hiteles helyreigazítással, vagy bármilyen más, az ízlésüktől, érzékenységüktől és a politikai elkötelezettségüktől távol álló információval. A kampánykommunikációs környezet átalakulásának egy másik következménye a tág értelemben vett politikai újságírás szakmai és etikai korlátainak eltűnése. Napjainkban előképzettségtől, szakmai tapasztalattól függetlenül szinte bárki kifejtheti és széles körben közzé teheti a közügyekről alkotott véleményét a videómegosztó portálokon, blogbejegyzésekben, vagy a saját közösségi profiljain – e tartalmak pedig gyakorlatilag korlátlanul újra megoszthatók, posztolhatók az ismerősok, követők által.